Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-04-13 / 15. szám

MM ÉSVIIÉKEi 4 1941. április 13, vasárnap IRODALOM — MŰVÉSZET J<ud Süss. Egyszerre játszotta mind a két pápai mozi, zsúfolt ház előtt. •Végre egy film, amelyben nem volt semmi propaganda, hanem csak mű­vészet, idegrázó lélekrajz, de mégis min­den propagandánál nagyobb és mélyebb hatású tanulságot adott. A film torte­neti tényt dolgozott fel. Amit a muve­szek itt adtak, az páratlan és szinte utol­érhetetlen. Percről-percre fokozódik minden nézőben az izgalom úgy, hogy. lélekben együtt szenvednek, éreznek már nem is a szereplőkkel, hanem ma­gukkal a történelmi alakokkal. A film technikai kivitelezése is remekbesza­bott. Ilyen filmeket szivesen néz meg mindenki. A sok .ömlengés helyett ilyen filmekre van szükség, mert ezek való­ban tudnak nevelni. Jövőnkért Most jelent meg a helybeli Bencés gimnázium önképzőkörének »Jövőnk­ert« cimű időszaki értesítője. Az 54 oldal terjedelemben megje­lent rzléses kiállítású füzetből elénk tá­rul az a nagyvonalú és értékes szellemi munka, aamt az önképzőkör tagjai ki­fejtenek. Ágoston Béla bevezetője és Emlé­kezzünk c. tanulmánya, Mihályfy Mik­lósnak a falu és a művelődés c. cikke, Király Árpádnak a rábaközi népviselet­ről irl ismertetése, Harsányi Lászlónak a húsvéti népszokásokról szóló érdekes irása, Fábián Istvánnak a falusi ifjúról és magyar diákról szóló szociális ér­zésű cikke, Mayer Miklósnak Felsza­kadt a köd c. Erdély visszatérésével foglalkozó karcolata, Sikos Péternek a színészet másfélszázados évfordulójá­ról és a történelmi filmekről irt tanul­mányai, Vadkerti Györgynek a magyar filmekről irt találó kritikája, Vargha Jó­zsefnek a legkiválóbb magyarokról szóló értekezése, Ciráki Józsefnek a re­pülésről irl cikke, Bán Annának a ki­váló női matematikusokról szóló fejte­getése, Simon Istvánnak római emlékei­ről szóló beszámolója, valamint Taap Miklósnak, Némedi Jánosnak és Szabó Imrének egy-egy költeménye, Angyal Ernőnek pedig egy pompás fordítása töltik meg a Bencés diákok munkássá­gáról mindennél ékesebben beszélő fü­zetet. Az értesítő szellemi részének ösz­szeállitása Kerényi Olaf bencés tanár irányítása mellett történt és ezért olyan nagyvonalú ez a füzet. PÁPA MEGYEI VAROS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. —o— ' Felhívás. A városi adóhivatal felhívja a 166.000/1940. VII. P. M. sz. rendelet ér­telmében a kettőnél több gyermekes adózókat, hogy az adókedvezmény, igénybe vétele céljából az önálló kere­settel nem biró gyermekek számát 1941. évi április hó 30-ig feltétlenül jelentsék be a városi adóhivatalnál. A szükséges nyomtatványt a városi adóhivatal bo­esájtja rendelkezésre. Az eddigi beje­lentés érvényét vesztette. Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy a Pápa-devtcseri főközlekedési közút 1.200 4.402 km. szelvények közé eső szakasza átépítésének engedélyezési tárgyalása folyó évi április hó 21 én déielőtt 9 órakor lesz a városházán. Az útálhelyezésre vonatkozólag a városi mérnöki hivatal ad felvilágosítást. Felhívás. A polgármester közii, hogy a vá­rosban rühösség állapíttatott meg. Ezért a beteg állatoknak más állatoktól való elkülönítését rendelte el, s az állatok birtokosát kötelezte, hogy beteg álla­taikat állatorvossal gyógyíttassák. ELADÓ a bárochegyi dűlőben 45 kis hold szántó es legelő ingatlan, esetleg részletekbin is. Felvilágosltvt nyújt dr. Huszár István ügyvéd Pápa, Közép uica 5. sz. PÁPAVIDÉKI GAZDAROVAT. Pápai m. kir. Mezőgazdasági szakiskola és szaktanácsadó állomás közleményei. —o— őszibarackfák metszése. Az őszibarackfákat a többi csont­héjastól eltérően minden esztendőben rendszeres metszésben kell részesíteni. Irányelv az, hogy az őszibarack termé­sét mindenkor egyéves vesszőjén lévő lermőrügyekből (hármas rügyek) adja. Az előző évben letermett vessző többé termést nem hoz és ezért a letermett vesszőket el kell távolítani. A nem met­szett őszibarackfa felkopaszodik és apró silány termését a fa csúcsán hozza. Az őszibarackfa koronáját szárnyas vagy bokoralakúra (kehelyalakúra) ne­veljük. A szárnyas fákat házfalak mel­lett, a bokoralakú fákat szabadon álló fákként használjuk fel telepítésre. A metszési mindig a vázág vezéré­nek megmetszésével kezdjük. Ennek incgmetszését az előző évi metszés ered­ményének megfelelően erősségéhez ké­pest' felére vagy harmadára kell elvé­iamely betegségnek, vagy vetéseinket puszliló kártevőnek menedékei nyújta­nak. Mit nevezünk gyomnövénynek? Gyomnövény minden akaratunk elle­nére a vetésünkben fejlődő növény. A gyomnövényekéi két főcsoportba osztjuk: a) közönséges gyomnövények, b) élősködő gyomnövények. Az utóbbi csoportba tartoznak az arankafélék és s'zádorfélék, melyek vagy a kultúrnövény gyökerére, vagy szárára tapadva a növény kész tápanyagait fo­gyasszák és a kultúrnövény elsorvadá­sát okozzák. Az a) csoportbeli gyomnövényeket felosszuk: 1. Egyéves, 2. Kétéves, 3. Évelő gyomnövényekre. Az egyéves gyomok (vadrepcc, pi­pacs) egy év alatt fejlesztenek magszá­rat, a magol elhullajtják, az a földben áttelel és a következő évben minden magból egy újabb gyomnövény lesz, melv magot hoz, elhullajtja és igy rö­vid 'pár év alatt annyira elszaporodik, LEGSZEBB HÚSVÉTI AJÁNDÉK a Keresztény Nemzeti Nyomdavá11 a 1at­nál (Pápán, Assziszi Szent Perenc-u. 1. sz. alatt) keretezett képi rtlCFOM' t-70-5 H30-1' JO mosten OLC5ŐN gezni és pilyan rügyet kell kiválaszta­nunk a továbbnövekedésre, amely a vázág kedvező irányba való haladását biztosítja. (Kifelé álló, oldaltálló, stb.) A vezérvessző megmetszése után a vázágakon elhelyezett vesszőket olymó­don metsszük, hogy a termőket és ugaro­kat egyaránt biztosítsuk. Ha a vázágon egyes vesszők vannak, akkor váltakozva hagyjuk meg a termőcsapokat, (4—7 hármas termőrügyet hagyunk a termő­vesszőn) és az ugarcsapokat (kél rügy­re metszünk). Ha a vázágon kettes vesz­szők vannak, akkor az alsót, amelyik a vázághoz közelebb van, mindig ugarra (két rügyre), a felső vesszőt termőre (4— 7 hármas rügy felett) metsszük. Az ugarcsapból kapjuk a következő évi metszésnél felhasználható termő és ugar vesszőket. ; L A fán lévő 10 cm-nél kisebb kép­ződményeket (bokrétanyárs) nem sza­bad metszeni. A metszéssel egyidőben minden el­száradt részt eltávolítunk a fáról. A túlságosan felkopaszodott fákat ajánlatos megifjitani, azonban ezt a rmmkát minden esetben csak szeptem­berben szabad az őszibarackfákon el­végezni. F. M. Vetéseink gyomtalanítása: Hogy vetéseink i gyommentesen tartva komoly terméseket érhessünk el feltétlen fontos, bogy a leggyakrabban előforduló gyomnövényeket megismer­jük. Talán sokak előtt furcsának tűnik fel, hogy miért kell ismernünk. Azt mondaná valamelyik gazdatársam »ha nem odavaló, ki kell pusztítani, de mi­nek ismerni«. Ismernünk kell azért a gyomnövé­nyeket, hogy fejlődésüknek azt az idő­pontját választhassuk ki irtásukra, amikor munkánk: a legeredménye­sebb. A helyes időpontban alkalmazott irtás jelenti a komoly gyomtalanítást. A gyomnövények -a termesztett nö­vénynél sokkal szívósabbak, edzettebbek és igy a védekezés elmulasztása folytán a vetéseink hátrányára fejlődnek oly­módon, hogy növényeink elől a talaj tápanyagait és vízkészletének nagyrét szét elszivják és gyors fejlődésüknél fogva a talajt és a kultúrnövényt beár­nyékolják és a növényeink pusztulását okozzák. Másik igen nagy kára a gyomnövé­nyeknek az. hogy a legtöbb esetben va­Széna? Szalma? Veszek és eladok bármilyen mennyiségben szénát és szalmát a napi áron. Kovács István és Társa Felsőhosszú-utca 18. szám. hogy komoly következményekkel jár annak irtása. Az egyéves gyomnövé­nyeknél a növény elpusztul és mindig a földben telelő mag biztositja a gyom további életét. R. A. Folytatjuk. SPORT Vasárnapra kisorsolt bajnoki mér­kőzések — köztük a Kinizsi—PPSC ifjú­sági »Pápa és Vidéke« serlegmérkőzés is elmaradtak. A változott viszonyokra való tekintettel még a húsvét vasárnapi Kinizsi—Hubertus mérkőzés megrende­zése sem biztos. 8z alszdvBtségí baJnoHságoR állása I. osztály. 1. Hubertus 18 12 2 4 66 35 26 2. Fűzfő 17 9 4 4 31 25 22 3. 11. ker. 16 8 4 5 41 47 20 4. Hajméskér 17 7 4 6 40 35 18 5. Kinizsi 17 8 2 7 33 32 18 6. GYAC 17 7 4 6 42 41 18 7. Siófok 17 7 4 6 39 39 18 8. DAC . 17 6 5 6 26 22 17 9. KAC 17 6 5 6 41 37 17 10. Selyemipar 17 5 7 23 24 15 11. Haladás 11. 17 4 6 7 41 40 14 12. Előre 18 5 3 10 38 54 13 13. TSC IL 18 4 4 10 34 48 12 14. V. UNIO 16 5 2 9 20 36 12 II. osztály. Szombathelyi csoport. 1. CVSE 12 10 2 1 39 7 22 2. MOVE ZSE 12 9 2 s 44 14 20 3. SzFC 11. 10 5 2 3 25 11 12 4. Kőszeg 9 4 2 3 22 18 10 5. Perutz 12 4 2 6 24 32 10 6. Haladás 111. 12 33 3 6 24 24 9 7. Jánosháza 10 3 2 5 17 36 8 8. ZLE 11 2 1 8 18 38 5 9 Kinizsi 11. 12 1 2 9 9 42 4 Marcaltő község elöljárósága. 580/1941. szám. Árverési hirdetmény. Marcaltő község a határában gya­korolható vadászati jogot két egymás­tól különálló részben, az egyik 765, a másik 467 k. hold, 1941. május 6-án dél­után 3 órakor a községházán megtar­tandó nyilvános árverésen 1941. augusz­tus 1-től kezdődő 10 évre a legtöbbet Ígérőnek bérbeadja. Kikiáltási ár az el­sőnél 100, a másodiknál 200 pengő. Vadállomány: nyúl, fácán, fogoly. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a községházán megtekinthetők. Marcaltő, 1941. április 8. Községi elöljáróság. VESZEL! PES TBUSZA KÜZ L E TÉBEN hoítuy m ró-a a. Hirdetés. A pápai m. kir. áll. líceum c.s ta­nitóképző-intézet igazgatósága az 1941. július 1-től 1942. június hó 30-ig Ierjedő időre szükséges hús, zsír, kenyér, sütemény, liszt, fűszeráruk szállítására és az intézet konyhájában felgyülemlő moslék naponkénti átvéte­lére nyilvános verseny tárgyalást hirdet. Az ivenként 2 P-s okmánybélyeggel ellátott zárt ajánlatok folyó évi április 26-án d. u. 3 óráig nyújtandók be 2 »/# bánatpénz egyidejű letétele mellett. A részletes feltételek a hivatalos órák alatt (d. e. 11—12 óra között) megtudhatók az igazgatói irodában. Az ajánlatok felbontása ugyanott április 26-án d. u. 3 órakor lesz; a hiva­talos felbontáskor az ajánlattevők je­len lehetnek.. Pápa, 1941. március 29-én. IGAZGATÓSÁG. Üzlethelyiséget raktárral keresek bérbe, vagy átvennék májusra ajánlatok Molnár Munkácsi u 19 közvetítőt díjazok. ÁLLAMI ANYAKÖNYVI KIVONAT. 1941. ápr 4—9. Születtek : Menybárt István,' postavonal fell­vigyázó és neje Nemes Mária, fia: Mik­lós János, rk. — Molnár Anna, takarító­nő, leánya: Erzsébet, rk. — Salamon Gyula, molnársegéd és neje Szabó Má­ria, leánya: Mária, rk. — Menyhárt Jó­zsef, üveges- és képkerctezősegéd és neje Kovács Mária, leánya: Magdolna, rk. — Pór Anna, háztartásbeli, fia: Já­nos, rk. — Baranyai Kálmán, napszá­mos és neje Kulcsár Karolin, leánya: Ilona, rk. — Péter Lajos, napszámos és neje Pátkai Ilona, leánya: Jolán, ref. — Patyi Mária, háztartási alkalmazott, fia: Jenő, rk. Meghaltak : Gyarmati Lidia, ref., 25 napos, tüdőgümőkór. — Ferenczi Miklós, ci­pész, ref., 56 éves, bélrák. — Bódai Gyn­láné Biró Karolina, ev., 41 éves, cukor­baj. — Timár Jánosné Laiszky Magdol­na, rk., 28 éves, tüdőgümőkór. Házasságot kötöttek: Tóth Miklós (elvált), »0. M. T- K.« üzemvezető, ref. és Gáncs Jolán (elvált Tóth Miklósné), ref. — Babos János (öa­v eí?y), gumijavitó, rk. és Németh Irén (elváll Nagy Istvánná), rk. — Barth László Ernő, »Hangya körzetvezető, ref. és Lajos Jolán, rk. —^—— SZERKESZTŐI ÜZENET. T. J., Pápa. Közérdekű cikkét kö­szönjük. Anyagtorlódás miatt jövő szá­munkban közöljük. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős kiadó: NEMCSICS ELEK. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Pápa, Korvin-utca 3. sz. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések dijszabás szerint. Lapzárta: szerda délután 5 óra, hirde­téseké csütörtök délelőtt 11 óra. Nyomatott a Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat Rt. üzemében, Pápán­Felelős üzemvezető: Téglássy János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents