Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-06-15 / 24. szám

1 ?ÁPA ÉS VIDÉKEi POLIIIIII HETILAP. — ME6IELENIK MINDEM VRSARRBP. XXXVIII. évfolyam, 24. szám Felelős szerkesztő: Dr. BÜDRY FERENC Pápa, 1941 lánins 15., vasárnap A dolgozók hódolata a Rerum Novarum jubileumán A pápasái minden Időben az igazság rettenthetetlen védője volt - Az ötven esztendő a pipát Igazolta - A dolgozók Arik példaképe Jézns, a názáreti I munkás - Krisztust ne csak Imádjuk, kanon kivessük Is — A mult században lealacsonyították a teremtés koronáját — Krisztus szociális tanainak megvalósításától függ a boldog livfi 1891 május 15-én jelent meg XIII. ó pápa korszakos jelentőségű körleele a Rerum Novarum. Az .emberiség ijk; legnagyobb gondolkozójag az evangéliumok örök krisztusi tanításai lapján az enciklikában szólott a viiagoz. A Hegyibeszéd tó.ta senki világobban nem beszélt a munkás és műndó jogairól, kötelességeiről, a tulajonjogról, a tőkéről, a társadalmi, rendről, mint az Igazság csalatkozhatatlan helyettese és hirdetője. Ötven év távlaól tekint az egész világ a munkások ápájára, XIII. Leóra és a szociális zságok aranybullájára, a Rerum Norumra. Városunk dolgozói a mult vasárap lelkes és magas színvonalú ünnepséggel fejezték ki hódolatukat. A jubifjleumi, ünnepség fényét Megyésfőpásztovunk megjelenése és ünnepi beszéde is emelte. A tömeg lelkesen ünnepalte .Veszprém szociális érzésű és apostoli uzgóságu Püspökét. 10 órakor a plébánia templomban émeth József apátplébános szentmit mondott, mely alatt leventéink pomis felkészültségű fúvós zenekara egyázi énekeket adott elő. A kiváló zenert Bircher József karmester vezette. A szentmise után egyházi zászókkai megindult az emberáradat a ieejiték fuvószenekarának kiséretével a ókai Mozgóhoz. Az előcsarnokot es a ret is megLöltölte a hatalmas tömeg, beszédeket hangszórók közvetítették. Ünnepi színekbe öltözött ez aikamra a városi mozgó színpada. XIII. ó papa másfél méter nagyságú képe örül a pápai cimer, magyar zászlók s a szociális körlevél nevének betűi es bileumi évszámai, a virág diszitéssel epi hangulatot árasztottak. A jól érült pápa kép Major Judit VII. alkotása. A feldiszitett asztalnál foglaltak net: Dr. Czapik Gyula megyéspüspök, . Antal István államtitkár, Dr. Langir Lipót kancellár kanonok, Némein zsef apátplébános, Hamuth János lgármester, Kariovitz Adolf egynázségi elnök, kormányfőtanácsos, BOJT Tasziló ezredes, állomásparancs, Vitéz Karcsay Béla ezredes, Dr. ntimrey Sándor főszolgabíró, Vitéz on István rendőrkapitány, Tobler nos a ker. szoc. szövetség országos nöke, Dr. ötvös Dániel igazgató főérnök, Dr. Ágh János miniszteri oszy tan ácsos, Dr. Rédey Tibor titkár, lay Lajos titkár és Markp.vics szló gyárimunkás. Az ünnepséget megnyitó Himnusz után a Perutz szövőgyár énekkara Liszt: Ünnepi dalát és Pápai Momár Kálmán: Könyörgését adta elő Peryyeszi Ferenc karnagy vezetése meltt. A nagylétszámu együttes mélyen átérzett és átélt művészi teljesítményt nyújtott. Dr. Magasi Artúr O. S. B. alkalmi költeményét a Rerum Novarum-ot Szabó Ernő tanitóképzőint. V. é. növ. szavalta nagyszerű interpretálással. A költemény tartalma és ügyes előadasa mély hatást váltott ki. Németh József apátplébános magnyitó beszédében üdvözölte Dr. Czapik Gyula megyéspüspököt, az ünnepség szereplőit és hallgatóságát. Rámutatott a nap jelentőségére és fontosságára. — A munkás elnyomott volt, a lelke pedig lázadozott. A lázadozó lefcíkével pedig nem békejobbot kért a munkaadójától, hanem erőszakkal ki akarta harcolni sorsának javulását es társadalmi pozícióját. Mind a ketten levették a szemüket a Krisztus arcáról. Az ötven esztendő nem a munklaadót és nem a munkást igazolta. Az ötven esztendő a pápát igazolta. Igazolta a Rerum Novarumot, amelyben útbaigazítást és irányelveket adott a szociális kérdések megoldásához. A megnyitóbeszéd után általános érdeklődés között Főpástorunk mondotta el ünnepi beszédét. — Rerum Novarum félszázados jubileumára jöttünk össze. A körlevél prófétái ihlettel megalkotott munka. Mennyi tudás, mennyi világos meglátás van benne! Mélységes tisztelet kell, hogy el töltsön bennünket az iránt a nagy meglátás iránt, mely ezt a művet létrehozta és mindenki elé odaadta. Bizonyos büszkeséget is keli éreznünk, mert az, aki ezt létrehozta, aki a világ elé adta, az minekünk Atyánk, Pápánk volt. Mindnyájunknak, akik itt együtt vjagyunk össze kell fornunk nagy hálás szeretetben, mert amit ö adott ,a yilágnak, adta szive szeretetével, immár ezer esztendőn keresztül adta a magyaroknak is. — Könnyű ma beszélnünk szociális kérdésről. Könnyű ma teorizálni. Könnyű ma tapasztalatokra hivatkozni, de lelkiismeretet érintő egészében e nemzedék jelé ötven esztendővel ezeiőtt ö dobta a szociális kérdést és annak szociális igazságait, amikor még a szociális tér útjai is kezdetén voltak. Ötven esztendővel ezelőtt, mikor a szociális kérdést a politikában, mint rendőri kérdést kezelték! Ezt a kérdést a világ előtt megszólaltatni Rómának magaslatáról, Szent Péter sziklájáról nagy vállalkozás volt. Csak ötven esztendő után tudták méltányolni ezt a nagy tettet. A pápa az emberiség lelkiismeretébe véste: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Sürgette, hogy Istennek meg kell adni ami az Istené, a császárnak pedig, ami a császáré. — Most visszaemlékezve, az ötvenesztendőnek mélységében felnézünk a római magaslatra és mélyen meghajolva hódolunk előtte. Római pápaság fáklyát gyújtottál, amely még ma is világit. Hódolat ezért a római pápának. — Mi nem azért hódolunk a pápaság előtt, mert, katolikus Egyház a világ legnagyobb vallási közössége, mi magyar katolikusok nem azért hódolunk a pápaság előtt, mert ennek az országnak nagy többsége katolikus, ezeknek feje a pápa, mi pápaiak nem azért fordulunk Róma felé most, mert ennek a városnak a régi múltja is katolikus és többsége is katolikus, hanem azért, mert mi Krisztus tanát követjük s a pápa az Ö földi helytartója, nekünk ezért Atyánk és irányitónk. Mi nem azért hódolunk előtte, mert az Egyház a világnak legnagyobb jogi alkotása és majdnem két évezreden keresztül a szabadságnak, a felvilágosult szeretetnek, az igazságnak volt hirdetője és harcosa, hanem azért, mert miközénk Krisztus állította. Mi a Szentírásra hivatkozhatunk. Mi a Szentirás és az apostoli hagyományok alapján tudjuk igazolni, hogy Szent Péter Egyházunk első pápája volt, az ő utódai pedig világ végezetéig őrzik és irányítják Krisztus nyáját, ök meglátják a nyomort és lelki bátorsággal megmutatják a helyes utat, mely a jobb világba vezet. A pápaság mindenidőben azigazság rettenhet et len védője volt. — Mit adott a magyarságnak a pápa? II. Szilveszter pápa egyénileg es politikailag a német császárnak volt lekötelezettje. Vele helyezkedett szembe, amikor a koronaadással keresztülhúzta a császárnak Magyarország hűbériségére irányzó vágyakozását és megvédte a keleti hűbériségtől is. A tatárjárás idejéből jól láthatjuk, ki volt a pápa Magyarországnak. IV. Béla rokonához, Frigyeshez menekült, aki az elüldözött királyt fogságba veti. Addig nem engedte szabadon, amig zálogba nem adta neki Sopron, Moson és Vas-megyéket. A császár ígért segítséget, de esküt kellett tenni, IV. Bélának, hogy Magyarország német hűbér lesz. A segítség elmaradt, de a hűbériséget követelték. Az ország függetlenségét ismét a pápa védte meg. A pápaság volt az egyetlen víilágtényező, amely jósággal és igazsággal állott mellettünk. — Hollós Mátyás seregére, amelyet később fekete seregnek is elneveztek, büszkék vagyunk. Nagyon kevesen tudják, hogy e seregnek finanszírozói nagy részben a pápák voltak. II. Pius e célra 20.000 aranyat adott Mátyásnak. Utána 12.000 lovas zsoldját vállalta magára. 1460-ban 40.000 aranyat adott. 1462-ben évi 24.000 arannyal tetézte ezt. Utóda közel másfélszázezer aranyat küldött Mátyásnak; Ha akkor hallgattunk volna a pápára, nem lennének iaegen nemzetiségek hazánkba és boldogabb Magyarország volna. A mohácsi csatasikon Európa uralkodói egyetlen katonával sem segítettek. A harcoló magyar sereg költségeinek 70 o/o-át a pápa adta. Ott csak a magyar és pápai zsoldosok véreztek. Ha a pápa nem segített volna, akkor a török félhold még talán most is itt uralkodna. — Amikor Pápáról van szó, -tudják itt önök, hogy Pápa végvár megerősítésére a Szentatya küldött pénzt? X. Leó 55.000 aranyat, V. Pius 30.000 tallért küld a végvárak megerősítésére. XI. Ince pedig az 1932. évi magyar budgetet véve alapul, akkora összegeket küldött, hogy hét és fél esztendeig minden adó- és kincstári jövedelem nélkül fedezni lehetne Magyarország összes kiadásait. — Nem megyek tovább, csak az új időkbe jövök, amikor Magyarországot a trianoni sirba zárták és elvették tőlünk a fánkat és csak annyit hagytak meg, hogy egy koldúsbot jusson mindenkinek és csak annyi vasat, hogy mindenkinek egy szeg jusson koporsójába. Az első, aki elismerte nemzetünket, aki követet küldött hozzánk, amikor a híres Európa nem is akart rólunk tudni, a pápa volt. A pápa nyújtotta felénk először segitő kezét. — A magyar hálás, mert nemes nemzet. Régi római közmondás: A barbárnak tulajdonsága a hálátlanság. Mi nem tagadjuk, hogy van hibánk, de azt az egyet, hogy a magyar nemeslelkű, nem tagadhatja le senki. A nemes vonások között ott van a hála is. A magyar karakterből tagadja ki magát, aki a pápaságnak ezeket a jótéteményeit nem fogadja el. — Mi hódolunk, mi büszkén nézünk Róma felé és valljuk, hogy hálával gondolunk Rád, Szentatya! — Az angol parlamentben gúnyosan kiáltotta O'Connel egyik anglikán ellenfele a sértésnek szánt jelzőt: »Pápista «. Erre O'Connel igy felelt: »Pápistának nevezett és azt hitte megsért vele. Nem! Megtisztelt. Pápista vagyok és ez azt jelenti, hogy vallásom a római pápák szakadatlan során át fölér egészen Krisztusik«. — Mi, katolikus magyarok nem bántjuk senkinek a meggyőződését. Mi bántjuk azt, aki bántja bárkinek a hitét. Mi csak azt kívánjuk, hogy bennünket se bántson senki. Mi valljuk Krisztust, mi azt valljuk, hogy igenis katolikusok, magyarok és pápisták vagyunk és hála Istennek, hogy azok vagyunk. Még zúgott a tapsvihar, amikor a zöld lepellel borított asztali előtt Markovics László gyárimunkás felállt, hogy kifejezze a munkásság hódlolatát.