Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-10-12 / 41. szám

XXXVI IL tftalyaa, 41. szim POllTIKIi BEIIL1F. MEGJELENIK MINDEN VISXRIBP ?rn. 1941 sktibir 12., iisini» Pápa és Vidéke Irodalmi est október 13-án este 8 érakor a lakai Színházban a népies magyar írók támogatására közreműködik: Erdélyi József Karácsonyi Margit költő. énekművésznő. Perufz-gyár énekkara Pernyeszi Ferenc karnagy vezetésével. Kálmán Emília tanítónő. P. Ambrus Máté szerkesztő. Dr. vitéz Mezey Kálmán városi orvos. Helyárak: 1-80 P-töl 50 fillérig. Jegyek elővételben a „Pax" könyvkereskedésben válthatók. Néhány idöszerii iskolakérdés Városunkat úgy ismerik messze távol vidéken, mint az iskolák otthonát. Pápa Dunántúl Athénje. Évszázadok óta jijnnét árad szét a tudás fénye, innét in­dultak el egyetemekre, a faluk, hiyaia­Ibk és intézmények vezetésére ezrek és ezrek. Az iskolaváros Pápa, Tinódi Lan­tos Sebestyéneket, Petőfit Sándorokat, Deák Ferenceket és Jókaii Mórokat ne­veit A gyanútlan szemlélő azt gondol­hatná, hogy itt a város és az egyházak törekvéseit révén minden kérdés meg­oldódott. Pápán ma is öt ezer diák jár áz iskolákba az elemitől a főiskoláig. Itt mijuden áldozatot meghoznak az is­kolák fejlesztéséért és korszerűsítéséért. lA valóság azonban azt mutatja 1, hogy nagy problémákat keli még meg­oldanunk Anyagi áldozattal és gyors in­tézkedésekkel kell elintézni, mert más­különben elmaradunk Város kezelésében van a tókertij es az öreghegyi elemi iskola Itt a közel­múltban nagy áldozattal tantermek épültek. A kor igényeinek megfelelőek. Itt a fejlődéstől parancsolt szükség kit­etégiíést nyert. A városé a tanonciskola és a nőipariskola. Eiesradt fejlődésébe! két leifontcsaöö iskolánk Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az is­kolák közül az egyik legfontosabb vá­rosi) intézményünk a tanonciskola. Min­den iskola nagy hivatást tölt be. Mind fontos és szükséges. Értékelj) is őket mijndenki. A legkevésbbé méltatott és megértett iskola tipus a tanonciskola. Sokan nem is gondolnak fontosságára. A tanonciskola a dolgozó magyar­ság, az iparosság művelődésének és az életre készülődésnek szentélye. Ez adja a Vallásos nevelését, a szakmai tudást es felkészültséget azoknak az ezreknek, akijk a város egyik legnagyobb és leg­fontosabb rétegét, a dolgozók társadal­mát alkotják. A főiskola, a gimnáziumok, líceu­mok és képzők ifjúságának legnagyobb része más iskolákban folytatják tanul­mányaikat, vagy pedig ezekből kikerül­ve — kevés kivétellel — Pápán helyez­kednek et. Az iparos, ha tanoncéveiben vándorútra i|S kel, legtöbb esetben visz­szatér városába. Tudását i|tt akarja gyü­mölcsöztetni), mert itt ismerik és itt van­nak összeköttetései. A tisztviselők nagy része pár évii ittartózkodás után sok esetben más városba nyernek áthelye­zést. Az iiparos réteg állandóbb lakója a városnak. Fejlasztniik kdl a taioaciskalát Hiába beszélünk, hogy menjen az ifjúság szabad pályára, menjen iparos­nak és kereskedőnek, ha nem fegyve­rezzük fel a legteljesebb tudással és nem készítjük őt elő tökéletesen a jövő fel­adatainak megoldására. Égetően szük­ség volna a korszerű oktatás eléréséhez tanműhelyt állítani a tanonciskolába. Szükség volna erre a fontos technoló­giai vizsgálatok elvégzésére. Az altiszt lakása nem célszerű, mert valóságos rejtvény a megkeresése. A belépő ide­gének sok esetben a tantermekben ke­resik- Nem ellenőrizhetők az iskola épületébe jövő idegenek. IAZ épületen is átalakításokat kéli végezni Az emeleten magasabb a padlózat szintje, mj;nt a fo­lyosóé. Az első bejövök legtöbbje, úgy bukik be az ajtón. A kérdés csekélyt ( ajtómódositással megoldható volna. Kö­| zel ! 500 tanuló ivó vízcsap nélkül van. j Szomjúságukat a normálcsapnál oltják et Aki megfordult egyszer is az épület­ben, megdöbbenhetett a higiénia sem­mibe vételén. Sorban állva, tömegesen isznak az egy csapnál a tanulók. »Szád a vízcsap szájról-szájra...« A város nagy áldozatokat hozott is­kolák fejlesztésére. Nagy áldozatokat hoz a fenntartásukra. I tt jjs ér vény e­sftlniikell az áldó zatos fejlesz­tésnek, ér vény es ülni) kel l ama törekvésnek, hogy modern fel­szeretéssel kell ellátni) a leg^ gyakorlatibb iskolatípust, a tanonciskolát. A tanár munká­jának siikere, a tanuló felké­sz ült s ege sok eset b en ezen kér­désnél szenved hajótörést. A ifiipiriskela kérdése Égetően súlyos panasz: iitt kevés a növendék. Győr, Veszprém már meg­kapta a női ipari középiskolát, amelyek ipari érettségi bizonyítványt adnak és a tovább tanulásra iß jogosítanak Termé­szetes, hogy ezeknek az iskoláknak a tanulóiinak száma gyarapodni fog. Pá­páról is bizonyára ilyen iskolákba irat­koznak be. A mi városi nőipariskol'ánk pedig visszafejlődik. Mindent el 1 kellene követni és ál­dozatok árán beruházásokat kellene eszközölni) a nőipariskola fejlesztése ér­dekében. Az állam megértve a ivaros ál­dozatos törekvését, bizonyára pártolná és támogatná ama törekvést, hogy, P á­pán i)S fel 1 kell állj tani az ip a .Fi. ; leányköz épijskolát. A fejlődésben haladni) kelt az i,dők követelményeinek megfelelően. Ügy gondoljuk, hogy Pá­pán i|s nagy szükség volna ipari leány­középiskolára. A kevés létszámú nőipar­iskola ezt hangoztatja. Győr és Veszp­rém példája pedig követendő példára mutat... • A város nagy áldozatokat hozbtt a múltban az iskolák érdekében. Várjuk, hogy a tanonciskola és nőipariskola kérdéseit is megoldja. Megindul majd a munka, a korszerűsítés, a felszerelés és az új iskolatípus felállítása. A megin­duló munka eltünteti a két iskola hom­lokzatán lévő malterművészet életveszé­lyes és hulló remekeit. A tanonciskola homlokzatán lyukasra ázott di|szgoiyó közeli leomlása pedig nemcsak a mal­tersti|lus bomlását fogja majd jelenteni, hanem úgy reméljük, a meginduló mun­kának és átalakulásnak j|s a kezdetét je­lenti MOLNÁR ISTVÁN. A veszprémi megyéspüspök autóbalesete Dr Czapik Gyufa veszprémi püspök mult szombaton délelőtt saját autóján kíséretével együtt Budapestre indult, hogy az Országos Katolikus Nagygyű­lésen résztvehessen. Várpalota közelében gépkocsibal­eset érte a főpásztort, akj|t az ottani; csendőrség részesített első segélynyúj­tásban. Már a helyszínen megállapítást nyert, hogy komolyabb sérülés érié a püspököt, akit ezután autóján az egyik budapesti! klinikára szállítottak. Tüzetes orvosi vizsgálat során kiderült, hogy a főpásztor gerinc-sérülést szenvedett. Kijelentették a klinikán, hogy a megyés­püspöknek több hétig nem szabad el­hagynia a klinikát. Rákövetkező napon azután lényeges javulás állott be, amennyiben a főpásztor felkelhetett, de a szobát elhgynii nem szabad A Kato­likus Nagygyűlésen felolvasták értékes munkáit, melyeket erre a célra készí­tett el dr. Czapik Gyula megyéspüspök. Az egész katolikus társadalom mély megrendüléssel fogadta a megyéspüspök autóbalesetéről szóló híreket. am 16 hucr

Next

/
Thumbnails
Contents