Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-08-31 / 35. szám

Erdélyi József Pápán Néhány hetet töltött Pápán családjával együtt Erdélyi József, a nagy lijrai költőnk és nyelvtudó­sunk. A népii lírának egyik Legkima­gaslóbb, országosan ifsmert műve­lője. Nyelvészet terén kifejtett mun­kássága még nem olyan általánosan ismert, mint lírai költészete, bár a két irányú munkássága szerves ösz­szefüggésben van egymással, ő ma­ga is azt mondja, hogy igazi költő és író csak az lehet, aki a nyelvé­szet, a nyelvszármazás terén telje­sen tisztában van. Ha vele beszél­getünk és a nyelvészetre terelődik a beszéd fonala, elemébe jön, magya­ráz, fejteget és sziinte elbűvöli hall­gatóit csodálatos meglátásaival és nyelvészeti tudományával A laikus ember azt hiszi, hogy a nyelvészet iis olyan száraz tudomány, mint a matematika, vagy a vele rokon tu­dományok, ha azonban Erdélyi Jó­zsefet egyszer i|S hallja beszélni nyelvészetéről, a hangok, a sza­vak keletkezéséről és jelentőségé­ről, a szóképzésről, a szóelemzés­ről, .stb., akkor egy csodálatos új szépség tárul fel az ember előtt, el­ragadja a hallgatót. Erdélyi) Józseffel a dévai áll. tanítóképző intézetben találkoztam először 1911-bien. Akkor festő szere­' tett volna lenni s talán ha ott ma­rad, azzá is válik, mert néhai Sza­la tsy Rezső, a kiiváló rajztanár és pedagógus nagyon szerette és azzá nevelte volna. De Erdélyi József, éppúgy mint Petőfi, nem szerette a hegyeket. Az alföldi rónák fia nem látott a hegyektől, úgy érezte ma­gát, mint aki börtönbe van zárva. S aki mindig pásztor szeretett voMa lenni, hogyan érezhette volna jól magát, a szigorú fegyelméről híres . dévai internátusban. Félévig bírta kii Déván, azután otthagyott ben­nünket, pedig váltig biztattuk: »Ne menj el 1 Jóska! Ne félj Jóska, amiig a kUjakom látod«, mutatva neki összeszorított öklöm'. Erdélyi Jóska mégiis elment, hogy megjárja a ma­gyar élet iskoláit, akit a testvérei mindig azért vertek meg 1, mert a szülei iskolába járatták. Visszake­rült az Alföldre, hogfy a festőnek készülő ifjúból a magyar nép köl­tője és énekese legyen. Azóta Er­dély ii József megjárta a magyar élet minden mélységét és így lehetett ő, a magyar faj asszimilációs képes­ségéből, a magyar géniusz igazi reprezentánsa. Erdélyi József apja román származású volt. Amikor a ro­mánok az ország keleti; részét meg­szállták, mindent megpróbáltak és minden anyagi jólétet ígértek neki, hogy a román kultúrának élhódiít­sák, de ő szökve menekült otthon­ról!, Nagyszalontáról, mert ő lélek­ben erősen magyar volt és csak ma­gyarul tudott érezni és irni. Vál­lalta és megjárta az igazi magyar költők nehéz és rögös útját, ame­lyen minden elismerést el lehet ér­ni, de éhen lehet pusztulni. Eszem­be jut Juhász Gyula, aki belepusz­tult, mert a magyar álom költője és magyar ősiség feltámasztója volt, hiszem, hogy a magyar élet költője Erdélyi József eljut oda, ahová ve­zetni akar bennünket, a magyar élet csúcsára. Dr. vitéz MEZEY KÁLMÁN. Fa- és széntelep áthelyezés! 1941. augusztus 31, vasárnap Tisztelettel értesítem Pápa m. város nagyérdemű közönségét, hogy telepemet Klsfaludy-utca 26. szám alól R Levente-zenekar új sziint hozott városunk életébe. Eddig csak a hazafias ünnepségeken és kivo­nulásokon hallottuk városunknak ezt a közkedvelt fúvó szenekarát, az elmúlt hét néhány estjén azonban a Varró kert­helyiségben hangversenyezett. A közön­ség a legnagyobb szeretettél fogadta a zenekart, amely reá is szolgált a leg­teljesebb mértékben erre a szeretetre. Indulókat, keringőket, kuruez dalokat, táncdarabokat egyformán jól játszották és a megjelent közönség ámulva látta, hogy rövid idő alatt milyen hatalmasat fejlődött a zenekar. Várjuk, hogy minél többször halljuk pompás játékukat, amellyel máris teljesen belopták magú­kát a közönség szivébe. De üdvözöljük Varró vendéglőst is, hogy tehetővé tette, hogy a közönség erről az oldaláról is megismerhette a Levente zenekart. a volt Deutsch-féle fatelep helyére helyeztem át. Teljes tisztelettel: BARCSI FERENC Telefon : 12-27. tűzifa- és szénnagykereskedő. PÁPA MEGYEI VÁROS HITATALOS KÖZLEMÉNYEI. Hirdetmény. Honvédelmi szolgáltatásként igénybe­vett gépjáróművek tériitési dijainak újabb megállapijtásáról. 2001 cm 3 és annál nagyobb henger­űrtartalmú személygépkocsiért naponta 6 P 50 fill. 1200 cm 3-től 200 cm 3-ig terjedő hen­gerűrtartalmú személygépkocsiiért na­ponta 4 p 50 m. 1.199 cm 3 és ennél kisebb henger­űrtartalmú személygépkocsiért naponta 4 P. 5.000 kg. Vagy ennél több teherbí­rású tehergépkocsiért naponta 19 P. 4.000—4.999 kg. teherbírású teher­gépkocsiért naponta 16 P. 3.000—3.999 kg. teherbírású teher­gépkocsiiért naponta 13 P. 2.500—2999 kg. teherbírású teher­gépkocsiiért naponta 9 P. 2.000—2.499 kg. teherbírású tener­gépkocsiiért naponta 6 P. 1.000—1.999 kg. teherbírású teher­gépkocsiiért naponta 5 P. 999 kg-ig terjedő teherbírású teher­gépkocsiért naponta 4 P. Mentőkocsiiért naponta 6 P 50 fill. Kerekes vagy lánctalpas vontatóért naponta 10 P. Pótkocsiért naponta 2 P 50 fill. Motorkerékpárért naponta 1 P 50 fijll. Oldalkocsis motorkerékpárért na­ponta 2 P. Kerékpárért naponta 80 fill. azt a hatalmas munkát, amit} az intézet a magyar leány ifjúság nevelése körül kifejtett. A tanári testület 10 .tagból ál­lott. 280 tanuló látogatta az intézetet, akik kivétel nélkül r. kat vallásúak és magyar anyanyelvűek voltak. Az előmenetel szempontjából a ta­nulók közül kitünőrendű volt 11, jeles 29, jó 108, elégséges 114, egy, tárgyból elégtelen 14, két tárgyból elégtelen 4. A jövő évi tájékoztató közli, hogy, a pótbeiratás szept. 5.-én, az ünnepélyes Veni Sancte szept. 8.-án lesz, a tanitások pedig szept. 9.-én kezdődnek. Értesítőismertetések 'A pápai Ranolder Intézet tani tó­képzőjének és leányliiceumának évköny­ve, Maráczi I. Margit nővér miegjb. igaz­gató szerkesztésében jelent meg 68 ol­dali terjedelemiben. Bevezetőben az iskol|ai szabályokkal foglalkozik az évkönyv, majd az elmúlt tanév történetét örökig meg. A tanári testültet 14 tagból állott ,akjijk minden eszközt felhasználtak arra, hogy a nő­Vend ékiekiet előkésziitsék jövendő hivatá­sukra. A tanulók a különböző ifjúsági egyesületekben fejtettek ki igen élénk tevékenységet. A tanulók létszáma 113 volt, akik közül róni. kát. vallású 112, gor. kat. vallású pedig egy tanuló volt. Az előmenetel szempontjából kitűnő elő­menetelü volt 3, jeles 9, jó 73, elégséges 27, egy tárgyból bukott 1 tanuló. (A jövő­iskolai évre szóló tudnivalók köziik* hogy az alakuló ért. é,s javjftó vizsgák szept. 3—6.-án, a pótbeijratások 7.-én, a iVenii Sancte 9.-én lesz, mig az előadások 10.-én kezdődnek. A Ranolder Intézet polgári leány­iskolájának évkönyvét Institoris Erzsé­bet n. igazgató tette közzé. Az évkönyv bevezetőjében hazafias szavakkal emlé­kezik meg az örvendetes országgyara­podásról. í f Köszörüs Ignácia nővér Msgr. Né­meth József apátplébános 15 évp| igaz­gatói működéséről emlékezik meg mély­séges szeretettel 1 és fájdalommal búcsú­zig attól, akit annyira szerettek és aki annyira szerette az intézetet. Intjenziv lelkipásztori tevékenysége miatt azon­ban kénytelten ezen tisztségviseléstől megválni. Igy búcsúzig az intézet nevé­ben az igazgatótól: Atyánk, vezérünk, Teérted esdünk, Teérted zengi most sziyüuk dalát, Áldást, virágot kérünk utadra, S hogy élj nekünk még ;számos [éven át.] Az iskolaév története elénk tárja A református polgári leányiskola évkönyve 70 oldalon jelent ,meg Ligárt Ida szerkesztésében. Első oldalán az or­szág örvendetes gyarapodásáról emléke­zik meg az évkönyv. Majd az intézet múltját és a lefolyt iskolai év történe­tét ismerteti. A tanári testület 13 tagból állott A tanulók összes száma 155 volt, akik közül ref. 80, ev. 47, uniitárius 1, róm. |kat. 11 és izr. 16 volt. Az összes tanulók magyar anyanyelvűek voltak. A tanulók közül kitűnő előmenetelű volt 20, je­les 31, jó 68, elégséges 33, ,egy tantárgy­ból elégtelen 2, két tantárgyból elégtelen 1 tanuló. A pótbeiratások a bejáró nő­vendékek részére szeptember 6-án, a bentlakók számára pedig szeptember 8-án lesznek- A tanév ünnepélyes meg­nyitása szeptember 9-én lesz. Hfrdetntény. A M. Kir. Közellátási Miniszter Úr 308400/1941. II. számú rendeltetével a gabonára vonatkozó korlátozást a k ö­lesre Is kiterjesztette. Ennélfogva a kö­ltesse vonatkozóan ugyanazokat a szabá­lyokat kell alkalmazni, mint a búzára, rozsra vagy árpára. A költes kicséplése alkalmával |a cséplőgép tulajdonos által kiállított eredménylap alapján a hatóság a köles­termést nyilvántartásba Veszi, és min­denkit, akinek kóltestermése van, ezt a gabonalapjára köteles rávezettetnii a polgármesteri! hivatallal. A gazda saját házi és gazdasági szükségletét a kölesből visszatarthatja, a felemleget azonban köteles folyó £vi október 31. napjáig a Hombárnak meg­vételre fölajánlani. Kölest az ország 'te­rületén (az tegyiik községből a másikba) csak a polgármesteri hivatal által k'iái­Ütott szállítási igazolvánnyal szabad száliitani. 10 kat. Held föld, bolgárkertészetre elsőrangúan alkalmas folyóvízzel bővelkedő, közel a vasúti állomáshoz azonnalra bérbevehetö. Cim a kiadóban, Korvin-u. 3 sz. Átmeneti kabátok, felöltök, divat­öl tönyök v magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek UPIf LED úriszabónál Rákóczi-utca 6. A pápai kir. járásbíróság, mint tetek­könyvi hatóság . 5820/1941. tk. szám. BPVBFÉSÍ hiPdBfmény-bivoaaf A Pápai Ált. R ank végrehaj tatónak Szijjártó István végrehajtást szenvedő eliten indított végrehajtási ügyében a te­Itekkönyvii hatóság utóajánlatra az újabb árverést 556 P tőkekövetelés és járulé­kai behajtása végett a pápai kir. járás­bíróság területén levő, Szijjártó Ist­vánnak a Vaszari községiben fekvő, s 1645. sz. tkVA betétben -f 1—6 sor 816; 1468, 1509, 2915, 3248, 4456. hrsz illető­ségre 1113 P kikiáltási árban ellren­delte. Az árverést 1941. évii szieptemJber hó 15. napján délelőtt 10 órakor Vaszar községházánál 1 fogják megtartani). Az árverés alá kerülő ingatlan a ki­kiáltási árnál alacsonyabb áron nem ad­ható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 o/o-át kész­pénzben, vagy az 1881 :LX. t.-c. 42. §-á­ban meghatározott árfolyammal számí­tott óvadékképes értékpapirosban a ki­küldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiá'lüi­tott letéti elismervényt a kiküldöttnél átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. t.-c. 147., 150., 170. §§ ; 1908: LX* t.-c. 21. §.). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyom­ban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 :XLI. 25. §.). Pápa, 1941. évi július hó 19. napján. Kapossy sk. kir. jb- alelnök. A kiadmány hiteléül: Musttsné, kezelő-

Next

/
Thumbnails
Contents