Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-08-31 / 35. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN YISSRMHP XXXVIII. évfolyam, 35. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDRY FERENC 1941 augusztus 31., vasárnap AMlllllHPHBBWWBA^^ Három vidám hét az Öreghegyen Végetért a gyermeknyaraltatás Vasárnap, a kissé borongós augusz- j Az átlagos súlygyarapodás egy kg. tusii délutánon, szemerkélő esőben köze- j volit, a legnagyobb gyarapodás 2 1/2 kg-, ledünk Pápa város egyik legszebb pont- I ami Ollári néni főztjét dicsérj, jához, az Öreghegyhez, ahol 9 hétig vi­dám gyermekkacajtól voit hangos a né­hai gróf Esterházy Ferenc által épített és jelenleg az amerikában távollevő Ko­vács testvérek tulajdonát képező emele­tes vjl'la. Aki nem járt itt, talán nem is tudja elgondolni, hogy Pápán ilyen pompás hely i|S létezik. A város legma­gasabb pontján fekszik, tiszta pormen­tes levegő, egy kis fás park teszi végte­lenül vonzóvá és kedvessé ezt a 30 hold szántó közepén álló épületet. Az ünnepély Vidám gyermekzsivaj fogad ben­nünket az épület előtt elterülő éts a gyer­mekek által Hamuth játszótérnek elne­vezett kdis tisztáson. Felvonulnak a kis­lányok vidáman a két tani tónéni vei, Neumann Katinkával és Török Biancá­val Eléneklik a Himnuszt, majd dalol­nak, táncolnak, szavalnak és minden szavukból kicsendül az öröm és a hála, amit Hamuth János polgármester, Wohimuthné Galamb Ilona és vitéz Me­zey Kálmán dr. iránt éreznek, akiknek együttes munkája tette lehetővé, hogy ebben az évben már 119 gyermek része­sült a gyermeknyaraltatás szociális ál­dásában. 18 kislány Török Bianca ta­nítónő összeállításában, bájos ötletes­séggel versben mondja el, hogy mit csi­náltak egy Hegy nap. Fél nyolckor felke­lés, majd mosakodás és fogápolás után ilmádsággal kezdték meg a napot. Egy kfts reggeli torna után jött a kiadós reg­gelit, utána játék, bőségies tízórai, majd egy kjs játék után ismét Ollári néni flörtje teszi változatossá a délelőttöt. Az ebéd utáni pihenést megint a közös játék váltja fel, hogy az esti] étkezés után a lefekvés előtti ima elmondása után boldog álomra hajtsák le fejüket a vii­dám játéktól elfáradt apróságok. Neumann Katiinka beszámolójából megtudjuk, hogy ez évben 3 csoport gyermek: nyaralt, a két első csoportban 40—40, a harmadikban pedig 39 gyer­mek vett részt. Az első és utolsó cso­portban kislányok, a másodikban pe­dig kisfiúk voltak a résztvevők 6—12 éves korúak, akik mind arra reászoruló szegény szülők gyengén fejlett gyerme­kei, akiknek valóságos áldás volt a 3 heti pihenés, játék és a bőséges étkezés. A nyaralásban részesült 119 gyer­mek szülei foglalkozás szerint a követ­kezőképen oszlik meg: Alkalmi munkás 46, állandó mun­kás 49, gyári munkás 10, apja meg­halt 14. * • Osztályok szeriint a következőkép oszlottak meg: I. eltemi osztályos 22, II. elemi osz­tályos 32, III. elemi osztályos 21, IV. éltetni osztályos 14, V. elemi osztályos 16, VI. elemi osztályos 12, ismétlő is­kolás 2 Vallás szerint róm. kat. voit 84 (70 o/o), ref. 22 (19 o/ 0) ésevang. 13(llo/ 0). A nyolcadik esztendő Amint megtudjuk, ez volt a nyol­cadik esztendő, hogy Pápa város neve­zette a gyermeknyaraltatást. Wohimuth­né Galamb Ilona, a gyermekek rajongá­sig szeretett Ilonka nénijének volt az el­gondolása és ő jis kereste ki erre a célra ezt a gyönyörű helyet. Az ő terve a leg­melegebb pártfogóra talált Hamuth Já­nos polgármesterünkben, aki minden le­hetőt elkövetett, hogy ez a nemes akció' minél több gyermeket tudjon a szociális gondoskodás áldásaiban részesíteni. Hozzájuk csatlakozott vitéz dr. Mezey Kálmán városi orvos az ő izzó faj- és hazaszeretetével és az eredmény, hogy ma már megvan a 40 gyermeknek az ágya, ágyneműje, edénye és mindene, amire a nyara itatásnak csak szüksége vian. Megnézzük az épületet belülről, ha­talmas, tiszta, világos, napfényes szo­bák, egymás mellett sorakozó ágyak, külön helyiségben a mosdó, énén lő. Csak egy a nagy baj, hogy most min­dent be kell újra hozni,, elraktározni egy évre, mert a pompás épület most újra gabonaraktár lesz. Hamuth János polgármester JiS fá­jóan nézi e gyönyörű helyet, melyet zának. Ez a kérdés van olyan fontos, mint bármi ebben a városban, mert itt minden a magyar gyermekért, a magyar jövendőért van. Elfelejtetni a város sze­gény gyermekeivel pár napra az élet gondjajt, beléjük lopni a mosolyt, ar­cukra varázsolni az élet piros szinét, el­hinteni köztük az egészséges életmód magvait Ezért érdemes és kell is áldo­zatot hozni. Vége az ünnepségnek, minden gyer­mek előtt nagy bögre tejeskávé, nagy darab kalács, mellettük a szerető szü­lők, akik örömmel nézik gyermekeik vi­dám és boldog tekintetét. Távolodó ko­szivesien venne meg a város részére, \ csinkhoz egyre halkabban jutnak el a hogy ott állandóan erősödhessenek gyenge gyermekek, sajnos azonban, tulajdonosokkal ez i|dő szerint nem le­het összeköttetést taialnj. Ezt azonban nagyon, de nagyon akarnunk kell mindnyájunknak, hiogy megváló sülj on, mert jtt a magyar jövőt, a magyar ifjúságot mentjük meg a ha­a I vidám gyermekzsivaj hangjai, beérünk a a városába, az Öreghegy tetején álló Ilonka-lak azoniban idelátszik, mintha integetne és figyelmeztetne bennünket, hogy el ne feledkezzünk róla, hogy itt kell meg valósítani Pápa város állandó, szanatóriumszerű iskoláját a gyengén fejlett, szegény sorsú gyermekek részére. A köz- és magánéletben Is nyilvánuljon meg Isten iránti engedelmességünk A hercegprímás n@fgyboldogasszoiiyna$»l szentbeszéd© Serédi Jusztiniánnak, az ország hercegprímásának megnyilatkozása min­denkór eseményszámba megy. Nemcsak azért, mert az ország hercegprjpmása szól, hanem, mert mindenkor megsziv­lelésre érdemesek szavak Beszédénői kiemeljük a következőket: — Vallásos és hité létünk nem me­rülhet ki a templomban, hanem Isién akarata szerint meg kell nyilvánulnia a templomon kivül is, még pedig mind magán-, mint a nyilvános életünkben. Mert a hit nem csupán szép elmélet, vagy a templomokban végzett közös el­mélkedés, hanem észszerű engedelmes­ség Isten iránt, melynek a gyakorlatban, a magán- és közéletben is meg kell nyil­vánulnia, hogy magunkra ne vonjuk Is­ten haragját, aki keményen megbünteti azt a népet, amely csak ajkával dicséri őt, de szive távol van tőle, mert törvé­nyeit nem tartja meg. Ha szegények és szerencsétlenek azok az emberek és azok a népek, akijk és amelyek saját hi­bájukon kivül nem hallják, nem isme­rik és nem követik Krisztus fenséges ta­nyását, mert az Evangélium világossága még nem jutott el hozzájuk, akkor még szegényebbek és szerencsétlenebbek azok az emberek és azok a népek, akik és amelyek hallják ugyan a tanjtast, csakhogy emberi gyarlóságból nem élik és nem követik azt. De legszegényebbek és legszerencsétlenebbek azok az embe­rek és nemzetek, mélyek hallják a taní­tást, de nem akarják megértem"!, vagy akik és amelyek hallják és megértik a Krisztus-tanítást, de nem akarják azt belevinni, magán-, nyilvános- és állami élétükbe; akjk elméletben tudomásul ve­szik, sőt helyeslik az Egyház tanítását, keresztényeknek is vallják magukat, de a gyakorlatban úgy élnek és úgy cselek­szenek, mintha nem lennének kereszté­nyek, mert nem él bennük a hjt, mély cselekedetekben nyilatkozik meg. Ezek­nek talán jobb lett volna, ha Krisztus Evangéliumát soha meg ném ismerték volna, mert akkor Isten nem számítaná be nekik olyan súlyosan a megismert, a megértett és megvallott hittel ellen­kező cselekedeteiket, valamint magán, nyijlVános és állami, életükét. Az embe­riség mult és jölen története szomorúan bizonyítja, hogy a Mindenható Istent nem lehet soká büntetlenül gúnyolni ál­kereszténységgel. Fiatalkorú biztosítottak napközi üdültetése Az Országos Társadalombiztosító Intézet azon 18 éven aluli bjztositottai részére, akiknek egészségi állapota vagy szociális körülményei szükségessé te­szik, folyó évi augusztus és szeptember hónapban napközi üdültetést rendez. A napközi üdültetés vasár- és ünnepnapo­kon a kirándulás keretében történik. A kirándulás költségeit az Intézet viseli. Az Intézet felhivja a Pápán lakó biiztositottait, hogy ezen napközi üdülte­tésben miinél' nagyobb számban vegye­nek részt, s részvételi szándékukat a kerületi pénztár Széchenyj-u. 21. sz. he­lyiségében (6. sz. szoba) minél előbb je­lentsék be. bm^ wwiwwww ww w ^^ immm Nagyboldopsszonyi országos vásár szándékát ez nem akadályozta. Felhajtás: Szarvasmarha 1730 drb., eladás 879 drb. Ló felhajtás: 934 drb., eladtak 252 drb-t. Sertés 2180 drb, eladás 1111 drb. Árak: Friss fejős tehén dr'ö­ként 1100—1150 P. Borjas: 900—1050 P. ökör kg-kimt 1.10—1.15 P. Tehén vágni való 1.15—1.20 P. Csontozni való 85—96 fillér kg-kint. Lekötni Való tinó 1.10— 1.15 P. Szopós borjú 1.30—1.45 P. Ló ne­héz drb-kiint 700—800 P. Könnyű drb­kimt 600—700 P. Csikó 2 éves 350—400 P. Egy éves 200-250 P drb-kint. Sertés sovány egy éves 150—250 P. 3/ 4 (jves 100—150 P. V2 éves 80—120 P.,Anyaser­tés drb-fcint 300—400 P. Egy darab ser­tés, igaz, hogy prima állat volt, kivétele­sen 550 pengőért kelt el. Választási ma­lac 25—50 P párban. A vásár első napján kitűnő időben indult meg a nagyszámú felhajtás. A vi­déki gazdák kiváló minőségű állatokat hajtottak fel. Különösen jó volt a szarvasmarha állomány felhajtása. Ura­daltaiii vevők kevesen voltak, elleniben annál nagyobb számban jelentkezett a kftsgazdatársadalóm, valamint a buda­pesti vágó á llatkéreskedők tömege. A ló­vásáron is a felhajtott lovak közül sok elsőrendű volt található. Sertésvásár volt a vásár 'legnagyobb meglepetése, akkor, amikor a legelsőbbrendű hizla­lásra beállítani való sertéseket oly, nagy számban hajtották fel; hogy az a legna­gyobb keresletet is kielégítette volna. Ezekbőt az állatokból sok eladatlan ma­radt, mert a magas árakat a vevők nem tudták megfizetni. Szerdai vásárt kissé lerontotta, de ettől eltekintve a vevők ARA 16 FILLER

Next

/
Thumbnails
Contents