Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-03-02 / 9. szám

PIPI ES VIDÉKE 041 márciis l majd megcsinálják, aljkor beidet­len marad, mig Ha egy születésnap^ hoz, vagy egy karácsonyhoz kQtik, akkor aodigra elkészül, ha ^jel­nappá) dolgoznak rajta is. — Nekünk egy terminust kel) tefeát felállítanunk. Ez nem lehet más, mint egy reális terminus s vagy meg­váltod, vagy nem. Éppen e^ért hogy ezt a terminust már most kitűzzük és legyen egy fix időpont; én majd mindjárt egy bejelentést fogok tenni. A másik pedig az, nézzttflK saját ielfcüsmere­tönkbe és tié azon kezdjük, hojg más n |t tud adni, ha­nem első az legyen: én mit adok. (Éljenzés, hosszantartó taps) Ha a kérdést eldönlőttem, hogy én mit tudok adni és ezt szerényen fel­ajánlottam, akkor gondolkodtatom azon, hogy rajtam kivül kik vannak, akiket fel kell keresnem franciskánus módon, akik olyan hangon kérnek tőlünk, hogy szinte megtisztelve érzi ma^át az ember, hogy adhat. Ebben *sz£}fcn»jtaR kell ajajd a gyűjtéseket folytatni. — Tehát m első lépés az tegyen, hogy én mit adok és csak a második legyen az, hogy más mit adhat. Ebből kiindulva én tisztelettel bejelentem, hogy én. annak idején 500 pengőt ajánlottam fel Most ezt az ajánlato­mat a következő módon módosítom: Ha két éven belül • az alapkőletétel megtörténik 2 000 pengőt adományotok , az építkezéshez. (Óriási éljen­zés^ Ez a£ anyagi áldozatom, melyet szívesen és készség­gel hozok meg. Ha szükséges, szellemi szolgálatomat is szívesen az ügy szolgálatába állí­tom. (Hosszú éljenzés) Timár Lajos szerint szükséges, hogy az ifjúságot is belevonjuk ebbe az aktióba. indítványozza, hogy fil­léres téglajegyeket bocsássanak ki, mert ez is jó forrás lesz. Bíró Lucián bencés igazgató azt a gondolatot emelte ki beszédében, hogy távoli terminust ne állapítsunk meg. ­— Szerintem, — mondta Bíró Lucián — ha meg van a telek, ak­kor a következő héten már megtart­hatjuk az alapkő letételt. Egy barát fráter példáját idézte, aki­nek az volt a kötelessége, hogy sze­rezzen egy 18 m. magas létrát Elöször csak félméter magas létrát szerzett. Ezt becserélte 1 m. hosszura és igy tovább, -r. így kell tennünk .nekünk is — folytatta beszédét — ha akarunk va­lamit csinálni és nincs az egész TtlBFON: hGO-1% r jomosFGtr OLCSÓN „ 1 í kiE L _ , tzs TEUSZA k'ÚZL £ TÉ8EN WCJITXY M F.6-V C. épüle're elég fedezet, csináljuk meg elöször az egyik szárnyát, vagy egyik termét a kultúrháznak és igy tovább. Ghyczy Zoltánná azt javasolja, ha lehetséges bocsássanak ki sorsjegye­ket Dr. Rojczy László járásbirósági elnök szólt röviden, de annál meg­győzőbb erővel a kérdéshez. — Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak. (Halljuk!) — Idegenből jöttem, tárgyilagos szemmel nézem a kulturház ügyét. Egyik nagy politikusunk gondolatát idézem, amikor a kérdéshez hozzá­nyúlunk: előbb cseledjünk és aztán tárgyaljunk. (Általános helyeslés) ügy tudom, hogy Pápán 14.000 katolikus van. Hallom, hogy a város támogatja az Ügyet, még pedig je­lentős összeggel és bizonyos, hogy még jelentősebb összeggel is hozzá­járul. Ha a város és társadalom ösz­szefog, akkor hiszem, hogy, a kul­turház rövidesen felépül. (Éljenzés.) Majd Némon János taglalta a kul­turház építése kérdését és ajánlott megoldást a kivitelhez. Elfikészitfi Mzeltsii Utána Németh József apátplébános az előkészítő bizottság névsorát ter­jesztette elő. Ezek a következők: Elnök: Dr. vitéz Mezey Kálmán, tagok: Hamuth János, Karlovitz Adolf, Dr. Buday Ferenc, Horváth Máté, Bíró Lucián, P. Markó Marcell, Né­monn János, Dr. Hirth Miklós, Dr. Panner Géza, Noll Ferenc. Dr. Ötvös Pániéi, Fa László, Kunt János, Dr. Sulyok Dezső, Dr. Csarmasz Ferenc, Dr Tó h lst"án, Dr. Katona István, Hajnóczky Ferenc, Szalay Htván, Szalay Lajos, Timár Lajos, Varga József, Varga Oyörgy, Dr. HandJ Elemér, Horváth László, Schneider Géza, Mészáros József, Ruip Jenö, Veszely László, Gratzer János. Végül Németh József apátplébános meghatott szavakkal bezárta az ülést. Amikor eltávoztunk a bencés gim­názium díszterméből, ugy éreztük, hogy itt diadalt arat majd az akarat, hiszen az Isten is mellettünk van. Csak a kivitelben is legyen akkora erő és állha atosság, mint a megaján­lásban, akkor rövid időn belül áll a pápai katolikus kulturház. P. Ambrus Máié. KOVÁCS HTRS vizsgázott látszerész és fényképész mester FOTO-OPTIKA szaküzletében vásárolhat megbízható fé*yk4pezeflftpet v filmet, lemezt, szemüveget, h*- és Iázm6r6t Pápa, Kossuth Lajos-utca 21. NÉMA-BÁL Elmúlt a farsang. Az aggodalmak­kal, félelmes sejtésekkel, korlátozá­sokkal teli világban is volt alkalom a szórakozásra. Voltak, akik a zsú­folt báli szezonban apokaliptikus sej­tésekkel gyötrődtek: „vesztüket érzik az emberek" sutlogták. mások bizo­nyos malíciával megjegyezték: „hajajl van itt pénz elég, csak a kicsaló­gatásához kell érteni." Reméljük, hogy az első megjegyzés sötéten­látásból eredt, viszont a második érinti a valóságot. Erre a tényre, valamint a mögöttünk lévő farsangi szórakozások kötelező erkölcsi ere­jére építve a pápai Akció Katolika szociális szervezete, a Karitász ezidén is megrendezi a „néma bált". A szeretet találékonyságával fáradozik azon, hogy a szociális megértés, méltányosság érveivel megadóztassa társadalmunkat a farsangi fényűzésért azok javára, akiknek az élet inkább böjti mint farsang. A meghívok ezreit bocsátja ki egy bálra, melyen nem lesz zene, lilafény, illat és mámor, de nyomán feltör az életkedv, öröm, kacagás azokon az arcokon, melyek­ről mindezt letépte a gond és a nyomor. A Karitász „néma bálját" a lelki­ismeret propagálja, a mindenkiben élő tiszta, igazságos „én". Szerényen bár, de az igazság komolyságával hirdeti a lelkek mélyén: ma minden fényt, szórakozást, mulatozást meg kell váltani azoktól, akiktől az élet mostohasága a legszükségesebbeket is megtagadta. Nem lenne emberi és katolikus, ha nem vennénk észre az ellentéteket. Ha nem látnánk meg, hogy míg a báltermekben illatozik, \ fénylik, mámorban űszik az élet, a városszéleken rokkant viskók fel­ducolt szobáiban, jégvirágos ablakok mögött, rongyok között viaskodnak elnyűtt embertestvérek a betegséggel, hideggel, éhséggel. Ha elkerülné figyelmünket, hogy a Gondviselés tükrében az örömrózsás kacagó ar­cokat, a magyar • jövendő szomorú ígérete, a tbc.-töl agyagszínüre fakí­tott ványadt gyermekarcok nézik. A „néma bál" gondolata hirdeti, hogy az egyéni örömöket kergető izgalmakon, szórakozásokon tűi, ma sokkal emberibb, magyarabb; ká­tól ikusabb feladat vár mindenkire; kétségbeesést, betegséget, éhséget, lelki elernyedést gyógyítani. Jöjjön hát a hangos* zenés, magunk örömét szerző bálok után a csendes, mások­nak jókedvét, boldogságát kereső „Néma bál". Adózzunk; a Gond* viselés iránt hálából, az embertest­vérek iránt résztvevő szeretetből. • Közgyűlés. A pápai Felsővárosi Rk. Olvasókör február 23 án tartotta évi rendes közgyűlését. Dr Csarmasz Ferenc elnöklete mellett 70 tag vett részt a közgyü ésen. Elnöki megnyitó után Mikóczy Alajos titkári, Jáhny József pénztári, Keresztes Gyula bor­pénztári jelentése következett. Ezeket a jelentéseket nagy figyelemmel hall­gatták végig a tagok és hozzászólás nélkül tudomásul vették. Költségvetés ismertetése következett, melyet Jáhny József pénztárnok ismertetett. Keresz­tes Gyula indítványára a közgyűlés 200 pengőt szavazott meg jótékony­célra és 100 pengőt pedig az árvíz­károsultak fel segélyezésére. Dr Csar­masz Ferenc elnök javaslatára Ke­resztes Gyulának e nemes szívre valló indítványáért a közgyűlés jegyző­könyvi köszönetet szavaz. A tisztújí­tás során csekély változással a régi tisztikar és választmány lett egyhan­gúlag megválasztva. A megválasztott vezetőség nevében dr Csarmasz Fe­renc elnök köszönte meg az előlege­zett bizalmat és ígéretet tett az uj vezetőség nevében, hogy ugy, mint eddig, ezentúl is minden erejével a kör felvirágoztatásán fog do'gozni, de ehhez kéri a kör minden egyes tagjának segítségét. A mostani nehéz időkben a tagok összefogására, egy­más- megbecsülésére és a szeretetre hivta fel a tagok figyelmét hangjaival véget ért a közgyűlés. Harisnya-szemszedés legmodernebb villanygép pel legjobban és legolcsóbban Pápai kötszövő-üzemnél Olcsó és finom kötöttáruk gyártása Pápa, Jókai Mór-utca 15. sz. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm I Szenzációs és halaszthatatlan cik­kek tömege miatt az utóbbi időben hallgatni voltom kénytelen. Eddig tehát nem azért hallgattam mert nem volt miről írni. Volt. Meg is írtam. Ki is vott szedve. De... Valószínű­leg most sem jutnék lapunk kis ter­jedelme miatt szóhoz, ha egv kósza hírben nem reménykednék. Úgv hal­Ivn, hogy kedves Figyelőnk ezen a héten nem nfigyelt\ Most tehát meg­próbálom, talán több szerencsém lesz. Mindjárt általános dicsérettel kelt kezdenem. Ez azonban csak a mo­zik vezetőségére vonatkozik, akik mindent megtesznek, hogy a legújabb magyar és külföldi filmek szinte a fővárossal egyidőben kerüljenek váro­sunk közönsége elé. Sőt ebben mintha már túlzást és-teltünk volna akkor, amikor a Fekete asszony vendégszerepelt Ezt azonban téve­désnek számítottuk és megvagyunk róla győződve,^ hogy ilyesmi tébbet nem fog előfordulni. A múlt héten két nagy fitm került bemutatásra. Vissza- az úton, magyar film, még pedig a javából. A sok üres, tartalmatlan, elnagyolt és giccses vászo-jelenet után öröm­mel és büszkeséggel töltött el bennünket ez a film. Csortos el­sodort embert játszik, aki a harminc­éves érettségi-találkozó banketjén csó­kot kap a mulató dizőzétől és ezután elindul azon az úton, amely rendsze­rint csak lefelé vezet. Csortos széleskálájú színjátszó­művészetének kifinomult és tisztultabb eszközeivel jelenítette meg azt a me­tamorfózist amely a züllés útján té­velygő és tántorgó, úgynevezett jobb sorsra érdemes emberből, veszendő lelket csinál. Ez az alakítás nemcsak a színjátszó művészet egyik legszebb teljesítménye, hanem maszkokban is elsőrangúan sikerült. Mezey Mária és Tolrtay Klári játéka éles ellen­tétben domborodik ki. Végre egy filmünk, amelynek ko­moly erkölcsi tar'alma van. Az Aranyváros izgalmas, kalandos történet az amerikai szabad­ságharc idejéből Sok pénzzel készült nagy film, amelyben puskaporral sem takarékoskodik. Erről Flynn, Miriam Hopkins és Randolph Scott játéka komoly emberi ábrázolás volt. E heti jilmjeink között ismét két új darabot találunk. A Manderleyház asszo­nya az idei filmek eoyik legművé­szibb alkotása. Finom pszichológiával dolgozik, árnyalat finomsággal részle­tezi az érzések legbonyolultabb rez­düléseit és lavináját. Az egész darabon fojtott titokzatosság ömlik el, s ez a nézőt elejétől végig lebilincseli. Az Eladó birtok kedves Mikszáth- regény átdolgozás, amely a régi szép időket varázsolja el Ank kiváló művészgárdával (Szeleczky, Páger stb.) Kedves Szerkesztőm! tisztelettel köszönti végre helyhez jutott tisztője KRÓNIKÁS

Next

/
Thumbnails
Contents