Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-12-21 / 51. szám

XXXVIIL évMtm, 5I. szán POLITIKAI HETILAP. - MEGJELEIII MINDEN VNSftiftftP. P*N, IMI. ritctabtr 2L, vasárun Wglif^BMWPiBPfPif^ Ú] Magyarországról beszél a politikus a parlamentben, ma­gyar szociális népáliam megszületésén dolgozik a magyar munkásság és értel­miség egyaránt. Érzi és látja mindenki, hog3 r ezer éves történelmünk új forduló­hoz ért és a jövő helyzetünk, valamint társadalmi életformánk vonalai mind élesebben alakulnak ki. Tudjuk', hogy vaunak, akiknek nem tetszik az új irány és az új életszemlélet, azt is tud­juk, hogy miért? Ezek mindent megkí­séreltek a múltban is, hogy különféle cí­meken aggodalmaskodva, zavart keltse­nek a magyar társadalom egyes retegei között. Legújabban azzal akarják a ma­gyar közvéleményt megzavarni és félre­vezetni, mintha a magyar önállóság és függetlenség forogna veszélyben a szö­vetségeseink részéről. Mi ezeréves törté­nelmünk során mindig nagy európai ér­diekeket szolgáltunk a nélkül, hogy ön­álló nemzeti törekvéseinket feladtuk volna, vagy le akartunk volna mondani sajátos nemzeti karakterünkről. Most is hivatásunkhoz hi ven a jobb Európa jö­vője érdekében küzdünk nagy szövetsé­geseink oldalán, az új európai rendért. Az új Európában éppen olyan szükség van ránk magyarokra itt a Kárpátok övezte Dunamedencében, mint ezer éven át. Az új Európa érdekében senki sem kívánja tőlünk, hogy mondjunk le ön­állóságunkról vagy nemzeti sajátossá­gunkról. Az a hírverés, amely ilyent ál­lit, az valótlan, téves, de egyben bűnös is Mi csak akkor teljesíthetjük eu­rópai hivatásunkat, csak akkor lehetünk a kialakuló új európai rendnek valóban értékes és fontos alappillére, ha ragasz­kodunk magyarságunkhoz, függetlensé­günkhöz és magyar életformáinkhoz. Ezt követeli ma minden egyes ember­től a magyar nemzet érdeke, de ezt kö­vetelik tőlünk nagy barátaink és szövet­ségeseink is. Antal István a Sió szabályozásért... Sió szabályozásának és hajózható­vá tételének érdekében folyó hó 10-én Zala, Veszprém, Somogy és Tolna vár­megyék részéről küldöttség kerti te fel báró Bánffy Dániel m. kir. földtnivelés­ügyí minisztert. A küldöttséget Dr. Antal István igazságügyi államtitkár, a pápai kerület országgyűlési képviselője vezette. A küldöttség vezetője kérte a föid­mivClésügyi minisztert, hogy a Sió sza­bályozását és hajózhatóvá tételét, mely­hez kiszámitathatatilan fontosságú köz­gazdasági és mezőgazdasági érdek fűző­dik, illessze be a cca egy és fél milliár­dot kitevő vizi-beruházási terv keretébe. Báró Bánffy Dániel földmivelés­ügyi miniszter válaszában a legnagyobb jóindulatáról biztosította a küldöttséget és rámutatott arra, hogy a Sió szabályo­zásának és hajózhatóvá tételének átdol­gozott tervei e hó elején elkészültek, s hogy a Sió szabályozásának és hajóz­hatóvá tételének ügyét véleménye sze­rint a többi beruházásokkal szemben el­sőbbség illeti meg, s hogy az a terve és szándéka, hogy a Sió rendezésének mun­kálatait már az 1942. év tavaszán megkez­deti éspedig 72 milliónyi költség-elő­irányzattal, mely összegből a régi sió­foki zsilip átépítését, ezzel kapcsolatban egy erőmű létesítését és két hajózható kamara-zsilip építését, mégpedig egyet Siófoknál, egyet pedig Jut (Somogy­megye) községnél vettek tervbe. Háromezer katolikus lélekemelő ünnepe a nagytemplomban December 14-én este 6 órakor szi­vet-lelket gyönyörködtető látvány tárult a pápaiak elé. Százával siettek az embe­rek a nagytemplomba, melyet zsúfolásig megtöltött az a hatalmas hivő sereg, akik eljöttek a pápai A. C. seregszem­léjére, hogy, meghallgassák Nyisztor Zoltánnak, a Magyar Kultúra szerkesz­tőjének beszédét. Amikor megszólaltak a harangok, már egy talpalattnyi hely sem volt üre­sen a hatalmas plébániai templomban. Csodásan szép gyermekhangok csendültek fel a boltivek alatt. Kerényi Olaf bencés tanár mesteri vezénylésé­vel a bencés gimnázium nagyszerű ének­kara Kertész: Acélszárnyon c énekét adták elő. Majd Nyisztor Zoltán kezdte meg mindent átfogó és lendületes beszédét. Szinte viziószerííen vonultatta végig az Isten szerepét az emberiség életében. A világ mai robbanásig feszült helyzeté­ben, amikor nehéz a kiútat megtalálni, az Isten őrködik mindenen és 0 fogja átvenni az uralmat a lelkek felett. Egy­házában mindenkor id öntő szerepet ját­szott, hiszen ö irányítja azt. Ennek' az Egyháznak nagy feladata lesz majd és ezt a feladatot meg is oldja. Erős lelkek­re van szükség, mert Isten az ő Egyhá­zával ezekkel az erős íelkekkei oldja meg a ma megoldhatatlannak látszó problémákat. A nagyszerűen felépített beszédet mindenki áhítatos figyelemmel hallgat­ta végig. Nyisztor minden szavából ki­érződött az a lenyűgöző meggyőződés, melyet tollával oly nagyszerűen képvi­sel Magyarországon, hogy bizton el­mondhatjuk róla: lámpással se találunk nála elhivatottabb egyéniséget, aki a ka­tolikus gondolatért többet tudna tenni. A beszéd után Kerényi Olaf vezény­lésével Péter: Karácsonyi köszöntő c. kánonját énekelték utolérhetetlen töké­letességgel a bencés gimnázium növen­dékei. A magyar és pápai Himnusszal ért véget a felejthetetlen serégszemle. R szerdai R. C. Az utolsó műsor december 17-én volt ismét a bencés gimnázium rajzter­mét megtöltő szép számú közönség előtt. A műsor első száma Szegedy, László áll. tanitóképzŐ-intézeti tanár előadása volt a Katolikus Szécne­ny i-rői. Bemutatta, milyen volt a leg­nagyobb magyar mint hivő lélek, mint Egyházának gyermeke. Az előadás jói illett be az A. C. programmjába : világi apostol mutatott be egy másik világi lapostolt, mert Széchenyi is az volt: mély és őszinte hitéletet élő katolikus. Szegedy László tanárt egyszer már hal­lottuk az Emericana fidelitása előtt be­szélni: most sem csalódtunk benne, ér­tékes előadása hatását nem tévesztheti. Utána Varga Ottó kollégiumi tanuló szavalta Paul Verlaine Jóság c. verséi. Majd Csertő Antal dr. hittanár lé­pett az emelvényre. Ezt a kérdést vetette föl: Válaszúton van-e a katolicizmus? S miután néhány ecsetvonással meste­rien vázolta a mai európai helyzetet és bemutatta az Egyháztörténelem nagy tanulságait, felelete igy hangzott: sem az Egyház, sem a katolicizmus nincsen vá­laszúton, hanem egyedül a keresztény, lélek, az egyén szenved krízisben, ha ugyanis alkudozni és két úrnak akar szolgálni. Krisztus — úgymond a kitűnő szónok — már eldöntötte azt a kérdést, lehet-e, szabad-e világi hatalmasságo­kat isteníteni, amikor éles határt vont a császár és Isten között. A tárgyhoz iiiő emelkedett stílusával és a szilárd meg­győződésekben élő papi egyénisége ere­jével a hallgatóságot teljesen meghódí­totta. Csertő tanár gondolatokban gaz­dag előadásából nagy tanulságokat von­tunk le: a hivő lélek szeme legyen min­dig az égre irányítva, mert válságos kor­szakunkban csak úgy tudjuk legyőzni a világot Krisztus és az ő szent vértanúi példájára. Ezután Turáni Gyula ta­nítójelölt Sik Sándor Hitvallás c- köl­teményét adta elő mély átérzéssel, ki­fogástalan előadásban. Varga Ottóval együtt a jövő világi apostolát* látjuk benne. A műsor befejeztével N é m e t h J ór z s e f apátplébános köszönetet mondott mind az előadóknak, mind Biró Lu­cián bencés igazgatónak azért, hogy az idei ádventi A. C. előadások sikerét biz­tosították és annak a reményének adott kifejezést, hogy e szép kezdeményezést méltó folytatás fogja követni. Igazságszolgáltatás Pápán 300 évvel ezelőtt Most folyik a városi levéltár rende­zése. Az évszázadok pusztító rombolá­saiból és meg nem értés pazarlásaiból megmaradt anyagot most szakszerű el­rendezésben új otthonába költöztetik. Évszázados régi kötetek, iratok és térké­pek kerülnek új helyükre. Egyik legrégibb bírósági döntéseket tartalmazó kötet cime: Protooollum ab Anno 1640—1659. A félbőr kötésű, ke­ménytáblájú fóliáns két évtized hatal­!mas anyagát tartalmazza. Páratlan ér­tékű munka, a város történelmi múlt­jának eddig fel nem tárt, értékes adato­kat tartalmazó forrása. A XVII. század érdekes és nehezen olvasható betűraj­zolásai és szóröviditései fordulnak elő a 'magyar és 'latin nyelvű szövegben.. A legelső oldala csonka. Jó részét leszakították. Az első bírósági döntés 1640 április 24-én 29 ügyben hozott el­intézést A legelső sor a Szentháromság dicsőítése: In nomine Sanctissimae et Individuae Trinitatis. A két és fél ol-i dalra terjed a 29 ügy és annak elinté­zése. A szöveg magyar nyelvű. Eredeti­ségében felemlítjük a bíróság névada­tait: »Tanátsok: Hencz Imre Pápai Fő Biró Bitso János Bakos János Sárkán Péter Szabó Miklós Kozma György Körmöndi Pál Csapó György Bezerédi András Szabó Bálint Csoron Péter Esküttek Csapó István Szent Mártoni Benedek Szabó Benedek Pikó István Kovács Lőrincz vásár Biró Kozma János Rábaközi Mathias Salomvári Szabó Miklós Varga Ferentz i Varga Lukáts Sétsenyi Csapó János Hadnagy: Varga István Varasi Hadnagy: Varga István Tizedesek: Takács Illés Varga Benedek« A főbiró, a tanács, az esküttek, a hadnagyok és a tizedesek ősi ma­gyar neve bizonyíték amellett, hogy a város a hódoltság vége felé magyar 'lakosságú volt. Ezt bizonyítja egyébként a lakosság neve is, melyet bőségesen te­hetne igazolni a Protocollumból is. Felemii tűnk egy-két »tilalmat«, me­lyek érdekes helyi adatokat tartatmaz­nak. »Hencz Imre Uram tilttya Todi Mártont az füves kertről mely vagyon Beöröllyo felé Perecz Péter szomszéd­ságában. Halmos György tiltattya Regaíis Pétert az kertről meliyet eo maga adotc volt nekie, mely vagyon az Kovácsi ut felé az tégla kemencze eleöt.« A végvár korát élő Pápa utca ne­veit is megtalálhatjuk a bírósági dön­tésekben. Csapó Imrét, Vizkeleti Jánost a »Viz Uczában«, Fülöp Jánost, Kis Nagy Istvánt, Somogyi Miklóst a »Hosszú Uczában«, Molnár Györgyöt pedig ara 16 rllér

Next

/
Thumbnails
Contents