Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-09-22 / 38. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. XXXVII. évfolyam, 38. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pápa, 1940 szepteipber 22., vasárnap Országzászlót küld a Pápa és Vidéke Kolozsvárra a „Hírnök" és a „Katolikus Világ" című katolikus folyóiratoknak Huszonkét gyötrelmekkel teli éven át őrizte a magyar szót, a magyar kultúrát az Erdélyi magyar sajtó. Vállalta a legnagyobb megpróbál­tatások, ezer üldözés, lapbetiltás, börtön és minden poklokon keresz­tül a magyar lélek megmentését, a ! nemzeti érzés ápolását, a magyar öntudat ébrentartását és a revizióba vetett rendíthetetlen bizakodást. Soha meg nem alkuvó harcosai tartotiák ébren a hitet, a szebb jö­vőbe vetett reményt és igen nagy részük van abban, hogy visszatért \ testvéreinket maradéktalan magyar lélekkel ölelhette keblére az anya­ország. Mint a magyar sajtó szerény mun­kásai juttatjuk el kincses Kolozsvárra az erdélyi magyar sajtó két harco­sának a Hírnöknek és a Katolikus ! Világnak a Pápa és Vidéke által adott országzászlót. Lobogjon büsz­kén, magasan, minél előbb az árbóc csúcsán és legyen összekötő kapocs kincses Kolozsvár és a Dunántúl athénje kulturális élete között. Erdélyért! A Főméltóságu Asszony a követ­kező felhívással fordult az ország közönségéhez: A Mindenható kegyelméből, a ma­gyar igazság útján ismét jelentős lépéssel jutottunk előbbre: Erdély és Keletmagyarország egy része vissza­tért Szent ístván birodalmához. A keserűség könnyeit az öröm könnyei váltják fel. A lelkesedésen és az öröm köny­nyeken túl gondoljunk azokra is, akik a felszabadult területeken tá­mogatásra szorulnak. Nyújtsuk felé­jük segítő kezünket, hogy elfeledjék a megpróbáltatásokkal teli keserves két évtized minden szomorúságát és nélkülözését, érezzék, hogy valóban hazajöttek. Ezt kívánja a hagyo­mányos magyar becsület! Ettől az [érzéstől indíttatva for­dulok Magyarország nemzeti társa­dalmához, mely a szükség óráiban sohasem tagadja meg lelkes áldozat­készségét az arra rászorulóktól. Magyar szívünk egész melegével siessünk tehát azok segítségére, akik­nek önhibájukon kívül mostoha a sorsa. Támogatásukra az ország egész területén adománygyűjtést indítottunk és ennek folytatására az „Erdélyért" Országos Gyüjtőbizottságot kértem fel. Kérem, hogy mindenki ehhez a bizottsághoz juttassa el adományát, ezzel is kifejezve visszatért testvé­reinkkel való együttérzését. Minden adományon a magyarok Istenének áldása lesz! Horthy Miklós né. A gyűjtés 1940. november 15-ig tart. A készpénzadományok eljuttat­hatók a Pápa és Vidéke szerkesztősé­géhez is, ahonnan elküldjük a bi­zottság 63.300. sz. postatakarékpénz­tári számlájára. Az öröm napjai után halljuk meg erdélyi testvéreink kérő szavát, kiket a kivonuló oláh sereg kifosztott még abból is, amit 22 évi rablás után meghagyott nekik. Látjuk magunk előtt a felperzselt mezőket, a kifosz­tott magtárakat, a ruházatától meg­fosztott és az utcára dobott magyar katonákat, akiknek nem hagytak meg mást, mint a puszta életüket, de azt legalább visszahozhatták a boldog magyar hazába, ahol azon­ban a szeretet mellett a megélhetést is biztosítanunk kell a számukra. Szereteti Kormányzónénk segély­kiállítása mellett nem mehet ei senki szó nélkül és mindenkinek köteles­sége tehetsége szerint adakozni azok­nak, akik mérhetetlen szenvedéseken keresztül is megőrizték magyarsá­gukat. SzéKBlyek a Bakonyban dr Antal József szociális munkája. — Hogyan érzik magukat a székelyek Bakonyoszlopon — Követendő példa Kígyózva szalad végig az országút a Bakonyban. Jobbról, balról az út mentén virágok nyílanak. Fent a ma­gasban a fák koronája zöldéi. Va­lamikor postakocsi döcögött ezen az úton. Ma autók rohannak rajta. Egy­kor betyárok fosztogattak ezen a vi­déken, ma dolgos kezek építenek. Egy-egy régi kúria úgy áll a hatal­mas fáK között, mintha ott felejtet­ték volna. Pedig ma is van hiva­tásuk. A bakonyoszlopi székelyek A bakonyoszlopi hajdani Esterházy kastélyban székelyek vannak. Erős, napbarnított magyarok, akik 22 éven át annyit szenvedtek az oláh uralom alatt. Egyetlen bűnük volt, az, hogy: magyarok. Székely vér folyik ereikben, mely megszokta, hogy tétlenül ne töltse az időt. Dolgozm akartak. De mit tegyenek? 960 székelyt helyeztek a bakonyoszlopi táborba. 500-t kiren­deltek mezei munkára. 460 azonban ott maradt. Dr. Antal József nemzet­védő terve Dr. Antal József belügyminiszteri osztálytanácsos, aki irányítja a me­nekült székelyek sorsát, nagyszerű gondolatot valósított meg a bakony­oszlopi székelyek között. Példát mu­tatott, hogy hogyan kell a nemzet vagyonát megmenteni és hogyan kell azt gyarapítani. Terve a leg­nagyszerűbb szociális terv megvaló­sítása lett. Bakonyoszlopon pár évvel ezelőtt 80 hold erdőt kiirtottak. A tönkök azonban a főidben maradtak. Volt olyan tönk is, amelyrkből 1 öl fát tudtak előállítani. A székelyek hozzá­láttak a nagy munkához. Igaz, hogy nehéz volt, de az is igaz, hogy a tétlen­ség még nehezebb, különösen akkor, ha ebből csak nyomorúság fakad. Imre Mihály belügyminiszteri tiszt­viselő irányítja a munkát. Markáns vonású székely, aki szeretettel gon­dozza a reá bízottakat. Elmondja, hogy 120 vagon fát mentettek meg. Ezt a fát, melyet apróra összevágnak, a belügyminisz­térium jótékony célra használja majd fel. Menhelyek, kórházak, állami in­tézmények, menekültek tábora közt osztják szét. Önkéntelenül felvetődik bennünk a kérdés: vájjon más nemzeti va­gyon nal kapcsolatosan nem lehet­ne-e így tenni ? Ez a rengeteg meny­nyiségü fa ott veszett volna a földben. 80 hold területet pedig hosszú éveken át semmire se tudták volna használni. Igy területben, fában nagy értéket kapott a nemzet. Gratulálunk az új magyarság életrevalósága nagy mun­kásainak. Hazamenni, hazamenni Dr. Detreházy Béla belügyminisz­teri számfejtő éppen Bakonyoszlo­pon volt. Ö egyik legnagyobb és fáradhatatlan munkatársa dr. Antal Józsefnek. Végig vezet a székelyek között. Megnéztük szobáikat. Az oláh kaszárnyák és ezek között olyan különbség van, mint egy királyi pa­lota és egy cigány kunyhó között. Éppen ebédosztás volt. Vitéz Ba­konyt Ferenc emléklapos hadnagy, veszprémvarsányi vendéglős főz szá­mukra. Mondhatjuk, kitűnő ellátásuk van. Akármelyik étterem díszére válna. ízletes húsleves, paradicso­mos krumplifőzelék hússal volt az aznapi menü. Azt mondták a székelyek, hogy ilyent nem is láttak az oláh uralom alatt. Jó az ellátásuk, van keresetük is, 1.60 P-t keresnek tirméterenként, de azért mégis mindegyik azt módja: hazamenni, hazemenni. Kegyes Józsi kegyetlen sorsa Van a táborban egy 14 éves kis­fiú. Diószegről menekült át. Telje-

Next

/
Thumbnails
Contents