Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-08-16 / 33. szám

Mit mond egy hétgyermekes családanya Véget ért az öreghegyi gyermeknyaraltatás Befejeződött az idei gyermeknyaraltatás. Lapunkban részletesen beszámoltunk, a kilenc év óta tartó öreghegyi gyermeknyaraltatasról. A 80 gyermek nyaraltatásának eredményei és beszámolója helyett közöljük Kovács Józsefné Kuti Teréz hétgyermekes anyának a beszédjét, amit a nagyszámú érdeklődő közönség, szülők és gyermekek előtt mondott el, a befejező ünnepségen, ami minden beszámolónál többet mond. „Mélyen tisztelt Nagyságos Polgármester Úr! Kedves Vendégek 1 Ünnepelni jöttünk ide ma és egyben köszönetet is mondani, amiért gyermekeink három héten keresztül sok-sok szeretettel körülvéve örülhettek a nyári vakációnak. Ezért a nyarallatásért elsősorban köszönetet mondok a Nagyságos Polgármester Urnák, amiért lehetővé tette, hogy a mai nehéz időben, — amikor az édesanya szive soksor összeszorul a gyermekek kérő szavára, mert sokszor alig tud mit adni éhes gyermekének, — hogy három gondtalan hetet tudott elővarázsolni a mi gyermekeinknek. Mindezért nem tudunk mást mondani, mint anyai szivünk egész melegével kívánjuk, hogy a jó Isten áldja meg. Áldja meg a jó Isten az aranyosszivü Mezey Kálmán főorvos urat és Wohlmuthné szeretetet, azt a gyermekekért való fáradhatatlan odaadást, amit a mi gyermekeinkért tettek. Velük örültek, velük nevettek és minden lépésük oda irányult, hogy a nyaraló gyermekek semmi hiányt ne érezzenek. Ne lássák a felhőt, csak a ragyogó napot. Ők egyformán tudnak osztani arany szivüknek kincsestárából minden gyermeknek. Jóságukat nem tudjuk meghálálni soha, csak imáinkba foglaljuk nevüket és a jó Istent kérjük, áldja meg hosszú élettel és sok boldogsággal őket. Hálás szívvel emlékezem meg mindazokról, akik bármilyen uton is lehetővé tették, hogy itt a nyaralóban a gyermekek otthonra és szeretetre találhattak. Isten áldja meg a kedves Tanítónőket, akik őrei voltak a gyermekeknek. Szépre, jóra tanították őket, hogy necsak testben, hanem lélekben is felüdüljenek. Isten áldja meg minden lépésüket! És ti kedves gyermekek, akik ma elbúcsúztok ettől a szép helytől, véssétek jól szíveekbe azoknak emlékét, akik szerető gondossággal vettek körül benneteket. Ne felejtsétek el soha, hogy a hála a legszebb erény és imádkozzatok jótevőitekért; hogy a jó Isten segítse meg őket, hogy sok éven át sok ilyen kedves, boldog hetet tudjanak varázsolni a sápadt kis gyermekeknek." őnagyságát. Kitudná elmondani azt a meleg „A kor, amely ebből a háborúból születik, magasabb lelkiismereti parancsokat és követelményeket támaszt" Perzselően meleg júliusi délután volt. Egyhangú alföldi tájon, álmosító lassúsággal haladt a kis motoros. Melegtől és vonatrázástól tompultan néztem ki a tarlókra, melyeken már kévékben állott a learatott búza. Olyan vidékre ériünk, ahol még folyt az aratás. De milyen különös aratás! A marakszedők mind egyforma, fehérbabos, kék ruhákban hajladoztak el-elmerülve a sárga tenger hullámaiban. Mintha csak nagyra nőtt búzavirágok szednék önmagukat. Ketten voltunk a fülkében, a barátnőm és én. Csodálkozva kérdeztem tőle: milyen népviselet ez? Úgy látszik fel kell újítanom népművészeti ismereteimet. De ő megnyugtatott: — Nem népviselet, hanem munkatábor. En is voltam tavaly. Nagyon okos intézmény. Diáklányok, dolgozónök, az ország minden tájáról összejönnek, hogy katonás fegyelemben hasznosítsák erőiket, ápolják a nemzeti összetartozás gondolatát. — Látod, — folytatta — én sem ismertein közelebbről a falusi élet ezer oldalá*. Mégis a föld, a természet közelsége, csakhamar erőteljesen láncolt az új munkakörhöz. A cél tudata pedig átsegített a kezdet nehézségein. Biztosan tőletek is sokan vannak itt! Hiszen Pápa a Dunántúl Athénje . . . Jobbnak véltem másról beszélni, mert kivételképen akad egypár pápai lány, aki munkatáborban járt és aki megérdemli az HALLÓ I HALLÓ 2 Uj cikk! LEVHNTE kéztisztító. Habzó és tisztítóanyag kapható: VESZELI festék üzletben PAPA, FŐ U. 6. elismerést. De a többség! Akik a felhívás jöttekor nem is gondolkoztak a dolgon, még mint távoli terven sem! Akik úgy mentek el az iskola falán lógó hirdetmény mellett, mintha legalább is algebrai pályatétel lenne... És a munkatáborokról tovább szállt a gondolatom az önkéntes női munkaszolgálatra. A felhívásokon még nem munkáról, csupán az erők számbavételét célzó jelentkezésről volt szó. Mégis mikor jelentkeztem, asszonyokat, idősebb nőket láttam ott, lányokat alig. És hányan hivatkoztak az iskolára a jelentkezés elmulasztásával kapcsolatban! .KARCZAGI H3BYILLHTSZERTflR ajánlata: 1 Kis tubus Lysoform fogkrém • F —"70 (tubustérítés 10 fillér.) 1 nagy „ Lysoform foghpém . P M6 (tubustérítés 20 fillér.) 1 nagy Lysoform szájvíz . P 311 I üveg super „ fertőtlenítő . P no 1 csőmig „ toilettepapír P — 42 I nagy tubus * babakrím P * -34 1 nagy doboz „ babahintőpor P 137 (bádog doboz.) De jó mentsvár az az iskola, hogy ilyenkor, mögébújjunk! De arra nem gondolt sok pápai diák, hogy az érettségi, vagy képesítő bizonyítvány hiánya még nem jelent éretlenségi és használhatatlansági bizonyítványt! Mert mennyi mindenre ráérünk mi máskor az iskola mellett! És ha nem érnénk rá, nem maradnak-e szünidők, amikor leválthatjuk munkájukban azokat a hat-tizgyermehes családanyákat. Keressük a munkát, ne várjuk, hogy az keressen minket! Közeledik a tél, szükség lesz hamarosan szorgos kötőtűinkre. Többet, sokkal többet kellene pengeni azoknak. Igen hasznos újítás volna, ha bevezetnék az iskolákban az állandó órákalatti kötést. Legalább is a könnyebb tárgyak óráin. Ez a kézimunka annyira gépiessé válik a gyakorlatban, hogy tőle függetlenül koncentrálható a figyelem bármely irányban. A kötőtű különben is fontos szerepet játszott a történelemben, gondoljunk a francia forradalom asszonyaira! A mi kötőtűink legyenek apró, de megdönthetetlen vasoszlopai az épülő magyar Jövőnek. A szükséges pamutot iskolai gyűjtések, műkedvelői előadások teremtenék elő. Lépjenek ki elzártságukból, az önképzőkörök éveken át szerzett tudományukkal! Lehetne egy hetenként fellépő állandó színtársulatot szervezni, csupán műkedvelőkből, minden haszonnal a Vöröskereszt javára... Vegyük elő találékonyságunkat. Keressünk lehetőségeket, hogy áldozatkészségünket érvényesíteni tudjuk! De mindenekelőtt az a fontos, hogy az áldozatkészség éljen bennünk. A történelem folyamán a nők mindig közvetve, vagy közvetlenül, de közreműködtek. Mindenütt ott voltak, más-más helyzetben és megnyilvánulásban amint azt a korszellem kívánta. Hol fejtünk mi aktivitást ki, pápai magyar lányok?! És ne gondoljuk, hogy ez az aktivitás csak a háború idejére kötelező. A kor, amely ebből a háborúból születik, magasabb lelkiismereti parancsokat és követelményeket támaszt. Mindaz, amit e cikkben elmondtam vonatkozik arra a korra is. amelyet fövő néven szoktunk emlegetni. A munkatáborok is, melyekre idén nem mentünk el, megmaradnak. Ne hagyjuk ifjúságunkat elmúlni nélkülök. Az önként vállalt munkának csodálatos értéke van Ha'ljuk meg a magyar falu hívó harangszavát! Értsük meg, hogv a m?gyar é'etnek, a magyar falunak miránk is szüksége van. BOZÓKY ÉVA. Pápa megyei város polgármesterétől. 8472/1942. iktsz. Tárgy: A pápai m. kir. mezőg. szakiskolába ala* pítványi helyek betöltése. Pályázati hirdetmény. * A m. kir. mezőgazdasági szakiskolánál az 1941/42. iskolai évadtól kezdve megürülő két Pápa városi alapítványi helyre ezennel pályázatot hirdetek és felhívom a pályázni szándékozókat, hogv pályázati kérvényeiket kellően felszerelve f. évi augusztus hó 27-én déli 12 óráig a városi iktatóhivatalba adják be. A folyamodványhoz a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési anyakönyvi kivonatot, mely igazoüa a betöltött 17 éves életkort, b) iskolai bizonyítványt, legalább IV. elemi osztály elvégzéséről, c) hatósági erkölcsi bizonyítványt, mely egy évnél régebbi keletű nem lehet, d) hatósági orvosi bizonyítványt az ép, erős és egészséges testalkatról, szellemi fejlettségről és himlő elleni sikeres újraoltásról, e) hatósági bizonyítványt, melv feltünteti a felvételért folyamodónak, illetőleg ha kiskorú, atyjának (gyámjának) foglalkozását, vagvoni állapotát, földbirtokának, vagy bérletének nagyságát, a folyamodó kiskorú testvéreinek számát és korát, f) szülői vagy gyámi kötelező beleegyező nyilatkozatot tanúk és hatóság előtt aláírva arról, hogy folyamodónak a szakiskolába való belépése engedélyükkel történik, őt a nyilatkozattevő a tanulmányi idő alatt szükséges ruházattal és az előírt felszereléssel ellátja és érette a megállapított díjakat megfizeti. Nagykorúság esetén nyilatkozat szükséges. A városi alapítványi díjak egyenként 300 P. összegben vannak megállapítva, tehát az évi telies ellátási díj (450 P.) és az alapítványi díjak közötti különbözetet azaz 150 P-t az alapítványra felvettek tartoznak az iskola pénztárába befizetni. Az erre vonatkozó kötelező nyilatkozatot is csatolni kell a folyamodványhoz, folyamodó szülője (gyámja) és tanuk által is aláírva. Pápa, 1942. augusztus 13. Dr. Uzonyi sk. polgármesterhelyettes. 208 980 7 50 Vékonyszálú S. kis h. harisnya 3*33 Selyeming 1150 Strapa ernyő mintás 9*50 Ingekben és kötöttárukban tavalyi áruk is meglehetős nagy választékban. Höf le kesztyüs-divatárű szaküzlet Kossuth L. u. 1. Telefon: 16-07. Vasárnapi levél KEDVES SZERKESZTŐ ÚRI Először is elárulom, hogyan kerültem Pápára. Holtra fáradtan keseregtem egy barátomnak, mentsen ki engem valahová vidékre, ahol csendben tudok aludni, ahol nincs villamos, motorkerékpárdörgés, operaénekes, aki egész nap próbál. Pesti lakásom ugyanis remeg, a képek lengenek a falon, a bútorok recsegnek, mikor a villamos végigdübörög az utcán, mintha egy páncélos osztag vagy tehervonat robogna át. A szomszéd lakásban a Vincala sógornője unoka nővérének nagymamája erősebb dobhártyákkal rendelkezvén, egyáltalán nem törődik azzal, hogy legédesebb álmomból őrült szivdobogással riadok föl. mikor éjjel féltizenkettőkor a másnapi ebéd megtárgyalásánál messzehordó ágyúkat megszégyenítő hangon közli nővérkéjével, hogy ő töltött paradicsomot akar enni. Hogy aztán az éjféli híreket is meghallgatja a rádión, mely az ö öregágyú füléhez hangolva lepipálja a legerősebb szabadtéri hangszórót is, az az i privát joga, az enyém pedig, hogy a falon keresztül nekem is végig kell hallgatnom s három óráig elmélkedhetem a legújabb hireken. így kerültem barátom ajánlatára . . . aludni. Pápán kerestem magamnak hajlékot. Nekikészülve a várva-várt távalvásnak, boldogan feküdtem le 9 órakor. Egyszer csak az Ember tragédiájának dörgő hangja az égből reszketteti meg a levegőt: rádió a szomszéd udvarban. Dörög, harsqg, recseg. Hát csendrendelet nincs!? Hát mindenütt nagyothallók vannak? Még el sem állt a szívdobogásom, a másik sarokból jazz-zene tülköl veszettül és egy stentori hang ordítja : mert az egynejüség csak hülyeség. De mi ez ? Két vagy három házzal odébb egy másik korcsmában cigányzene, de olyan hamis, amilyet még a kutyafai cigányok sem tudnak produkálni, s öklendező részeg hang dübörgi bele az éjszakába hazafiúi bánatát: valahol Oroszországban! Vad összevisszaságban harsog az egész környék, hallom itt is, ott is csukják be az ablakot a kis földszintes házakban fáradt emberek, s aludni próbálnak hőségben, mert egy részeg ember mulat. Ki is tilthatná meg neki, hogy ma, a családvédelem aranykorában ordításával többgyerekes anyákat, apró csecsemőket riasszon fel álmukból, mikor neki úgy tetszik, hogy „az egynejüség az hülyeség

u ! ? Vagy miért ne ordítsa minden este, hogy „Valahol Orosz§rszágban" ? Az már mellékes, hogy az az öreg néni, aki a fronton levő fia helyett is dolgozik és összetört testtel dűl le egy kicsit aludni, fölriad s Oroszország említésére fiára gondolva végigsírja az éjszakát és holtfáradtan kel fel ? 11 óra. A hangorkán erősödik. A szomszéd rádió az olasz- és finnyelvű híreket harsogja, a jazz négertáncot nyög, a másik korcsmában már a „piszkáld ki, piszkáld ki" megy. Mi pedig éjjel tizenkettőkor összeülünk és elkezdünk beszélgetni öcsénkről, aki a fronton talán éppen most rohamban van... Másnap kerestem egy vonatot, amely hamar elvisz a pesti neszbe. Szívesen tűröm a villamos zaját, mert az szükséges, elkerülhetetlen. De nem birom a részeg ordítását, mert az a fronton lévők emberfeletti áldozataival szemben a legembertelenebb kegyeletlenség. Megkérem Kedves Szerkesztő Urat, érdeklődje meg, kik azok a jó mulatósak és ordítozok, és kérje meg a minisztert, ezek ki akarnak menni „valahol Oroszországba A szomszédéknak pedig megküldjük a csendrendelet egy példányát s talán majd ők is hajlandók lesznek a finn híreket zárt ablak mellett végighallgatni. Aztán majd két hét múlva megint eljövök aludni Pápára. S boldog leszek, ha ezek a szegény, jó fáradt, munkában agyongyötört embereket és kisgyerekeket aludni látom. S amint Pesten kialudtam magamat, elmondom megfelelő helyeken, hogyan néz ki Pápán a csendrendelet / k