Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)
1941-10-12 / 41. szám
Igy álltam komoran a rossz mérleg felett, melynek hajlott nyelve ijedten billegett az árus kezében, mikor egy anyóka lépett oda éppen. Isten nevében ki(S adományt esdett, kezében tartott egy rozsdás keresztet. Másik kezében kisebb kosár, nem nagyobb, mint egy főzelékedtál, és benne az innen-onnan összegyűlt adomány. Ijedten néztem a kis kosárba, attól, amit láttam, szivem markolászta a kin és a szégyen, védelmet keresőn, kérdőn körülnéztem, hogy; hol van a rendőr, hol vannak emberek, hát senkii sem látja az aszott kezeket, s a kézben vonagló rozsdás feszületet ? Az én szemem csak a gyűnótt, eres kezeket látta, melyben a feszület kiinos vonatása olyan volt, mint a testbe öltözött eszme segélykftáltása. Csupa rothadt, férges, selejtes hulladék, szőlő-kocsány, melyen rajta maradt még Valahogy két, három poshadt szőlőszem 1, maroknyi kifejtett babszemmel vegyesíen. Mintha taglóval ütöttek voina rám, szédülten álltam, hogy talán, mégis, mégis tévedek, ez a boldogtalan a földről szedte ezt a sokí szemetet. Nyomába szegődtem, mentem utána, ahol 1 megállt ott én is megállva, néztem adn aki-e és mii az emberek, annak, kii Krisztus nevében hangtalan kéreget. 1 Ahiit láttam, Rettenetes volt. g hogy van-e ennél 1 sötétebb szégyenfolt az emberi- érzés tisztább arculatán, azt én eldönteni sehogyan sehí tudnám Mert a disznajának akárhány nem adná, hanem szemét gyanánt a komposztra hányni, amit testvérének odavet a gyáva^ inert egy szerencsétlen, egy nyomorék árva, kiszolgáltatott, elnyűtt beteg, akiiről nem tudjuk, hogy hány gyermeket nevelt fél a honnak, mennyit adott ronsyá tépett teste, Itelke ennek a nagyon beteg társadalomnak Egy szép piros almát, — talán a legszebbet — reszkető kezem a kosarába ejtett. Az alma fényes képe Ízesen nevetett, nem kicsinyefte a rothadt környezetet. De jaj, az asszonyra miilyen volt hatása, vizenyős, öreg szemével rám nézett, hogy lássa, csúfot ilyképen vele ki tett, ilyet nem szoktak adni az öniberek és ráncos, öreg szája sirósan reszketett. Az arcomba szökött minden csöpp vérem, szégyen és szánalbm perzselte a képem, éreztem, hogy nem ez a legszánandőbb, hogy nem/ ez a nyomorék, hanem az, kinek kézében az alamizsna rothadt hulladék Testvér, ha igaz sziwet adni nem tudsz, akkor ne adj, de ne csúfold 1 meg a szegényben Krisztust és önön emberi méltóságodat. Mert, hogy e szegénynek szivéből kiveszett a jobbnak reménye, téged 1 vádol' és ez a Vád .sikolyként kiált fel az égre. Vagyok Szerkesztő Úrnak tisztelő hiye: BÁNYAI BORISKA. flzt beszélik veszprémi kanonok hogy az a legjobb »azt beszélifk , amelyik recepten készül. hogy nemcsak divatszalonban, hanem fűszerüzletben is van »keresztény hosszúnap«. hogy szerkesztőségünkben most ez a nóta járja: A szép fényes katonának gyöngy arany élete... hogy a Peru tz-futball pályán az egyik kapu mögött lévő fűcsomó bánatában elszáradt, mert a Hungária ő miatta levonult a pályáról MMM Széchenyi téri karambol Szerdán reggel nyolc óra előtt könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt, összeütközött egy katonai) autóbusz az urasági csézával, melynek hevében a cséza rúdja eltörött és a kocsiba fogott két ló súlyos fésüléseket szenvedett. A lovakat bevezették a Széchenyihtéren lakó állatorvos lakásának udvarára, aholl nyomban kezelés alá vette a két lovat. Súlyos vérveszteség ellenére is sikerült mindkét állatot az elpusztulástól megmenteni Az út közepén vértócsák jelezték, hogy súlyos utcai karambol történt. A rendőrségen most azt nyomozzák, hogy mi okozta a glépkocsi és Ibvaskiocsi őszszeütközését. Karl József kéttornyúiakii földbirtokos két lovas csézája ütközött össze a pápai reptéri autóbusszal. A csézán ült a földbirtokos felesége és fia, aki bencés gimnáziumi tanuló és az iskioi lába igyekezett, amikör a Széchenyi-té: ren bekövetkezett a sajnálatos baleset. MMM A Levente Egyesületbe való belépést Mélyen tisztelt Szerkesztő Űr! Pér^telpen én is a piacon jártam, mint sok .más szegény aszszonylársam Szétnéztem áru s árak felett és szédülő fejjel végigcsináltam a négy alapműveletet. Az eredmény az lett, hogy vettem zöldséget, két szép fej káposztát, vöröshagymát négyet. Aztán a kisfiam jutott az eszembe, Istenem, mit adok az apró kezekbe, miikor alhiát kér, szőlőt, barackot, mikor odatartja az óvódás tasakot? — Anyukám, tifzóráskát kérek, — ragyogó kék'szeme, a szemembe mélyed. Olyan határtalan benne a bizalom, hogy én — az ő szemében — a legnagyobb hatalom, mijt szeme, szája kér, mind', mind megadhatom. Almát veszek, — gondolom, — s újból elindulok, hogy jó legyen, Olcsó és mégis sok, hogy a kisi táskába minden napra jusson és az apró ember arról mit sem tudjon, hogy a vijlág négy sarka lángban áll, hogy a száz arcú rém a nyomor az ajtó előtt Vár Végre megtaláltam, amijt kerestem, alma,.. apró... sárga,,, nemesfaj, csak az ára, az ára jaj! olyan, mintha nem is Isten adta volna ingyen, hanem atomonként hozta volna létre a gőgös tudás, a tépett szárnyú szellem. Elbocsátott Bacongyári munkások Bacongyárban beállott változás 20 munkás elbocsátását eredményezte. Ezék a derék, 'talpig becsületes, csalados emberek most kenyér nélkül áilnaak a tél előtt, nem tudni), mit hoz rájuk a jövő,! Poels és Társa cég, a Bacongyár hatalmas húsfeldolgozó üzemében rengeteg hentesmunkás dolgozott éveken keresztül, akijk finomabbnál finomabb húsféléket készitettek precizitással a fogyasztó nagyközönség általános megelégedésére. A város bevétele ijs szaporodott a Bacongyár által, mert abban a régi időben a külföldi; szállításokkal, az itthon maradt belső részeknek eladásával lényegesen emelte a forgalmat, a kisemberek részére pedig olcsó pénzen juttatott húsfélét. A szállitások megszüntetésével a gyár áttért a húsfeldolgozó üzem kibővítésére, ahol a munkások számát csak emelni lehetett. Igy is történt, azután, hogy a húsfeldolgozó üzemben becsületes, derék magyar munkások kerültek, aki|k kora-reggeltől késő estig megállás nélkül dolgoztak a gyár és családjuk érdekében. Most, hogy a viszonyok rosszabbodtak, a gyárat is nagyon veszélyeztette a nyersanyag beszerzésének hiánya. Ez most elkerülhetetlenné vált. A gyár részére megszűntek a szabad vásárlások, mipek következtében nyersanyaghiány állott be. A gyár vezetősége mijndent elkövetett, hogy ezt az anomáliát valamiképen eltüntesse, de nem sikerült. Igy azután végső elhatározásképen 20 munkást, ha nem is szívesen, de el kellett bocsátani és a gyár üzemét lényegesen lecsökkentette. Az elbocsátott munkások most az illetékes fórumokat keresik meg, helyzetük tisztázására. Átmeneti ka&átof?, felöltők, divatöltHii#t*ic f magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek HE IC Lili ™bónál KakVCZl-U'Ca O. jÓkUNOska OLCSÓ* PA, A S S I S I - U TC és nyomtatványainkat ott rendeljük meg, mert pontos, szép és ízléses kivitelű munkákat készít. venték lehetnek, továbbá alapitó tagok és pártoló tagok A város közönsége ezen két utóbbi minőségben lehet az Egyesületnek a tagja. • A legnagyobb részben pártoló tagokként való belépésre fogják a város lakosait felkérni,. Al pántoló tag évíij 2 P tagsági dijat köteles fijzetni. Felhiivjuk a közönség figyelmét arra, hogy egyelőre csak a belépő nyilatkozatokat irják alá, arra azonban fizetést ne teljesiitsenek, a tagdijat majd később a hivatalos nyugtával jelentkező pénzbeszedő fogja beszedni). , Ha tehát akár a Levente (Egyesület vezetőségéből, akár a legapróbb leventék közül! valaki a Szebb jövőt köszöntéssel felkér bennünket arra, hoígy{ a Levente Egyesület tagjai közé belépjünk, érezzük ezt megtiszteltetésnek és a magyar ifjúság iránti kötelességünk teljesitésének. érezze minden keresztény magyar ember hazafias kötelességének. Ez az intézmény van hivatva arra, hogy a magyar ifjakból hazáját szerető, igazi magyar embereket neveljen. Városunkban több mint 2000 levente van és az ezeket magábafoglaló helybeli Levente Egyesület az új honvédelmi törvény rendelkezéseinek és szellemének megfelelően a közel jövőben a város keresztény magyar társadalmához fordul, hogy lépjenek be a Levente Egyesület tagjai közé. Az egyesület tagjai közé való belépés mindenkinek olyan hazafias kötelessége, amely elől magyar embernek kitérni, szinte lehetetlen. Hiszen aki) ezt az intézményt nem támogatja, az a törvény által [i|S a honvédelem egyik elemének nevezett szervezettől tagadja meg a támogatását. A Levente Egyesületnek háromféle tagja van. Rendes tagok, akijk csak leMély részvétet keltett városunkban Serák József veszprémi kanonok halála. Serák József lullay prépost, pápai főesperes, veszprémi kanonok, Veszprém városának nagynevű plébánosa, a Ferenc József-rend lovagja, több katonai, és polgári] kitüntetés tulajdonosa 58eVes korában Budapesten elhunyt. 33 évig volt áldozópapja az egyháznak, 12 évig működött mint kanonok-plébános. 1884ben született Iskaszentgyörgyön, 1900ban szentelték pappá. Káplán volt Gyuiakeszi|n, Kaposvárott. Pápán 1919-ben a vészthozó vörös kommunizmus idején vezette a pápai plébániát kitartó lélekkél és megalkuvást nem ismerő akaraterővel. A legveszedelmesebb percekben, amijkor a vörös uralom vezetői, (puskatűzzel árasztotta el a felsővárosi katolikus Olvasókör helyiségében összejött felsővárosi gazdákat, akik közül hárman életüket vesztették, adta fel az utolsó kenetet a haldokló Mórocz Istvánnak, Turi; Józsefnek és Stefanics Istvánnak. Serák kanonokot siratják a pápaiak iis, mert sorsdöntő órákban sziklaVárként állt a plébánia élén és nem riadt vi,ssza a vörösök fenyegető magatartásától sem Nemrégiben itt járt városunkban és az országzászlónál felejthetetlen emlékbeszédben mutatott rá azokra a Vészes jelenségekre, melyek a vörös uralom alatt pusztitó hatással voltak az egyházra és a nemzetre. Igen nagy részvét mellett temették eli Veszprémben. R. i. p. v I WMM MM M Meghalt Serák József /