Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-07-27 / 30. szám

poiiitxii Minit. JÉE6IEURII MiiOEl VISMRftf U1YIIL ávftlvam, 30. száa r ' ' - . - , " . - ' f Felelős szerkesztő: Dr. BÜDRY FERENC Hm, mi ülias IU ntánw Ellenségem vagy, mondod szemtelenül a hátam mögött, mert minden porcákámmal, ízig­vérig, utolsó lehelletemig: küzdök a ke­resztény magyarság térfoglalásáért, le­gyek az Emericana, Turul, Baross Szö­vetség vagy akármelyik magyar és ke­resztény síkon mozgó egyesület és párt tagja; Nem is tudod, hogy hová tarto­kom, azt se tudod, hogy egyáltalán tar­tozom-e valahová, csak annyit tudsz ró­lam, hógy nem vagyok a te uszályhor­• S ' ff ' dozód, hogy nem a kenyerem a te libe­rális, demokratikus és sziabadkőmives eszmevilágod, hogy irtózom tőled és ösz­tönszerűleg kerüllek, mert tudom, hogy a tje országod milliók Könnyén és vérén épült M. Hogy a te birodalmad alapja a pénz, melyért te nem dolgoztáf, de dol­goztattál engefn. Nem a munkától irtó­zom, megszoktam azt. Ott vagyok a ma­gyar rónákon virradattól késő estig. Együtt dalolok a magyar ég pacsirtájá­val és fagyos, ólomszürke na pókon a lombjavesztett erdők zúgásában sírom el a panaszom. Ott látsz engem a gyá­rakban, műhelyekben, irodákban., amint sápadtan, izzadva vagy dideregve kere­sem a kenyeremet azoknak az éhes szá­jaknak, akik, ha én kidőlök, a helyembe állnak és magamnak, de csak azért, hogy legyen annyi erőm, hogy holnap megint munkába állhassak. Te ezt nem érted és nem ismered Te nem tudtad soha és most sem aka­rod megérteni, hogyha emberi mdló­ságom felébred bennem, az se nem láza­dás, se nem gyűlölet ellened, de annak az ezeréves magyar éleinek kívánsága, mely számodra annyira ismeretlen és idegen, mint egy beludzsisztáni tevehaj­csár sihedernek a galambdúcos, akácos kis udvar, vagy a fehérfüggönyös mus­kátlis kis ablak. Nem én vagyok ellenséged neked, de te vagy nekem. Nekem és minden ke­resztény magyarnak, akiknek a világ­ámitásból már igen elég volt és akiknek drága ez az -apáink vére által öntözött magyar föld, drága annak minden ki vánsága és melyet mi teljesítünk is. Mit akarsz hát? Az új magyar életet megállítani? Azt, amelyik elindult Sze­geden és diadalmasan vonul végig a cso­dás győzelemig e Hazában. Ne erőlködj, az ezeréves keresztény magyarság állja a vártát! Ha ez a nép pedig őrt áll valahol, léptei nyomán virág fakad a holt uga­ron, kalász ring a szikes talajon, csoda­világ' támad a holtak szigetén is. Ha el­lenáll neki valaki, elsöpri útjából, mint a fergeteg a falevelet. Ez a magyar, a keresztény magyar! Az egységes mezőgazdasági árrendszer A mezőgazdasági termények és ter­mékek árának általános rendelkezésére hatalmas árkormánybiztosi rendelt je lent meg, amely egységbe foglalva az árakat megteremti az állandó árviszo­nyokátt. .. A rendelet kielégíti a mezőgazdaság jogos igényeit, de figyelemmel van fo­gyasztók érdekeire is. Az új árak a leg­utóbb életbeléptetett gabonaárakhoz; iga­zodnak s azokkal együtt az egész gazda­sági év tartamára érvényesek. A-116 szakaszból á'lló rendelet az ország területét négy illetve öt csoportra osztja azért, íiögy az ármegállapításnál változó termelési és szállítási viszonyo­kat. Az ötödik csoport a fővárost vala­mint a budapeslkörnyéki városokat és községeket foglalja macába. Az új árak már életbe léptek és sza­bályozzák úgy a sertés, mint a borjú, marha és birkahús árakat- Megállapítási nyert a hentesáruk legmagasabb fo­gjyasztói ára is és rendezték a tej, vaj és sajtfélék árát. Gondoskodik a rendelet a növényi termékek egész sorának ársza­bályozásáról is, s az erre vonatkozó pontos adatok a hivatalos lap csütör­töki, július hó 17-iki számában jelent meg. figyelembe lehessen venni a vidékenként A. C. tanfolyam Pápán tartotta meg 11. egyházmegyei női A. C. kurfcusát ezidén a Magyar Katolikus Nő­egyesületek Országos Szövetsége az Ir­galmas Nővérek zárdájában A tanfolyam 4 és fél napig tartott s bensőséges, meleg hangulatban tartotta össze az egyházmegye hölgyeit. Nyolc helyről huszonhatan vettek részt, nem számítva az alkalmi hallgatóságot. A négy nap reggel tői-estig való ko­moly elfoglaltságot jelentett. Az első nap recollectiós nap volt Gubicza Antal sü­megcsehi esperesplébános vezetésével Ennek a napnak az elmélkedései alapoz­ták meg a kurzust, mely a további há­rom tanulmányi napban alapos tanul­mány tárgyává tette a legaktuálisabb kérdéseket. Igy előadás volt az Actio Catholica jövőévi célkitűzését alapul véve a ka­tolikus erkölcstan alapjairól, — tárgya­lásra kerültek a házasságról és nevelés­ről szóló pápai körlevelek a katolikus világnézet és a »korszellem« összeütkö­zése, stb. A gyakorlati megbeszélésekben sor került a karitatív munkára, a hitélet mélyítésére, s átnézetet kaptak a hall­gatók az egész katolikus női munkatér­ről éppen úgy, mint az A. C. jövőévi programmjának néhány részletéről. — Énekéket is tanultak a kurzushalígatók: gregorián énekeket s régi szép magyar énekeket, mert a napi szentmiséken, ál­dásokon a hallgatók énekeltek. Mindfennap az Egyház reggeli imá jávai kezdődött a kurzus, s az Egyház esti imádságával fejeződött be. A kurzust Németh József apátplébá­nos meleg szavai vezették be s ugyan csak ő, mint házigazda fejezte be. Elő­adók voltak: Dr. Hoss József egyházme­gyei A. C. igazgató, Dr. Csertő Antal, Katona Lajos, Dr. Lékai László, Dr. Ke­rényi Olaf O. S. B., Dr. Naszáíyi Emil, I)r! Sprenger Mária Mercedes és Dr. Farkas Éva (a két utóbbi Volt különben a kurzus ügyvezetője a Magyar Rat Nőegyesületek Országos Szövetsége ré­széről. A zárda adott kedves hajlékot a kurzushallgatóknak, ellátva őket .minden }óv>al a mai nehéz idők dacára. Kimagasló eseménye volt a tanfo­lyamnak a megyéspüspök úr önagy­méllósága látogatása, aki örömét fejezte ki, hogy egyházmegyéjének ennyi asz­szonya-leánya dolgozik azon komolyan, hogy mint laikus apostol kiálljon a vi­lágban Krisztus ügye mellé. Sok jó, gyakorlati feltétellel búcsúz­tak el a kurzushallgatók, akik az értékes előadásokon és megbeszéléseken kivul megtanulták egymást megismerni, érté­kelni és gyakorlattá váltani az együttes munkát. A pápai hölgyek, akik közül töbnen áMandó résztvevői voltak a kurzusnak, szeretettel készítették elő a kurzust, kü­lönösen Dienes Tibor né. — igazi házi­asszonyi kedvességgel fogadták az egy­házmegye más helyeiről jött hallgató­kat. A hallgatók megszemlélték Pápa ne vezetességeit is, az érdekes és értékes templomokat, s tudásban gazdagodva nagyon jó emlékekkel és sok jófeltéteilel távoztak. Résztvevők voltak a következő he lyékről: Pápa, Veszprém, Sümeg, Fűzfő, Litér, Zirc, Várpalota, Hajmáskér. Széljegyzetek a házassági tinráay •áiasltásáiak ás kieiászításáMk vitájához. Nagyon sokan vannak ma is, a ma gyár társadalom vezetői és irányitói kö­zött, akik értetlenül, sőt szinte azt mondhatnám megdöbbenéssel állanak azzal az állásfoglalással szemben, amely a magyar keresztény egyházak vezetői­nek vélemény nyilvánításában és állás­foglalásában nyilvánultt meg, a házas­sági-törvény módosításának és kiegészí­tésének felsőházi vitájában. A törvényja­vaslat vitáját Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nyitotta meg. Emelkedett és klasszikus felszólalásában mutat rá azokra az okokra és akadályokra, ame­lyek miatt a magyar katolikusság nem fogadhatja el a törvényjavaslatot, annáí is inkább, mert annak idején 47 évvel ez­előtt benyújtott házassági-jogról szóló | törvényjavaslatot sem fogadta el és azl a magyar katolikusság akarata ellenére emelték 1894-ben, a. XXXI. t. c. alatt, tör­vényerőre. Meg vagyok győződve, hogy inig e sorok nyilvánosságra jutnak és olvasni fogják, a törvényjavaslat sorsa is eldől és törvényerőre emelkedik. Szükséges­nek tartom azonban rá mutatni arra a nagy szakadékra és annak okozóira, amelyet az 1894. XXX. t. c. és alkotói okoztak, a keresztény magyar nem/et testében. De szükségesnek tartom, rá vi­világitani arra is, hogy mennyi anyagi és erkölcsi kárt okozott ez az »irányít­ható közvélemény« által megalkotott törvény, a keresztény magyar nemzet­nek. A XVIII. és XIX. század politikai és társadalmi küzdelmeinek egyik fő­eredménye volt az, hogy liberalizmns, a feudális berendezkedésű társadalom romjain, egy új és emberibb berendezke­désű társadalmat épített fel. A zsidóság, amely, feudális berendezkedésű társada­lomban is jól elhelyezkedhetett és a fő­urak és uralkodók árnyékában zavarta­lanul bonyolíthatta le üzleti ügyeit, de viselni kellett a megkülönböztető sárga foltot és a gettóban kellett laknia. Ez a zsidóság felismerte a liberalizmusban a szabadító eszmét, a gát szakító erőt, amely leszedi róla a sárga foltot, a gettó és a keresztény társadalmak között lévő áthághatatlan gátat lerombolja A XIX. század nagy háborúi és gazdasági válsá­gai az európai tőke nagy részéi a zsi­dók kezébe juttatta, mert ők akkor is hadseregszállittólk voltak mindenhol Eu­rópában Az anyagi hatalom megszerzése után, megnyergeltélk a liberalizmus tü­zes paripáját és elérték hő vágyukat, el­tűnt a ruhákról a sárga folt, megnyitlak előttük a kapuk a politikai és társadalmi hatalom felé. Teljes győzelmet arattak, minden államban egyenjogúsították a zsidót a keresztény polgárral. Csak ké­sőbb vették észre, hogy az örömük nem teljes, mert a katolikus egyház tiltja a keresztény és a zsidó közöt;ti házassá­got a »cult'us disparitás« alapján. Ez az akadály útjában állott a zsidó világhatalmi törekvések teljes kivívásá­ban. Mivel a katolikus egyház isteni igazságok és törvények alapján állott s azzal a zsidóság a maga javára nem egyezhetett meg, megindult a nagy küz­delem a katolikus egyház tönkretételére és "ieronfbolására. Ez a maga nemében példátlanul álló küzdelem, melyet 2sidó mohóság és világuralmi vágy indított, a katolikus egyház és ezzel egyetemben a nyugatf civilizáció ellen, méreteiden, eszközeiben és következményeiben a vi­lág legnagyobb társadalmi háborúja, amely a most duló keresztes világhábo­rúban döntő stádiumba jutott és amely­nek a kimenetele, tekintve a szemben

Next

/
Thumbnails
Contents