Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-03-02 / 9. szám

PIPA ÉS VIDÉKE POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. XXXIIII. évfelyan, 9. szán Dr. Felelős szerkesztő: BUDAY FERENC Pápa. 1941 március 2., vasáraap KATOLIKUS KULTÚRHÁZAT! Óriási lelkesedéssel szavazták meg a katolikus kultúrház építését. — Egységes front. — P. Markó Marcell: „Pápán annyi katolikus erő yan f hogy nem lehet semmi akadály az építésnél ! w — Dr Sulyok Dezső 2000 pengős adománya követésreméltó példaadás. — Kijelölik az előkészítő-bizottságot. Ragyogott a nap, a kék égen felhő­bárányok kergették egymást. A bako­nyi szél pajzánul végigfutott a váro­son, de mindenki ugy érezte mult vasárnap: a tavasz elküldte üzenetét. A Fő-utca napos oldalán alig lehe­tett járni, olyan sokan álltak rajta. , A bencés gimnázium < kapuján ál csoportosan igyekeztek a város katolikus társadalmának vezetői a díszterembe, mely zsúfolásig meg­telt, hogy a katolikus kulturház épí­tése első megbeszélésén jelen legye­nek. Körülbelül 200 meghívót kézbe­sített a postás pénteken és villám­gyorsan terjedt el a hír a városban, hogy lesz katolikus kulturház. Tár­sasagokban, utcán, magányos ottho­nokban erről beszéltek. A pesszimis­ták azt is kitalálták, hogy az első megbeszélésen lesz tiltakozó felszó­lalás is. Neveket is emiitettek. Szer­kesztőségünket számosan felkeresték szemelyesen és telefonon, hogy igaz-e a hír? Tisztában vohunk azzal, hogyha igaz lenne is, az merőben az ügy felkarolásának szeretetéből fakad, men Pápán nem lehet egyetlen katolikus ember se, aki akadályt gör­dítene a létesítendő kultúrház építése ellen. Megkezdődik a gyűlés Németh József apátplébános nyi­totta meg a gyűlést. — Szeretettel köszöntöm Önöket, — kezdte beszédét — és köszönöm, hogy eljöttek. Nagy kérdésre kell választ adnunk és tanácsukat szeret­ném kikérni. Azért kértem, hogy jöjjenek el, hogy megkérdezzem Önüj ket és őszinte választ kapjak: akarják-e a pápai katolikusok, hogy legyen katolikus kulturház? — Akarjuk 1 — kiáltották a meg­jelentek. — Nincs-e Önök között, aki nemet mond? — Nincs! ,, — Adja a jó Isten, hogy az a lelkes ígérő válaszuk az egész katolikusság válasza legyen. Azután arról beszélt, hogy milyen fontos szerepe van a kul uináznak. Majd felkérte dr vitéz Mezey Kál­mánt, hogy a létesítendő kulturház szükségességét terjessze elő. Dr. vitéz Mezey Kálmán beszéde — Ezt a értekezletet — kezdte nagyhatású beszédet — a szüksé­gesség hozta egybe. — Már régebötn történtek komoly lépések a katolikus kultuiház építése érdekebefi. 1929 májú* I8-an a városi közgyűlésen dr. Suljok Dezső, a Katolikus Kör akkori társelnökének előterjesztésére a képviselőtestület városi' hozzájárulás címén 10.000 pengőt szavazott meg. — Utana ismertette ennek a megajánlásnak részleteit. Majd rátért arra beszéde további részeben, — ... hogy sajnos a pápai katolikus­ság számaranyának megfelelő vezér­szerepe elsikkadt. Ez szomorú teny akkor, amikor városunkban működ­nek a Szent Benedek, a Szent Ferenc, a Mizeriek rendje és a Szent Vince apácák. ­— Hogy történhetett meg az, hogy kicsúszott a szellemi irányítás és vezetés a katolikusság kezéből? Az oka ennek az, hogy a pápai katolikus­ság egysége megbomlott. A katolikus vezetők szem elől tévesztették az egye­temes katolikus társadalom érdekeit és egyéni érdekeiket helyezték föléje. így ellentétet és széthúzást szítottak a katolikusok közöt. A papság ezt nem tudta megakadályozni. , — Nem mondok ujat és meg­lepőt amikor kijelentem, hogy a katolikus ü^y nemcsak a papság ügye, hanem az egész katolikus társadalomé. (Ugy vanl Ugy van!) Ha ez így van, akkor revízió alá kell venni mindent és igyekezni kell, hogy azt az összes katolikusság szol­gálatába állítsuk. — Hogy a bajok elejét vegyük egy olyan kulturházra van szükség, mely befogadja és otíhont nyújt az összes pápai katolikus egyesületek­nek. Meg vagyok győződve, hogy minden katolikus egyesület és vezető megérti ezt és azon lesz, hogy ez minél előbb megvalósuljon. Aki ernek megvalósítása elé akadályt gördit, vagy tehet­ségéhez, vagy anyagi erejé­hez mérten nem veszi ki a részét az épitő munkából, annak az összkatolikusság. gal szemben vállalni kell a felelősség ódiumát is. Hozzászólások: Dr vitéz Mezey Kálmán nagyhatású beszéde után az első hozzászóló Karlovitz Adolf kormányfötanácsos, egyházközségi elnök volt. — Én tisztelettel és nagy örömmel üdvötlöm az Apát Urnák azt a gondolatát, hogy felszínre hozta a katolikus kulturház ügyét. Kétségte­len, hogy ennek a . megvaiósuiasa jelentékeny anyagi eröt igényel. Én részemről nem vagyok abban a vér­mes reményben, hogy egy-két év alatt valóra válhat ez. Én ezeket a lépése­ket, amelyeket most tettünk, egy elő­zetes propagandának tartom és a szükséges anyagi erők összehozására. Pápa város ezelőtt 10 évvel már meg­szavazott egy bizonyos segélyt. Mi katolikusok a város lakosságának 60 százalékát tesszük ki s keresnünk kell azokat az eszközöket, amelyekkel a szükséges összeget összehozzuk. Itt jelentékeny összegekről van szó. Hal­lottuk Apát Plébános Őnagyságának szavaiból, ln gy az összes katolikus egyesületek óhajtanak előadó-terme­ket, ehez pár százezer pengőre rugó összegre van szükség. — Én tisztelettel azt indítványoz­nám, hogy ezt a témát állandóan fel­színen tartsuk, és itt van a mi lapunk: a „Pápa és Vidéke* mely. nek ára 16 fillér. Vájjon nem lehetne-e 20 fillérre emelni ennek az árát és így jelentékeny összeg gyűlne össze. Tíz év alatt körülbelül 20 000 pengő jönne össze. — Helyesnek tartom, hogy az egy­házközséget ujabb adókkal nem ter­heljük. Azt hiszem nekünk meg kell ragadnunk mindent, mig a fillérek is nagy összeggé válnak. — Ezekben voltam bátor szives figyelmüket igénybevenni. Nyilaikozik Hamuth János polgrámester. — Azt hiszem,, hogy a felszólalá­sok utan nyilatkozatot kívánnak. Ha más ok nem volna, akkor az egyenlő elbánás elvénél fogva is igényt tart­hat a város lakosságának többségét alkotó ka otikusság, hogy a város közönsége a kultúrház iránti törek­vést nemcsak erkölcsileg, de anya­gilag is támogassa. (Hosszantartó éljen) Majd P. Markó Marcell ferences házfőnök emelkedett szólásra. Beszé­dét többször félbeszakította a hallga­tóság éljenzése. — Egy kérésem volna, hogy fel­tétlen optimizmus hasson át bennün­ket Ne feledjük el, hogy van hten és van erőnk. Pápán annyi katolikus erö van és olyan sok jó ember, hogy feltétlen diadalra visszük a kultuiház kérdésének ügyét... Pápán annyi nagyszerű és áldozatos ember van... A mi templomunk restaurálása is a pápai kisemberek áldozatának him­nusza ... Majd vázolta, milyen összeget fizet­tek ki a ferencesek a helybeli iparo­soknak és kérte, hogy ugyanolyan optimizmussal kezdjük a kulturház építését is, mint a barátok a templom restaurálását. Dr. Sulyok DezsB példaadása . Uiána általános érdeklődés mellett állt fel dr. Sulyok Dezső. — Talán azon a cimen szabadjon hozzászólnom, hogy az első komoly lépést az előadó ur szerint is én kez­deményeztem. Akkor nekem a tervem az volt, hogy ez olyan kezdet legyen, amely magját képezné egy katolikus kultúrháznak és ez legyen az a bizo­nyos kis mustármag, melyből kifej­lődik egy szép intézmény a katolikus kuli ura pápai felvirágoztatására. Ez eddig nem fejlődött ki... — Most örömmel üdvöz'öm ezt a kérdést és ennek újra szőnyegre hozását. Az én elgondolásom szer nt ezt meg is valósithatjuk... Szerin­tem reális alapokra kell fektetni az egész gondolatot és számot keli vetni magunkkal, hogy körülbelül milyen feladatokkal állunk szemben és nem utolsó sóiban azt is el keli határozni, mennyi idö alatt kell ezt elvégezni. Ha egy tervet én azzal a szándékkal veszek a kezembe, hogy azt majd megcsinálom, akkor soha­sem készül el. Mélyen tisztelt höl­gyekre utalok, akik itt vannak. Ha egy kézimunkát el akarnak készíteni, s ha azt ugy veszik kezükbe, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents