Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-05-25 / 21. szám

IROD m VEÉZET SZÍNHÁZ 17-18-án szép ház előtt a Sárgarigó­fészek került színre. Operett, de azok között is a gyengébbek közül. Meséje elcsépelt, legnagyobb értéke az a vágy, mellyel egyik dalbetétje azt fejezi ki, hogy mennyire jó lenne már, ha a légvédelmi pincék helyett ismét a borpincéket látogathatnánk, s a há­ború nagy nyomása mihamarabb köddé oszolna fejünk felett. A színészek igyekeztek menteni, ami menthető voU. Ugy látszik a pápai közönség hamar szivébe zárta Horváth Böskét. Nem fukarkodott neki a tapsokkal. Károlyi Jutka és Szabó nagyszerűen össze­hangolt táncospár. A többfek is helyüfeöft voltak. Hétfőn a Tokaji aszú ment reprizben. Kedden. Fiatalság, bolondság 3 felvoná­sos tánébS esetett meet telt ház mellett. A hallgatóságrtak IfeíleMs estbén Volt része. JÓ volt Horváth Böske. Nagyszerű volt Ká­roly Judit és szépen táncolt. Sass Jmre kezd formába jönni, élveztük énekét. A legtöbb kacagást ezúttal is Szabó Sándornak köszön­hetjük. Pintér Rózsit és Végh Józsefet is nagyon élveztük. Szerdán az Aranymadár ment reprizben­Csütörtökön ősbemutató volt Pápán. A helybeli síerzö, Sándor Pál, nagysikerű népies tárgyú színmüvét adták elö színészeink. A helyi attrakció táblás házat vonzott. Felüdülés volt a publikumnak és talán a színészeknek is a sok tingli-tangli operett után egy vér­beli író nagyszerűen felépített és biztos tollal megírt népszínmüvét látni és előadni. Színé­szeink játékán is meglátszott a nagy kedv, lélkésédés. Valamennyien kitettek magukért. A címszerepet Sas Imre alakította. Minden túlzás és hatásvadászat nélkül tárta elénk a „Bugaci kiskirályt". Vele egyenrangú volt Váradi Lajos. Nagyterű: öntudatos bugaci tányásgazdaja. Csak úgy árad belőle a töld­sífetetet. Nágyoft tetszett Vértes Nélli iü. Játéka csupa báj, kedvesség. A többiek is kitettek ftliiiM M jégszekrényt veszek. PIKK DEZSŐ Kisfaludy-utca 14 Szi kvízgyár teljes felszereléssel C 1 a d Őé Bővebbet Kohn Sáhdortiál Somlóvásárhelyen. •k AUTOKRAT + Törv. véd. attierikai rendszerű, rugónélküli SÉRVKÖTŐ Éjjel-nappal viselhető, kőtfnyű, kellemes egyoldali P 1«.— kétoldali P 28.— Gyósryhaskölők mérték Szerint. HAJDÚ ZSIGMOND drogéria Pápi, Sl űc hewyl-tftr 4. — Díjtala n prospektus MszittetnyiiváDliás. Hálás szívvel köszönjük kedves jó ismerőseink-, barátaink- és tisz­telőinknek azt a meleg együttérzést, mellyel nagy bánalufikban felénk fordulni Szívesek voltak, s a gyász napjaiban bennünket jóleső részvé­tükkel felkerestek, kedves halottunk temetésén megjelentek vagy ravata­lára virágot helyeztek. Az Emericana, Urinők Mária­Kongregációja és az Oltáregyesület meghaióan megnyilvánuló részvé­tükért fogadják külön is őszinte mély köszönetünket. Pápa, 1941. május 19. Gigter és Jávor család. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik drága édes­apánk halála alkalmával részvétük­nek bármilyen módon kifejezést ad­tak, a koporsóra virágot vagy ko­szorút helyeztek és a temetésen meg­jelentek ezúton mondunk hálás kö­szönetet. Szekeres Testvérek. PAPA MEGYEI VAROS illVATALOS KÖZLEMÉNYEI. —o— Meghívó. A város vezetősége a hősök sírjánál f. hó 25-én, vasárnap d. e. V« 12 órakor hazafias emlékünnepet rendez. Ezen emlék­ünnepre a város összes katonai és polgári hivatalait, intézményeit, egyesületit és a vá­ros közönségét tisztelettel meghívom. Kérem a lehetőséghez képest az ünne­pély keretében a hősök keresztjének meg­koszorúzását. Pápa, 1941 május 20. HAMTJTH JÁNOS s. k. polgármester. Felhtró. gyei város adóhivatala felhívja __jik äUähttazottjaikat havi illet­ményjegyzekkel jelentsék be a fenti hivatal­nál és egyúttal az alkalmazottaiktól foVbnán­dó volt alkalmazotti, kereseti, rokkant és különadót 1941. évi május hó 31-ig fizes­sék be, feliehkeíö esetben a m. kir. Pénzügy­miniszter 160.000/1940. Vit. sz. rendélfet 14. §-a értelmében, aki bármilyen mulasz­tást, avagy szabálytalanságot követ el vagyis ha az alkalmazottaira nézve előírt illetmény­jegyzékeket nem vezeti, vagy azokat nem őrzi meg, vagy az illetményjegyzékeket nem szolgáltatja be kell időben stb. Az elkövetett mulasztás, vagy cselekmény miatt, amennyi­ben az adócsalásnak nem minősül, a fent hivatkozott törvényes rendelkezésekben meg­állapitolt büntetésben részesül. Hirdetmény. Pópa megyéi, város adóhivatala értesiti az ebtulajdonosokat, hogy az 1941. évi ebadókivetési lajstrom az al­ispáni hivataltól visszaérkezett, s az a város; adóhivatalban 1941. május 15­től 30-ig a hivatalos órák alátt (8—12­ig) megtekinthető. Hirdetmény. A megfigyelés szerint ez évben nagyobb tömegű cserebogár fogja a gyümölcsfák le­veleit megtámadni. A cserebogár irtása kő­telező, erre való tekintettel felhívom a lakos­ságot, hogy a cserebogarat minden eszköz­zel pusztítsa, mért a hátóság a fákat ellen­őriztetni fogja sott ahol nagyobb mennyiségű csérebogarat talál, a fák tulajdonosai vagy használói ellen a büntető eljárást meg fogja indíttatni. Hirdetmény. Az utóbbi évtizedekben számos olyan rét és legelőterület került felszántás alá, mely a gyakran ismétlődő árvizék, a rendkívüli nedves időjárás és bőséges csapadék követ­keztében keletkezett talajvíz miatt mífit szán­tóföld jövedelmezőieg nem használható. Eltekintve attól, hogy ilyen területek előbb­utóbb ismét csak ret és legelöterületté ala­kulnak természetes uton is, az ország gaz­dásági erdeke is megkívánja, hogy az ilyen területek minél előbb visszagyépeSíttesenek. Ennek érdekében a Földmiveiésügyi Minisz­ter az ilyen önként jelentkező tulajdonosok­nak, akik az igy feltört területeket vissza­gyepesíteni kívánják, tetemes segítséget he­lyezett kilátásba. Ez a segítség a következőkből áll: a Miniszter úr a gyepesítés költségeit kb. 40°/o-os kedvezményes fűmag juttatásá­val, a szükség esetén a 190.931/1940. sz. F. M. rendelettel szabályozott trágyamész kiosztási kedvezménnyel is támogatja. A 20 k. holdon alúli birtokon gazdálkodók pedig ezenkívül a talajelőkészítés költségeinek vi­selésében kisebb összegű segélyt is kaphat­nak. Mindazok, akik a visszagyepesítés munkájában a fentiek szerint be akarnak kapcsolódni f. évi május 30-ig jelentkezzenek a városházán, földszint 1. szam alatt. PAPAVIDÉKI GAZDAROVAT. Pápai m. kir. Mezőgazdasági szakiskola és szaktanácsadó állomás közleményei. Kukoricamoly kártétel leküzdése A tengeri termelése országos érdek s így fokozott kötelességünk a legnagyobb kartevője elleni küzdelem. A tengerimoly elleni védekezés kőtelező Jó szolgálatot vélek teljesíteni, ha rö­viden ismertetem a tengerimoly kártételét, életmódját és az ellene való védekezést stb. 1. Kárlétele: A gazda által nem látott kártétel, a szár belsejében a még elő nem tört tengericsövek elpusztítása. Látható kár­tétellei a fejlődő szár átfurkálása, tejesedő szemek elpusztítása, szár átfurkálása és így derékba törése. — Kisebb mértékben pusztít a tengerin kívül a cirok, köles, ken­der, és komló indájában is. 2. Életmódba: A molypille május második felében jelenik meg tömegesen. Szürkületkor repül, petéit csomókban az új tengerire rakja, egy-egy pille 400-500 pe­tét is rak, egy-egy csómóba 15—20 db-ot. A kikelt hernyók befurakszanak a levelek tövébe, cimerrészébe, szárba. Július végéig a hernyó kifejlődik, szeptembertől, téli pihe­nőre tér a tengeri szárának alsö harmadába; így vagy hazakerül a tengeriszárral, vagy magyar tarlót vágva kün maradatáblán. Ta­vasszal alakúi át bábbá, majd májusban molypillévé. 3. Védekezés: Az 1926. évi 36.089. F. M. rendelet értelmében országosan kötelező. a. A tengeri kóróját közvetlenül a föld sziliénél kell levágni kapával, nehogy a her­nyó a kórócsonkkal a tarlón maradjon. Aki ősszel magas csonkkal vágta le a tengerit, az most gyűjtse össze ä tuskókat és azon­nal égesse el. b. A tengeri szárát május 15-ig fel kell használni, ä megmaradtat elégetni vagy eívermelni, (a tengeri szárra 3 arasz szalma, érré 3 arasz föld). c. Kerítés sövény készítésére csak egy évnél idősebb tengeri, vagy cirokszárakát használhatunk. ;eri cucuui«j> tárgyává „ r­len á kihágási eljárást azonnal megin­dítja. — Az ellenőrzés május 20 án kez­dődött. Hogyan segíthetünk á hűshiányon ? Áz elmúlt Óvéfc kedvezőtlen áralakulása, a rossz takarmánytermés és állatjárványok következtében, állattenyésztőink és hizlalóink munkakedve, valamint teljesítménye alább­hagyott, ugyanakkor á hadieseményekkel kap­csolatban hús- és zsirfogyasztásuhk emel­kedése a hustalan-napok es zsirjegyek rend­szeresítéséhez vezetett. Nemcsak a vendég­látó iparban lett mindennapi probléma az étlap összeállítása, hanem a magán háztar­tások háziasszonyainak is, naponként gon­dot okoz az ebéd és vacsora kérdése. A várva-várt tavaszi meleg a Főváros piacaira csalta már a különféle kerti véte­ményeket, s ezekbén a husszükös Papokban ezek lesznek hivatva étkezéseinket változa­tossá és izlétessé tenni. Nagy féladat vár tehát kertészeinkre, mert a vitamindús ma­gyar gyümölccsel és kerti veteményekkel kell pótolnunk szükreszsabott húsadagjainkat. Már tudunk olyan rendelkezésről is, mély kötelezővé teszi a beépítetlen budapesti és környékbeli telkeknek konyhakertekké való alakítását. A konyhakertészethez azonban nemcsak szaktudás keli, hanem elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy olyan jól művelt földbe kerüljenek a magvak és palán­ták, melyek tápanyagokban gazdagok és fgy a növény teljes, gyors kifejlődése biztosítva van. A kertgazdaságokat évenként kell istáló­trágyázni, azonban hogyan juthatna ehhez hozzá a városi, vagy kisebb kerttulajdonos? Más trágyaféleségről kéli gondoskodni I Az egyik legnagyobb hazai műtrágya­gyár — a Hungária Műtrágya-, Kénsav és Vegyi-Ipari R.-T. (Budapest, V., Árpád-u. 8.) — a virág, gyümölcs és konyhakertészetek részére külön műtrágyát állított össze, melyet FÓNIKA néven hozott forgalomba. A „Fó­nika" könnyen oldódó töménysóban mind a három nélkülözhetetlen növényi tápanyagot: F O szfort, NI trogént és K A lit tartalmazza. Miután a három tápanyagra az egyes növé­nyeknek különböző arányban van szüksé­gük, a „Fónika" is háromféle Összetételben kerül forgalomba. A „Fónika"-virágtáp úgy cserép, mint szabadföldi virágok, dísznövé­nyek műtrágyázására alkalmas. E virág-tápsó oldata rózsaszínű. A gyümölcsfák, bokrok műtrágyája a „Fónika"-gyümölcstápsó, mely­nek oldata sárga. A zöldszínü „Fónika" tápsóoldatot konyhakerti növények, gyepek, pázsitok műtrágyázására használjuk. Öntözzük virágainkat, gyümölcsfáinkat, kerti veteményeinket „FÓNIKA" tápsóoldat­tal I SPORT LBftfltamnyeii és ünnepségeit Pünkösd első napját a városunkban le­bonyolításra kerülő nagy leventeversenyek és ünnepségek foglalják ei. Városunk és a pápai járás legjobb leventéi mérik össze erejüket nemes vetélkedésben. A sportversenyek d. u. 3 órakor kezdődnek a Ligeti Sporttelepen, este pedig nagyszabású tábortűz fejezi be a rend­kívüli figyelmet keltő leventert&pot. Legköze­lebbi szamunkban a részletes mtiíort is hoz­zuk, ez alkalommal azonban már felhívjuk váiosunk közönségének a figyelmét arra, hogy az ifjúságnak ezt a nagy megmozdulását fogadja a legnagyobb szeretette), mert ez a leventeifjúság a magyar jövő letéteményese, ezektől várjuk a magyar haza megvédését és a régi magyar határok visszaszerzését. PPSC-Csillaghegy 8:1 (1:1) Pápa. Vezette: Vécsey. A vendégek szerzik meg a vezetést, melyre szünetig a PPSC csak egy góllal tud vála­szolni es igy az első félidő döntetlen marad. A játék etső részében is már sokkal többet támad a helyi csapat, de ekkor még a csillag­hegyiek jól Védekeznek. Szünet után álian­dósúí a Perutz-támádáS és egymásután érik el a gólokát. Góllövök: Osbótn (2), Bolla (2), Magyari (2), Löbl (2), illetve Mészár. PPSC egész císápata jól játszott, mig a vendégcsa­patban á nagy lelkesedés dicsérhető. A sok gól ellenére, utolsó percig küldöttek. Kinizsi—Csornai SE 6:2 (3:0) Barátságos. Csorna. Vezette: Fintá. A szabadnápós Kiniísi Csornára rándult le, ahol könhyü ellenfél ellen megérdemelteit aratta nagy győzelmét. Kőszegi SC—Kinizsi II. 2:1 (1:1) Röszeg. Vezette: Csermely. A jóképességü kősíegi csápatnak méltó ellenfele volt á Kinizsi második csapata. A mérkőzés igeit mélytáláju pályán került le­játszásra. A Kinizsi góliöVöje: Makrai VÁSÁRNAP. SPORTJA. PPÖp Pestszentlörincen, Kinizsi I. Vár­palotán játszik bajnoki mérkőzést. Idehaza a ref. kollégium, tanítónőképző és polgári leányiskola együttes tornaűnnepélye lesz délután 3 órai kezdettel. ÁLLAMI ANYAKÖNYVI KIVONAT. 1941. május 9—22-ig. —ó— Születtek: Antaleszku János, fonógyári tisztviselő és neje Müller Aniia, leánya: Ilona, rk. — Békefi Imre, kántorlanító és nme Spáring Katalin, fia: Imre, rk. — Böröcz Károly, bognársegéd és neje Katiiondi Mária, leá­nya: Terézia Rozália, rk — Csuli Lajos szövőgyári munkák és neje Fülöp Ilona, leánya: Zsuzsánna Rozália, rk. — Mikóczi Imre, földmívelő és neje Tóth Ida, fia: József, rk. — Övádi Zoltán, sütő és neje Pongrácz Ilona: leánya: Zsuzsánna Margit,, rk. — Nagy Elemér, városi utcaseprő és neje Forgyán Zsófia, fia: Sándor, ref. — Edelényi-Szabó Zoltán, vendéglős és neje Fazék Juliánná, fia: Zoltán, ref. — Dolgos István, bánya­munkás és neje Tompa Rozália, fia: Zoltán, rk. — Horváth Károly, kováCSsegéd és neje Bágladi Terézia, fia: Lajos. év. Kovács Károly, mütrágyágyári munkás és néje Lam­perth Irén, leánya: Éva Mária, rk. — Simon Mihály, asztalossegéd és neje Abért Ilona, fia : Béla, rk. — Császár Gyula, szövögyári­munkás és nejé Fehér Rozália, leánya: Rozá­lia, rk. - Jenei Klára, háztartási alkalmazott, leánya: Klára, rk. — Janicska Franciska, napszámosnő, fia: Lajos, rk. — Schvartz Sándor, kereskedő és neje Spitzer Mária, fia: Tibor, izr. — Gulyás Káfoly, gazdasági cseléd és neje Hórváth Rozália, fiai: József és Károly, rk., ikrek. — Sági József, ács­ségéd és neje Zsirai Rozáia, fia: Ferenc, rk. — Szabó József, szővőgyári munkás és neje Polgár Mária, leanya: Mária, rk. — Harsányi József, cipészsegéd és neje Preizinger Erzsé­bet, leánya: Mária Ágnes, rk. — Mórocz Gyula, napszámos és neje Szabó Karolin, leánya: Karolin, ev. — Vig János, gépkocsi­vezető és neje Tóth Mária, fia: János, rk. — Németh Dezső, gazdasági cseléd és neje Vas Mária, fia: József, rk. Házasságot kötöttek: Herényi János, vasúti segédtisztjelölt,, ev, és Horváth Erzsébet, ev. — Kreutz József, OTI pénzbeszedő, rk. és Fekete Irén Rózsa, rk. — Hjerángli Vince, földmívelő, rk, és Galambos Ilona, háztartási alkalmazott, rk. — Spitzer Imre, talmudista, izr. és Weisz Gabriella, izr. — Rózsás (Györfi) Ferenc (elvált), pipagyári munkás, ref. és Devecz Juliánná, rk. — Edelényi-Szabó Sándor (özv.), gazdálkodó, ref. és Kulcsár Terézia (özv. Both Istvánné), piaci árus, rk. Meghaltak : Joszits Mária Margit, rk. 19 éves, tüdő­gümőkor. — özv. Hapl Sándorné Dolgos Juliánná, rk. 77 éves, elaggulás. — özv. Hor­váth Dénesné Németh Rozália, ev. 67 éves, bélelhalás. — özv. Fülöp Józsefné Tóth Janka, ev. 52 éves, érelmeszesedés. — Sze­keres Ferenc, csizmadia, rk. 82 éves, vég­elgyengülés. — Gigler Béláné Jávor Alojzia, rk. 64 éves, bélhüdés. — Tóth Ernő, licíumi tanuló, ref. 17 éves, szervi szívbaj. — Szokó Irén, ref. 18 éves, csontgümőkór. — Savelcze Mária, rk. 2 éves, genyvérüség. — özv. Ko­vács Józsefné Bőröcz Erzsébe», ev. 84 éves, érelmeszesedés. — özv. Csizmadia Sándorné Ködös Lidia, ev. 76 éves, szervi szívbaj. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős kiadó: NEMCSICS ELEK 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Korvin-utca 3. sz . Nyomatott a Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat Rt. üzemében, Pápán­Felelős üzemvezető: Téglássy János.

Next

/
Thumbnails
Contents