Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-09-22 / 38. szám

2 PÍPB ES VIQEKE 1940 szeptember 22 sen árva. Az árva sorsa mindig ne­héz. Kegyes Józsié pedig különösen az volt. Úgy gondolta, neki nincs mit keresnie ott, ahol tilos volt a magyar szó és ahol meggypiros ajka nem csendülhetett magyar nótára, ha a szíve csordultig tele volt érze­lemmel. Átszökött, hogy a legjobb édesanya, a magyar Haza ölelő kar­jában boldog legyen. Most itt él Ba­konyoszlopon és nagyon jól érzi magát. Hogyan szállítják a fát ? A kitermelt fát tönk alakjában saját kezelésű teherautóikon átszál­lítják a veszprémvarsányi állomás mellett felállított fürésztelepre. Itt egészen apróra felfűrészelik. Érde­Törvényhatósági közgyűlés kes ez a munka. Két fűrészük van: egy traktor ál­tal hajtott fürész, amelynek teljesít­ménye messze felülmúlja a villamos körfürészét. Ezen a vidéken még is­meretlen. Imre táborparancsnok fe­dezte fel a Nemzetközi Vásáron és most igen eredményesen használják. Kicsi szerkezet, de nagy munkatel­jesitményü. A Magyar Siemens Mü­vek remeke. Éjjel-nappal dolgoznak ezekkel a körfűrészekkel és a felvágott fát azon­nal vagónokba rakják és szállítják. Követendő példát állítottak mind­nyájunk elé a székelyek. Ez az új magyarság arca. Biztos, hogy ilyen munkateljesítménnyel Magyarország boldogul a új ezerév harcában. Veszprémvármegye törvényhatósá­gi bizottsága f. hó 18-án tartotta őszi rendes közgyűlését. A közgyű­lésen elnöklő dr. Mesterházy Ferenc főispán megnyitó beszédében meg­emlékezett Erdély egy részének visz­szatéréséről és ezzel kapcsolatban az egész magyar nemzetnek osztatlan öröméről és lelkesedéséről. Az elnöki megnyitó után dr. Schandl Károly m. kir. t. tanácsos, felsőházi tag emelkedett szólásra, aki lendületes, szívhez szóló beszédben emlékezett meg arról a nagy nemzeti örömről, amely Erdély egy részének visszatérésével a 20 éve kálváriát járó magyar nemzetet érte. Beszédé­ben kiemelte azt a hosszú és nehéz harcot, amelynek eredményeként a soproni népszavazástól kezdve az országgyarapító Horthy Miklós vezér­lése alatt negyedszer ünnepelte a nemzet az ország területének meg­nagyobbodását. A kormányzó nevé­nek említésekor a bizottság tagjai helyükről felállva zúgó tapssal ün­nepelték a kormányzót. Dr. Schandl Károly beszédét azzal fejezte be, hogy amint a magyar nemzeti öntudat vallási és társadalmi osztályra való tagoltság nélkül húsz éven keresztül megtartotta az erdélyi magyarságot magyarnak, úgy a szent­istváni Magyarországot is az egység­be tömörülő és küzdő magyarság tudja visszaállítani. A beszéd befejezése után a köz­gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy hódotattal köszönti Magyarország Főméltóságú kormányzóját, valamint hűségéről és bizalmáról biztosítja gróf Teleki Pál m. kir. miniszterel­nököt és gróf Csáky István m. kir. külügyminisztert. Dr. Schandl Károly után Hunkár Béla ny. főispán emelkedett szólásra. Beszédében örömének adott kifejezést afelett, hogy a baráti nagyhatalmak segítségével az ország ismét nagyobb lett, de nem szabad soha elfelednünk, hogy ez az ország szentistváni nagy birodalom volt és nem szabad addig nyugodnunk, amig akár békésen, akár fegyverrel vissza nem szerezzük a régi magyar határokat. A beszédek elhangzása után a közgyűlés újból lekelsen ünnepelte a kormányzót és a m. kir. kormányt. Ezután a közgyűlés áttért rendes tárgysorozatára, amelynek első pontja a devecseri szolgabírói állás betöltése volt. Az állásra ketten pályáztak: dr. Bibor Jenő vm. fogalmazó, tb. szol­gabíró és dr. Radetzky Károly vm. közig, gyakornok, tb. szolgabíró. A szolgabírói állásra nagy küzdelem után két szavazat többséggel dr. Ra­detzky Károlyt választotta meg, aki a hivatali esküt nyomban letette és hálás szavakkal köszönte meg a tör­vényhatóság kitüntető bizalmát. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Szűcs Dezső th. bizottsági tag szólalt fel és felhívta úgy a főispán, mint az alisjrán figyelmét azokra az anomáli­ákra, amelyek a pápai járás területén a parcellázásokkal kapcsolatban tör­ténnek. Különösen kiemelte, hogy olyan jelenségek vannak, amelyekről feltehető, hogy a parcellázás célja nem az lenne, hogy a földreszorulók minél jutányosabban juthassanak földhöz, hanem inkább a nyerészke­dés. A főispán válaszában megnyugtatta a felszólalót, hogy minden erejével azon lesz, hogy e téren a jogos kí­vánságok kielégítést nyerjenek és a panaszok megszűnjenek. A közgyűlés további tárgya a vár­megye közigazgatási bizottsága tag­jainak a megválasztása volt. Új ta­gok a következők lettek: Szabadhegy Elemér, dr. Jókai Ihász Miklós, Hunkár Béla, dr. Iklódy Szabó Já­nos és dr. Mohácsy Lajos. A közgyűlés napirendjén szerepelt még a különböző vármegyei alapok 1941 évi költségvetése, a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak karácsonyi segélye, a devecseri és enyingi járásban főszolgabírói lakás és hivatal megépítése és más kisebb jelentőségű ügyek, amelyekben az előadók javaslata alapján határozott a közgyűlés. Délután a közigazgatási bizottság teljes ülése és különböző albizottsá­gai határoztak különböző köz- és magánérdekű ügyekben. Hirdessen a Pápa és Vidékében! Mindennemű festék-, lakk- és kence-áiuk f háztartási cikkek állandóan raktáron­estékszakQzlet VESZEII FER ENC Horthy Miklós F6-u. 6. szám. Tpjpfnn' 17-05 Lakás: Jókai Mór-u. 56. szám. 10 01 Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm I Városunk közép- és középfokú is­koláiban nem csekély a vonattal be­járó tanulók száma. — Bizonyára nem kedvtellésből vonatoznak ezek a szegény, kultúrát szomjazó gyerekek s nem nagy örömüket lelik a kora­hajnalban kezdődő, kálváriás-zötyö­gős, bagófüstben ténfergő vicinális éleiben. — Ha a messze jövőhöz fű­ződő fanatikus bizodalmukat meg nem érteném, könnyen megvádolnám őket egy kis elmezavarral. . . így csodá­lom és tisztelem őket! Ennyi önsa­nyargatással kevés ember szerzi a kultúrát. .. Az ő életük is avval kezdődik, mint a boldog helybenlakóké: megveszik a tan-és írószereket, az új egyensapkát és torna-öltözéket, az összes író-és rajzszerszámot. Aztán a vasúti bér­letjegyet ... Amikor az iskolai élet szemaforja szabadra áll és az osztályfőnökök magasbalendítik az ambiciókeltés in­dító lapátját, ők is avval a szent el­határozással indulnak, hogy akar­nak is megérkezni. . . Ám, nem lehet! Jön a MÁV... Leállítja a reggeli vonatot... A ködös őszi reggelen végképpen tilosra rántja a szemafort és az indítólapdt szögre kerül... A szegény lemaradt diák pedig könnyes szemmel réved a messzeségben egybefutó sínpárra; szivében új fájdalommal, zsebében a frissen lebélyegzett és izzadva kifize­tett havi tanülőkártyával és elméjében egy szörnyű és fenyegető kérdőjellel: mi lesz velem ? Bennünk is ez a sötét kérdőjel stilizál. Miért kellett pontosan a reg­geli didkvonatot leállítani? Ötlet­szerűen csinálták-e a menetrend al­kotói ezt a szerencsétlen sakkhuzást vagy magasabb vasutpolitika kény­szerítő hatása alatt ? — S ha már megtörtént a vonatleállítás, hol, kinél, hogyan, mikor, milyen eszközökkel, milyen formában kell kérnünk a lehető legsürgősebb orvoslást ? Megértjük a vonatkorlátozást Szí­vesen vállaljuk a csökkentett forgalom által ránkháruló idő- és kényelem veszteségeket, mert tudjuk, hogy egy megnagyobbodott ország szükségleteit kell kielégítenie a MÁ V- nak ... De nem tudjuk megérteni, hogy minek állítják le ezek következményeként legeslegelőször az iskolai centrumokba befutó reggeli diákvonatokat! Ha sú­lyos akadályai vannak a vonatindí­tásnak, tessék motorost beállítani, s ha az sem áll rendelkezésre, akkor a változott viszonyoknak megfe­lelően új menetrendet készíteni, nem pedig a régi rendszerből törölni. A kevésbbé kihasznált éjszakai vagy korahajnali relábiók helyére a válto­zott viszonyoknak megfelelő járatokat indítani. . . A régi menetrend csak úgy volt tökéletes, ha annak minden vonata közlekedett. Minden kihúzás és törlés tökéletlenebbé teszi. — A napszakokra arányosan elosztott vonatokkal át lehetne hidalni az átmeneti nehézsé­geket. És főleg: mégis vonathoz le­hetne juttatni a jobb sorsra érdemes, szegény és elkeseredett diákokat. . . A vigan pöfögő diákvicinális meg­indításának reményében zárja sorait helybentopogó barátja FIGYELŐ. Hírek — Ügyeletes gyógyszertárak. Szeptember 22-ig a Michna, 23-tól 29-ig az Irgalmasok gyógyszertára tart éjjeli és vasárnapi ügyeletes szol­gálatot. Személyi hir. Dr. Czapik Gyula megyéspüspök az elmúlt héten az A. C. igazgatóinak budapesti gyűlé­sén jelent meg s ott az ifjúsági szer­vezkedésről tartott előadást, szomba­ton pedig a balatonfüredi esperesi kerületben megkezdte őszi bérma­utját. Kiküldetés. Dr. Koch Nándor tan­kerületi kir. főigazgatót a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Erdélybe küldte ki és az I. hadsereg katonai közigazgatási csoportjának parancsnokságához osztotta be, mint tanügyi szaktanácsadót. Távollétében Madocsai Pál tanügyi tanácsos he­lyettesíti. Előléptetés. Veszprém vármegve törvényhatósági bizottsága e hó 18­án tartott rendes őszi közgyűlésén dr Szentimrey Sándort, a pápai járás főszolgabíróját a VI. fizetési osztályba léptette elő. Az előléptetéshez őszinte szívből gratulálunk. Előléptetés a városnál. A pol­gármester Szeibert János és Tóth István dijnokokat kezelőkké léptette elő. Áthelyezés. Dr. Puskásné Hamuth Ilona segélydíjas polg. iskolai tanárt a VKM. a győri áll. polg. leányis­kolához helyezte át. Helyére, a hely­beli polg. leányiskolához Handl Margit kapuvári áll. polg. iskolai tanár nyert beosztást. Tanitöi kiküldetés. A szűcsi róm. kat. iskolához Erdősi Mária okleveles tanítónőt a jelen tanévre is kiküldötte a kultuszminiszter — kisegítői minő­ségben. Tanitóválasz'ás Csöglén. Más helyre történt megválasztás miatti le­mondás folytán megüresedett csöglei II. számú tanítói állást szeptember hó 15-én töltötték be s ez állásra egyhangúlag Ráoolthy Gyöngyike okleveles tanítónőt választották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents