Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-02-25 / 8. szám

POLITIKAI HE! ILIP. - MEGJELENIK MINDEN VflSARNIP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. > iptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: est. NAQY CÍVŐSSfíV. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter h hirdetések közöli A fill.. a szöveg között 5, fill. és a magyar nyelv Azt manapság már mindenki elis- ? hogy a különféle szláv nyelven bemeri, hogy a finnek rokonaink. Részint azért, mert hisznek a tudósoknak, részint pedig, mert hizeleg hiúságuknak, hogy ily vitéz nép a mi testvérünk. De azért bizonyos kételkedő hátsó gondolat mindig visszamarad. Hogyan lehet a mi nyelvünk rokona a finnek, mikor semmi hasonlatosságot nem tudok a kettő között találni ? A nyelv rokon ságot legkönnyebben így tudjuk elképzelni: Valahol él egy egységes nyelvű nép. Miért, miért se, idők folyamán kisebb-nagyobb csoportokra kezd bomlani, s ezzel együtt a korábban egységes nyelv kezd nyelvjárásokra tagozódni. Megtörténhetik azután, hogy a csoportok teljesen szétválnak, s ezzel egyidejűleg nyelvük is önállósul, megkezdi a maga külön életét. A lényeg tehát az, hogy a közös mederből kiágazott rokonnyelvek külön utakon kezdenek járni, eltávolodnak egymástól és önmagukra szorítkozva egymástól függetlenül hajtják végre azokat a változásokat, amelyek minden nyelv életének elmaradhatatlan, állandó kísérői. Egy hasonlat könnyebbé teszi számunkra a dolog megértését. Egy családban a testvérek, •— ha nem ikrek, — kisgyerek korukban néha annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy első látásra a velük ritkábban érintkezők összetévesztik őket. A korral egy üti járó változások azonban megkülönböztető, elválasztó jegyeket raknak az egyikre is, másikra is, még akkor is, ha azok együtt laknak. De milyen nagy lesz a változás, ha eg> mástól még távol is élnek. Egy azonban bizonyos, hogy a legáltalánosabb közös vonások megmaradnak egészen a sírig. Ugyanígy van a rokon nyelveknél is. Minél tovább élt két rokon nép együtt, minél későbben történt meg az egyik elköltözése a másiktól, annál könnyebben tudunk laikus módon ráismerni a rokonságra. Hangsúlyozom, laikus módon, mert bármilyen különösen hangzik is a rokonnyelvek szóegyezéseinek nem mindennapi értelemben vett hasonlósúg, szakasztott egyformaság, hanem a szabályos eltér s az ismertető jele. A nyelvek rokonsági fokozata tehát endsívül különböz ő. Ismeretes pl. r szélők imigy-amúgy megértik egymást. Ezt a nagy hasonlatosságot, ezt a szembetűnően közeli rokonságot azzal magyarázhatjuk meg, hogy a szláv alapnyelv megszűnése, az egyes szláv nyelvek szétválása nagyon későn, kb. a Kr. u. VI-VIÍ. században következett be. Ugyanilyen könynyen felismerhető rokonságot találunk a román nyelvek között, amelyek a hatalmas római birodalom felbomlása után keletkeztek. Ezek után már sejthetjük, hogy a magyar és a finn nyelv, rokonságuk ellenére miért térnek el külsőleg annyira egymástól. A magyarok és a finnek kb. Kr. e. X-IX. században éltek együtt. A Kr. e. V. századból már irott adatunk van, hogy a magyarok a vogulokkal és osztjákokkal együtt a finnségtől elszakadva önálLó életet éltek az Ural hegység nyugati lejtőin. Majd ennek a népcsoportnak keleti nyúlványa, amely a későbbi magyarság magvául szolgált, az akkoriban Nyugat-Szibériában lakó bolgár-törökök szomszédságába került. Ennek a népnek hatására a magyarság idők folyamán mindjobban eltörökösödölt, és török népi környezetben kezdte meg, — elszakadva már régen a voguloktól és osztjákokiól is, — viszontagságos önálló életét. Tehát ha ma egy finn szót magyar szóhoz akarunk hasonlítani, először azt kell tudnunk, hogy meg volt-e a szó akkor, amikor őseink együtt laktak a finnekkel, másodszor, milyen szabályos változások történtek az egyik s milyenek a másik nyelvben azon a szón. Csak Ízelítőül néhány példát: A finn tűnte és a magyar tud ugyanaz a szó. Mert ahol a finnben nt fejlődőit, ott a magyarban d. A szóvégi magánhangzó a magyarban lekopott. A finn kate és a magyar kéz• ugyanaz, mert ahol a finnben t van, ott a magyarban z fejlődött. A finnben nincsen f hang, helyette mindenhol p-t találunk. így tehát a finn puu és a magyar fa, a finn puno és a magyar fon ősi közös szavaink. Stb... Végeredményben tehát, bár laikus ember számára semmi hasonlóság nincs a finn és a magyar nyelv között, még s rokonok, sőt közeli rokonok vagyunk s erre a rokonságra büszkék lehetünk. Benedictínus. R Kormányzó ür Őfőméltósága jubileumának megünneplése Pápa város közönsége és társadalmi egyesületei Magyarország főméltóságu Kormányzója megválasztásának 20-ik évfordulója alkalmából folyó évi február hó 29 én d. u. 5 órakor a Jókai színházban ünnepséget »endez, melynek egyedüli célja, hogy ez alkalomból a társadalom bálája és hódolata az az ország Kormányzójával szemben kifejezésre jusson. — Az ünnepségen közvetítve lesz a m. kir. Miniszterelnök úrnak ugyanezen napon V2 6 órakor a budapesti ünnepi gyűlésen mondolt beszéde. A helyi ünnepség gerincét ez a beszéd fogja képezni és ezen ünnepségre a társadalmi egyesülelek és az intézmények képviselőit és tagjait, valamint a város közönségét hazafias szeretettel meghívja a rendezőség. Az iparosok és kereskedők bejelentési kötelezettsége A polgármester, mint iparhatóság hirdetményileg felhívta az összes nem zsidó iparosokat és kereskedőket, kiknek iparigazolványuk vagy iparengedélyük van, hogy a zsidótörvény alapján az iparhatósághoz megtett bejelentésükhöz a 7720/1939 M. E. sz. rendelet 1-4 § aiban meghatározott okmányokat pótlólag nyújtsák be. Azok akik 1895 október 1. napja előtt keresztény hitfelekezett tagjaként születtek saját, akik 1895 ok'őber 1. napja után születtek, saját és szüleik születési anyakönyvi kivonatait tartoznak beszolgáltatni. A kivételezeteknek hiv. rendelet 6 § ában megjelölt okmányokat keil jogo'mük igazolására benyújtani. Az okiratokat március 30-ig feltétlenül be kell adni (naponkint 12 és 2 óra között a főjegyzői hivatalban.) Aki ezen felhívásnak a megadott határidőben eleget nem tesz kihágást követ el és 2 hónapig terjedhet elzárással lesz büntetve. Ezenkívül az ilyen egyén a nem zsidó iparosok és kereskedők jegyzékéből törölve lesz. Az iparhatóság a mulasztók ellen a legszigorúbban fog eljárni, épúgy mint azokkal szemben akik a bejelentéseket kellő időben nem tették meg s az illesékes helyi rendőrkapitányság ezeket is a törvény teljes szigorával fogja büntetni. Nagyböjti bonfsrencígg-beszédeli A pápai Emericana és Bencés Diákszövetség a nagyböjt alatt konferencia beszédek tartását határozta el. Az első ilyen konferencia beszéd az elmúlt vasárnap volt a bencés gimnázium dísztermében a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt. Az első konferencia beszédet dr. Szalay Jeromos pannonhalmi főiskolai tanár tartotta; élvezetes előadásban a francia katolikusság helyzetét ismertette. Az előadás előtt Molnár István hittanár a konferencia beszédek jelentőségét méltatta. Befejezésként Köcsky László, Kemény Szilárd Nagy Lázár, Major István és Sümegh Lothár egy zeneszámmal járultak hozzá a sikerhez. — A következő konferencia beszéd febr. 25-én 7 órakor lesz a bencés díszteremben, előadó: dr. Kühár Flóris egyetemi m. tanár. Kulturális élet a Ker. Munkásegyesületben Nem mú'ik el egyet'en vasárnap, de még kéiköznap sem anélkül, hogy valami yen előadás, tanfolyam, vagy értekezlet ne volna a Ker. Munkásegyesületben. Egves ipari szakmák munkásai nap-mint nap összejöveteleket tartanak s azokon megbeszélik a gazdasági és szociális viszonyaik rendezésének módját. El kell ismerni i'gyan,hogyaz utóbbi években történtek bizonyos dolgok, törvényes intézkedések a szociális viszonyok rendezése terén, a munkavilágban mégis vannak bajok, panaszok, melyeknek feltárása s egyúttal az orvoslás módjának megjelölése a