Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-06-15 / 24. szám

PÁMÉSVIBÉKF, O 1941. június 15, vasárnap bek között, — hogy ég az irány fáklyája, de közbe© a munkás letért a krisztusi útról balra, a munkaadó pedig jobbra fordult, A dolgozók örök példaképe Jé­zus, a názáreti munkás. — Á Rerum Novarum ma talán ér­tékesebb, mint volt ötven esztendővel ezelőtt. A munkásság nevében fejezem ki hálámat és hódolatomat. — Kérjük a Mindenhatót, hogy ki­sérje útiunkat áldásával, hogy a Rerum 'Novarum fáklyafénye mellett soha töb­bé el ne vieszithessük az irányt és azon az úton járjunk, melyet a názáreti Mun­kás mutatott. Dr. ötvös Dániel igazgató főmér­nök a munkaadók nevében beszélt. — Az elmúlt 2000 esztendő aiatt sokan imádták Krisztust, ez azonban nem elegendő. Krisztust necsak imád­jjuk, kövessük is őt. — Krisztus nem akart forradal­mat, mert akkor a világ legnagyobb forradalmára lehetett volna. Krisztus új államrendszert sem akart alapitani, mert akkor Ő lett vona minden idők leg­nagyobb államférfia. ő nem akart hábo­rút, mert akkor ö lett volna a történe­lem legnagyobb hadvezére, ő mindezek­nél sokkal többet akart, mert Isten Fia volt és a sötétségben tapogatózó embert üdvöziteni akarta. — Ebben a fenséges szemléletben látjuk az Isten-Embert és az ő Egyhá­zát, egész életünk biztos szikláját. Az emberi társadalomban, akár munkaadó valaki, akár pedig munkavállaló, telje­sítse kötelességeit. Mindkettőjüket kö­telezi a krisztusi morál és az emberi jog. Követnünk kell a szociális Krisz­tust! A nagy hatású és meggyőző erejű beszéd után Tobler János, a ker. szoc. szövetség országos elnöke emelkedett szólásra. — Vétkezett az ember, mert testi jólétéért nagyon sokszor feláldozta 'léi­kiüdvösségét. Testi, illetve világi életé­ért még mások lelki boldogulását is el­rabolta. A mult században lealacsonyí­tották a teremtés koronáját. Hiszen nem kell messze mennünk, Madách megkapóan szemlélteti előttünk az em­beri társadalom millióinak elnyomatá­sát az Ember tragédiájában. Mennyire éreztették vélünk a zsarnokság korbá­csát ebben a korban? Nem ismerték a felebaráti szeretet parancsát. Sokszor hangzott fel az elismerés tapsvihara a beszéd folyamán. A nagy­nevű szónok a mult század hibáit, dol­gozóinak elnyomásáról beszélt meg­kapó képekben. Rámutatott a Rerum Novarum világraszóló jelentőségére és fontosságára. Fényesen igazolta ezután, hogy a földi boldogulás is csak a krisz­tusi erkölcsök törvényein épülhet fel. Krisztus nélkül csak elnyomatás, szen­vedés és igazságtalanságok uralkodhat­nak. A felejthetetlen, fényes ünnepség záróbeszédét Szalay Lajos titkár mon­dotta el. Keresetlen és őszinte szavak­kal megköszönte a szónokok tanítását és hatalmas embertömeg megjelenését. Ar­ra figyelmeztetett mindenkit, hogy saját cselekedetével legyen harcosa és meg­valósítója a munkás Krisztus tanításá­nak Tisztelettel értesítem kedves vevőimet, hogy Itinius ÍZ—IS a firiff-uíUfi nagytepmiben festék-kiállítást rendezek, melyen a legújabb festőszerszá­mokat, bel- és külföldi, valódi és szintétikus anyagokat befogom mutatni. Az újdonságra való tekintettel kérném szíves­kedjenek megtekinteni. FEREMG festéküzlet Pápa, Horthy Miklós-u. 6. — Holnap a gyárigazgató, a mun­kás, az intelligens és dolgozó valósítsa meg a gyár irányításában, a munkában, az íróasztal mellett és műhelyben Jézus felfogását és szociális tanítását. El kell jönnie, mert akarjuk, Isten földi orszá­gának, el kell jönnie egy jobb világnak, amikor mindnyájan testvérek leszünk Krisztusban és megvalósulnak az örök élet igéi. A pápai Himnusz fejezte be a jubi­leumi ünnepséget. A Varró étteremben 130 teritékes ebéden megjelent Főpásztorunk is. Örömmel állapítjuk meg, hogy ott lát­tuk városunk társadalmának teljes képviseletét a legszegényebb dolgozótól kezdve a gyárigazgatóig. Németh József < apátplébános felköszöntőjében háíás köszönetet mondott Dr. Czapik Gyula mozgatójának, szervezőjének. _ Szalay Lajos titkárnak. Megyéspüspökünk megköszönve az üdvözlést, annak a re­ményének adott kifejezést, hogy krisz­tusi úton haladva megvalósul Pápán is Jézus akarata. Felemelő érzés volt látni hatalmas tömegeink fegyelmezettségét, lelkesedé­sét és hódolatának kifejezéseit. Ügy hisszük, hogy a felejthetetlen ünnepség közelebb hozott bennünket a dolgozók örök példaképéhez, a názáreti Munkás­hoz és tanításának és akaratának a meg­valósításához. Molnár István Beszéljünk őszintén a pápai szinházi kérdésről Milyen a színház ? A legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk azt, hogy színházunk meg­felel egy 24.000 lakosú város kulturige­nyeinek. Gépteremből való átalakítása­kor is csak ideiglenes megoldásnak szánta mindenki. Sajnos, azonban a mostoha viszonyok miatt ez az ideigle­nes megoldás végleges lesz jóidéig és így arra kell törekednünk, hogy ezt te­gyük legalább némileg is elofgadha­tóvá. Milyen a színpad ? A színpad bizony még a falusi ige­nyeket sem- tudja kielégíteni. Sem zsi­nórpadlás, sem te tő világítás, sem or­chester nincs azon, amint arról a szin házba járó közönség maga győződhe­tett meg. Miért nem csinálják meg a színpadot? Mi már a mult évben, mikor a szí­nészek elmentek, hangot adtunk annak a közóhajnak, hogy igy a színpad to­vább nem maradhat és ha megnyug­szunk is a gyatra színházépületben, sem­miesetre sem nyugszunk meg egy ilyen falura sem illő színpadba. Semmi sem történt egy év alatt Az egész város közönségének szinte egységes óhaja azonban a város vezető­ségénél süket fülekre talált és egysze­rűen semmi sem történt az elmúlt egy esztendő alatt. Bátorkodunk megkér­dezni, hogy a város vezetősége miért veszi semmibe a közóhaj megnyilvánu­lását. A dohányzó is kellett, elismerjük, de viszont a színpad elkészítése sok­kalta fontosabb lett volna, különös te­kintettel arra, hogyha jó idő van, a kö­zönség úgyis kimegy az utcára, ha hi­deg van, akkor meg a fűtetlen dohány­zóba úgyse megy be senki. Iz öltizök Nem mindenki volt még abban a szerencsés helyzetben, hogy a színház öltözőiben gyönyörködhessen. Ott bi­zony a primitívség üli orgiáját, a köz­ponti fűtés természetesen nincs beve­zetve és tekintettel arra a nemes körül­ményre, hogy az öltözőt egy petróleum raktár_tégláiból építették, nagyon kelle­mes levegő van ott állandóan. Negfelelt-e a most itt járt társulat a város kulturigényeinek Ilyen színházban természetesen ki­váló művészek fel sem akarnak lépni és számtalanszor megtörtént, hogy Bu­dapestről lejött elsőrangú művészek egyszerűen nem akartak bemenni az öltözőbe és a színpadra, mert nem vol­tak elkészülve arra, hogy ilyen alkotmá­Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre leg­olcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezmény! PEIDL LAJOS épület- és mfibátorüzeme, bútorraktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. nyon kell szerepelniük. Mi tiszteljük és becsüljük a most elment Vértes szín­társulatot és készséggel elismerjük azt, hogy a társulatban elsőrangú erők van­nak, mint együttes azonban már nene­zen tudta kielégíteni a város lefokozott kultúrigényeit. Különösen hibáztatjuk azt, hogy a társulat az eltávozó kiváló erőit nem pótolta újakkal. Felhívjuk a város ve­zetőségének szíves figyelmét arra, hogy a jövő szezonra, — persze, ha a szín­padot már rendbe tette, és igy maga is megtette a nivó emelésére az első lé­pest. — csak akkor fogadja el a társu­lat pápai szereplését, ha megfelelő ga­ranciát kap arra, hogy az egész társu­lat és nemcsak pár tag üti meg azt a nivót, amit egy 24.000 lakosú város kulturális élete megkövetel. Mi nem akarjuk ezen cikkünkkel szülészeinket támadni, hiszen még a gyenge előadásoknál is állandóan elnéző kritikát gyakoroltunk, mert ismertük az ő nehéz helyzetüket, viszont azonban városunknak amúgy is eléggé mélyre szállt kúlturnivóját nem engedhetjük még lejebb süllyedni. Az olvasók írják Igen tisztelt Szerkesztő Ür! A nehéz napi munka után, a kelíe­mtes esti órákban üdülésnek is beillő sétákíat tesizek naponta a gr. Esterházy­úton és a hatalmas fákkal szegélyezett park körül. Az esti sétáimon sóhajtva és vágyódva tekintek a gyönyörű, óriási fákkal borított ősi Esterházy parkba. Sokat tűnődöm azon, hogy mi haszna lehet a gróf Ürnak abból, hogy azt a hatalmas és jólevegőjű parkot elzárja az üdülést, pihenést és jó levegőt kereső emberek és gyermekek elől? A mult hé­ten beszélgettem egy tatai ismerősöm­mel, akü, mikor látta ezt a ^'gyönyörű parkot és meghallotta tőlem, hogy ide nemi engednek 1 be senkit, elámult. El­mondotta, hogy ők, tataiak milyen élve­zetes és jótétemény számba menő hely­zetben vannak 1, a pápaiakkal szemben azzal, hogy a tatai Esterházy várkastély gyönyörű parkja nyitva áll mindenki számára, aki felfrissülni és jó levegőt akar szívni. Az esti sétáim alkalmával a mult napon a Szent István-úton a Kálvária felé haladva a BakOnyér hidjánál, ami­be a mtilt évben a villám belevágott és beszakadt, egy csomó gyermeket láttam játszani és szaladgálni Mikor közelebb értem, láttam, hogy a beszakadt hid körül a régi szögesdrót kerítés helyett vastag fagerendákból készítettek új ke­rítést. Azonban ezt valószínűleg a jár­művek figyelmeztetésére készítették, mert a gyermekek a két szál ,gerenda között könnyen átbújva, ki és beugrál­tak ia kerítés körül. Magam is megnéz­tem az elkerített részt és megdöbbentem azon a könnyelműségen, amit láttam. Ott áll szabadon a beszakadt híd ürege, 5—6 méteres mélység felett és a köny­nyelmű, gondtalan gyermekek elől semmi sem zárja el a tátongó veszélyt. Isten csodája, hogy nem történt még ed­dig valami tragédia. ' Nagyon kérem Igen tisztelt Szer­kesztő XJrat, hívják fel nb. lapjukban az illetékes hatóságok figyelmét, hogyha már olyan nagy dolog az uradalomnak megcsináltatni az egy év óta leszakadt hidat legalább a rendőrség vagy a vá­rosi hatóság rendelje el ennek az élet­veszélyes üregnek a megfelelő el zár á­sát. Amint ott nézelődtem, kerestem a mult század Ötvenes éveiben készült szép Szentháromság-szobrot. Nem tu­dom. hová helyezték el onnan, dé úgy gondolom, az Isten súitó villáma arra is figyelmeztető jel volt. hogy szobrot méltóbb helyre állítsák fel. Szívességéért fogadja Szerkesztő Űr hálás köszönetem. Egy tűnődő pápai polgár. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ür! Tisztelettel kérem, hoay lapjában szíveskedjék helyet adni alábbi soraim­nak. Évről-évre fájó szívvel kell tapasz­talni, liogy az Esterházy-út 145 hárs­j fájának virága kihasználatlanul az utca T>orába hull. Az elvirágzás után szemét lesz belőle. Nem lehetne ennek a nagy értek­nek a felhasználásáról intézményesen gondoskodni? Nincs városunkban erre rászoruló szegényember, aki ezt le­szedje és ezáltal jelentős keresethez jut­na? A mai nehéz időkben gondoskodni kellene, hogy ez a nagy érték, Isten adta orvosság városunk javát szolgálhassa. Még kisebb értékeket is meg kell be­csülnünk! Senki ne mondja, hogy a fák ágait virágzás alkalmával letördelik. Rend­szeres kezelés és értékesítéssel meg le­hetne előzni a vandalizmust. Szerény elgondolásom szerint az egyes fákat ki kellene adni megbízható igénylőknek, akik' felelősséget vállalná­nak a fák épségéért. A hársvirágot az­után értékesíteni lehetne. A város szo­ciális intézményeinek szükségeit is kí lehetne elégíteni. Sok szegény ember ke­resethez és olcsó hársvirághoz jutna. Szociális igazságokat, eszméket han­goztatunk. Gondoskodni kell arról, hogy a gyakorlati életben az elvek meg is valósuljanak. Nem szabad tűrni, hogy nagy városi értékek elkallódjanak és eí­pusztulajnak. Kíváncsian várjuk, hogy az idénjrni lesz a sorsa és megoldást talál-e az ége­tően fontos szociális kérdés. Soraim közlését megköszönve va­gyok igaz tisztelettel: Egy szegény dolgozó. Fő utcán fekvő házamat vidéken azonnal eladnám füszeriizlet-lielYlséggel, 300 -ölön fekvő szép kerttel, az összes £ ertí veteményekkel. Érdeklődni lehet a kiadóhivatalban. Uj OTI kézikönyv I jelent meg a legújabb rendeletekkel ára P1 B90 Kapható KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében PÁPA.

Next

/
Thumbnails
Contents