Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-01-14 / 2. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Téli gondok Minden családnak megnövekednek gondjai a tél bekövetkeztében. A téli tüzelés, a gondosabb ruházkodás és a fokozottabb élelmezés mind hozzájárulnak a családok gondjainak növekedéséhez. Mindezen csaiádi elsőrendű szükségletek évente megismétlődve jelentkeznek és emiatt minden család igyekszik azoknál körülményeihez mérten már előre gondoskodni. Az idei téli gondok azonban sokkal nagyobb mértékben jelentkeznek mint más években, aminek oka a körülöttünk dúló háború, Európa és az egész világ nyugtalan állapota. Míg teljes nyugalom idején az egész világ termelése a magángazdaságok érdekébe van beállítva, ma a termelés a fegyverkezést, az ellenségeskedést szolgálja. A termelés ezen megváltozása érezteti hatását az egyénre, családra, sőt egész népekre, legyenek azok hadi, vagy béke állapotban. A termelésnek ilyetén módon való átállítása idézi elő, hogy a magángazdaságok nem juthatnak olyan könnyen hozzá azon szükségleteikhez, amiket feltétlen megkívánnak. Nemcsak beszerzési nehézségekben mutatkoznak kisebb-nagyobb fennakadások, hanem elmaradnak a piacról az olyan áruk, amelyek külföldről kerülnek be, ugyanis ezek behozatalát valutáris nehézségek és az ellenségeskedés okozza. Mindezen nehézségek azonban még a kisebbek volnának, amelyek — hála hazánk szerencsés helyzetének — minden különösebb lemondás nélkül elviselhetünk. A mostanihoz hasonló nehéz idők igazolják, hogy a gondviselés milyen szerencsés körülmények közé juttatott bennünket, magyarokat. Nekünk még ezen nehéz világhelyzetben sem kell nélkülöznünk azon szükségleteket, amik a fenntartást biztosítják. Az áldott magyar föld megadja a kenyeret, nem keli nélkülöznünk egyéb élelmicikkekben sem, azok a korlátozások pedig, amelyeket a kormány életbeléptett nem veszélyeztetik a megélhetést, csak elővigyázatossági intézkedések. Mindezek ellenére, hogy tulajdonképen nálunk a létfenntartás különösebben veszélyeztetve nincsen, mégis a háborús állapot különös jelenségekben nyilvánul meg. Vannak elkiismeretlen egyének, kik ezen nyugtalanságot a maguk előnyére akarják kihasználni és nem törődnek embertársaikkal, esetleg kitéve őket annak, hogy munkájuk gyümölcseként jelentkező legelemibb szükségletekhez se jussanak hozzá. A rendkívüli viszonyok kihasználása leginkább árufelhalmozásban és áruzsorában jelentkezik. A kishitűek, a mindenben veszélyt sejtők felvásárolnak fölösleges árukat és ezáltal ezeket elvonják azoktól, akik bizalommal néznek a jövő elé, vagy akiknek anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy nagyobb összegeket fektessenek iiyenbe. Ez az eljárás hazafiatlan és embertelen. De még ennél is elitélendőbb azok, kik az árak indokolatlan emelésével ártanak a köznek csak azért, hogy a zavaros helyzetet kihasználva hasznukat erkölcstelenül növeljék. A magyarságnak n ncs oka a félelemre, hazánk politikáját biztos kezek vezetik, évszázadokon át vitézül szembeszállottunk minden külső támadással szemben. Határainkon túlról jelenleg nem fenyeget veszély bennünket, tehát nem hagyhatjuk, hogy a magyarságon belül élő ellenségeink törjenek életünkre. Ki kell irtani ezen belső ellenségeket, legyünk ezen küzdelemben is egyek, szálljunk szembe mindenkivel, éljen az itt közöttünk, vagy máshol. Ha egységesek leszünk ezen küzdelmeinkben, ugy ezt a világkrizist is átéljük és a magyarság felkelő napja ragyogó fénnyel ontja áldásait a szebb jövő elé néző magyarságra. Keveset emelkedett a bíróság forgalma a mult évben következőkben közöljük. A zárójelben közölt számok az 1938 évi adatokat tartalmazzák. Keresetet beadtak 615 (543), perré alakult 710 (672), végrehajtás 506 (479), hagyatéki ügy 367 (325), bűntető ügy 1132 (1339), fiatalkorúak elleni büntető ügy 89 (101), telekkönyvi ügydarab 9711 (10009), fizetési meghagyás 153 (154), haláleset felvétel 479 (452). A főlajstrom iktató szám 6299 (6250) volt. A pápai kir. járásbíróság a mult évről is pontos statisztikát készített ügyforgalmáról. A hivatalos statiszitkai adatokat betekintve megállapítható, hogy az 1939. évben az 1938 évi ügyforgalommal szemben valami csekély emelkedés mutatkozik. A perek és végrehajtások száma emelkedett, a büntető ügyek, fizetési meghagyások, telekkönyvi ügyek száma valamit csökkent, ami a jobb helyzetre enged következtetni. A hivatalos statisztikai adatokat a Szabályozzák a tanoncszerződések és segédvizsgák idejét Az iparügyi minisztérium rendelettervezetet készített a tanoncszerződések és segédvizsgák idejének szabályozásáról. A tervezet célja, hogy hatályosabbá tegye a tanonciskolái oktatást, amelynek egyik legnagyobb kerékkötője az volt, hogy nem lévén szabályozva a tanoncok szerződésének ideje, a tanoncok iskolaév közben felvehetők voltak a tanonciskolába, amivel megzavarták a folyama tos tanítás rendjét. Az új rendelettervezet szerint a jövőben a tanoncszerződésekeí csak olyan időpontban lehet kötni, amely vagy az iskolai tanítási év vége és kezdete közé esik, vagy az iskolai év közepére. Ennek rnegfele'ően csak január, június, július, augusztus és szeptember hónapokban, valamint december 15—31. között szabadna tanoncszerződést kötni. Ha a tanidő egy évnél rövidebb, ha már másik szakmában le volt szerződve és a tanonciskolát már látogatja, úgy a tanoncszerződés bármikor köthető, Segédvizsgát a rendelettervezet szerint csak február, július, augusztus és szeptember hónapokban szabad tartani, kivéve a rendelet kiadásakor már leszerződtetett tanoncokat. S FERENCES H3HMflDIHiSEND HULTUHEST3E A bencés gimnázium dísztermét az elmúlt vasárnap díszes közönség töltötte meg zsúfolásig, a pápai Ferencesek Harmadikrendje tartotta nagyszabású kultúrestélyét. Nagyszabásúnak mondható ez az előadás, mert a pápaiaknak ritkán van része ilyen művészi és minden tekintetben komoly és kifogástalan előadásban. Minden egyes műsorszám ritka művészi csemegének számított, amelyhez hasonlóban is csak nagy ritkán van része a szépet és élvezeteset kedvelő pápai közönségnek. A jótékonykodás volt a cél, amely jótékonyság ez esetben megfordúlt, nem a közönség volt jótékonykodó a belépődíjaival, hanem a rendezőség jótékonykodott azzal, hogy a megjelenteknek ilyen művészi összeállítású élvezetes előadást nyújtott. Az egyes műsorszámokról beszá-. molva kevésnek érezzük magunkat ahhoz, hogy kritikát gyakoroljunk, nem is lehet itt helye a kritikának, mikor mindegyik szereplő a magyar művészi életnek kimagasló egyénisége, minden egyes műsorszám tökéletes és művészi teljesítmény. Nem tudnánk eldönteni, hogy a szereplők közül kinek adjuk a pálmát, mindegyik szereplő művészetének legjavát adta. Az előadáson közreműködött Kiszely Gyula zeneszerző a Rádió rendezője, Harsányi Lajos költő, Farkas Ilonka operaénekesnő és Halácsy Dezső szerkesztő. Kiszely Gyula nemcsak mint zeneszerző és zongoraművész, mutatkozott be, hanem mint előadó is sok élvezetet nyújtott a hallgatóságnak. „Miért lettem harmadikrendi

a cím alatt tartott előadásában Szent Ferenc nagy szellemét idézte és hívő lélekről tett tanúságot. Mint zeneszerző és zongora művész országosan jó névnek örvend, előadott egy részt a saját szerzeményű Assisi Szent Ferenc c. oratóriumából. A zeneszám a nagy szent életét festette meg pazar zenei színezéssel, minden egyes hang a tökéletes művészet kifejezője volt. Harsányi Lajost már nem kell külön bemutatnunk, többen olyan szerencsések vagyunk, hogy művészetében gyönyörködhetünk. Harsányi a mai költőgeneráció legnagyobbjai közé tartozik, lírája pazar és mélységes