Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-09-22 / 38. szám

2 PÍPB ES VIQEKE 1940 szeptember 22 sen árva. Az árva sorsa mindig nehéz. Kegyes Józsié pedig különösen az volt. Úgy gondolta, neki nincs mit keresnie ott, ahol tilos volt a magyar szó és ahol meggypiros ajka nem csendülhetett magyar nótára, ha a szíve csordultig tele volt érzelemmel. Átszökött, hogy a legjobb édesanya, a magyar Haza ölelő karjában boldog legyen. Most itt él Bakonyoszlopon és nagyon jól érzi magát. Hogyan szállítják a fát ? A kitermelt fát tönk alakjában saját kezelésű teherautóikon átszállítják a veszprémvarsányi állomás mellett felállított fürésztelepre. Itt egészen apróra felfűrészelik. ÉrdeTörvényhatósági közgyűlés kes ez a munka. Két fűrészük van: egy traktor által hajtott fürész, amelynek teljesítménye messze felülmúlja a villamos körfürészét. Ezen a vidéken még ismeretlen. Imre táborparancsnok fedezte fel a Nemzetközi Vásáron és most igen eredményesen használják. Kicsi szerkezet, de nagy munkateljesitményü. A Magyar Siemens Müvek remeke. Éjjel-nappal dolgoznak ezekkel a körfűrészekkel és a felvágott fát azonnal vagónokba rakják és szállítják. Követendő példát állítottak mindnyájunk elé a székelyek. Ez az új magyarság arca. Biztos, hogy ilyen munkateljesítménnyel Magyarország boldogul a új ezerév harcában. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 18-án tartotta őszi rendes közgyűlését. A közgyűlésen elnöklő dr. Mesterházy Ferenc főispán megnyitó beszédében megemlékezett Erdély egy részének viszszatéréséről és ezzel kapcsolatban az egész magyar nemzetnek osztatlan öröméről és lelkesedéséről. Az elnöki megnyitó után dr. Schandl Károly m. kir. t. tanácsos, felsőházi tag emelkedett szólásra, aki lendületes, szívhez szóló beszédben emlékezett meg arról a nagy nemzeti örömről, amely Erdély egy részének visszatérésével a 20 éve kálváriát járó magyar nemzetet érte. Beszédében kiemelte azt a hosszú és nehéz harcot, amelynek eredményeként a soproni népszavazástól kezdve az országgyarapító Horthy Miklós vezérlése alatt negyedszer ünnepelte a nemzet az ország területének megnagyobbodását. A kormányzó nevének említésekor a bizottság tagjai helyükről felállva zúgó tapssal ünnepelték a kormányzót. Dr. Schandl Károly beszédét azzal fejezte be, hogy amint a magyar nemzeti öntudat vallási és társadalmi osztályra való tagoltság nélkül húsz éven keresztül megtartotta az erdélyi magyarságot magyarnak, úgy a szentistváni Magyarországot is az egységbe tömörülő és küzdő magyarság tudja visszaállítani. A beszéd befejezése után a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy hódotattal köszönti Magyarország Főméltóságú kormányzóját, valamint hűségéről és bizalmáról biztosítja gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnököt és gróf Csáky István m. kir. külügyminisztert. Dr. Schandl Károly után Hunkár Béla ny. főispán emelkedett szólásra. Beszédében örömének adott kifejezést afelett, hogy a baráti nagyhatalmak segítségével az ország ismét nagyobb lett, de nem szabad soha elfelednünk, hogy ez az ország szentistváni nagy birodalom volt és nem szabad addig nyugodnunk, amig akár békésen, akár fegyverrel vissza nem szerezzük a régi magyar határokat. A beszédek elhangzása után a közgyűlés újból lekelsen ünnepelte a kormányzót és a m. kir. kormányt. Ezután a közgyűlés áttért rendes tárgysorozatára, amelynek első pontja a devecseri szolgabírói állás betöltése volt. Az állásra ketten pályáztak: dr. Bibor Jenő vm. fogalmazó, tb. szolgabíró és dr. Radetzky Károly vm. közig, gyakornok, tb. szolgabíró. A szolgabírói állásra nagy küzdelem után két szavazat többséggel dr. Radetzky Károlyt választotta meg, aki a hivatali esküt nyomban letette és hálás szavakkal köszönte meg a törvényhatóság kitüntető bizalmát. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Szűcs Dezső th. bizottsági tag szólalt fel és felhívta úgy a főispán, mint az alisjrán figyelmét azokra az anomáliákra, amelyek a pápai járás területén a parcellázásokkal kapcsolatban történnek. Különösen kiemelte, hogy olyan jelenségek vannak, amelyekről feltehető, hogy a parcellázás célja nem az lenne, hogy a földreszorulók minél jutányosabban juthassanak földhöz, hanem inkább a nyerészkedés. A főispán válaszában megnyugtatta a felszólalót, hogy minden erejével azon lesz, hogy e téren a jogos kívánságok kielégítést nyerjenek és a panaszok megszűnjenek. A közgyűlés további tárgya a vármegye közigazgatási bizottsága tagjainak a megválasztása volt. Új tagok a következők lettek: Szabadhegy Elemér, dr. Jókai Ihász Miklós, Hunkár Béla, dr. Iklódy Szabó János és dr. Mohácsy Lajos. A közgyűlés napirendjén szerepelt még a különböző vármegyei alapok 1941 évi költségvetése, a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak karácsonyi segélye, a devecseri és enyingi járásban főszolgabírói lakás és hivatal megépítése és más kisebb jelentőségű ügyek, amelyekben az előadók javaslata alapján határozott a közgyűlés. Délután a közigazgatási bizottság teljes ülése és különböző albizottságai határoztak különböző köz- és magánérdekű ügyekben. Hirdessen a Pápa és Vidékében! Mindennemű festék-, lakk- és kence-áiuk

f háztartási cikkek állandóan raktáronestékszakQzlet VESZEII FER

ENC Horthy Miklós F6-u. 6. szám. Tpjpfnn' 17-05 Lakás: Jókai Mór-u. 56. szám. 10 01 Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm I Városunk közép- és középfokú iskoláiban nem csekély a vonattal bejáró tanulók száma. — Bizonyára nem kedvtellésből vonatoznak ezek a szegény, kultúrát szomjazó gyerekek s nem nagy örömüket lelik a korahajnalban kezdődő, kálváriás-zötyögős, bagófüstben ténfergő vicinális éleiben. — Ha a messze jövőhöz fűződő fanatikus bizodalmukat meg nem érteném, könnyen megvádolnám őket egy kis elmezavarral. . . így csodálom és tisztelem őket! Ennyi önsanyargatással kevés ember szerzi a kultúrát. .. Az ő életük is avval kezdődik, mint a boldog helybenlakóké: megveszik a tan-és írószereket, az új egyensapkát és torna-öltözéket, az összes író-és rajzszerszámot. Aztán a vasúti bérletjegyet ... Amikor az iskolai élet szemaforja szabadra áll és az osztályfőnökök magasbalendítik az ambiciókeltés indító lapátját, ők is avval a szent elhatározással indulnak, hogy akarnak is megérkezni. . . Ám, nem lehet! Jön a MÁV... Leállítja a reggeli vonatot... A ködös őszi reggelen végképpen tilosra rántja a szemafort és az indítólapdt szögre kerül... A szegény lemaradt diák pedig könnyes szemmel réved a messzeségben egybefutó sínpárra; szivében új fájdalommal, zsebében a frissen lebélyegzett és izzadva kifizetett havi tanülőkártyával és elméjében egy szörnyű és fenyegető kérdőjellel: mi lesz velem ? Bennünk is ez a sötét kérdőjel stilizál. Miért kellett pontosan a reggeli didkvonatot leállítani? Ötletszerűen csinálták-e a menetrend alkotói ezt a szerencsétlen sakkhuzást vagy magasabb vasutpolitika kényszerítő hatása alatt ? — S ha már megtörtént a vonatleállítás, hol, kinél, hogyan, mikor, milyen eszközökkel, milyen formában kell kérnünk a lehető legsürgősebb orvoslást ? Megértjük a vonatkorlátozást Szívesen vállaljuk a csökkentett forgalom által ránkháruló idő- és kényelem veszteségeket, mert tudjuk, hogy egy megnagyobbodott ország szükségleteit kell kielégítenie a MÁ V- nak ... De nem tudjuk megérteni, hogy minek állítják le ezek következményeként legeslegelőször az iskolai centrumokba befutó reggeli diákvonatokat! Ha súlyos akadályai vannak a vonatindításnak, tessék motorost beállítani, s ha az sem áll rendelkezésre, akkor a változott viszonyoknak megfelelően új menetrendet készíteni, nem pedig a régi rendszerből törölni. A kevésbbé kihasznált éjszakai vagy korahajnali relábiók helyére a változott viszonyoknak megfelelő járatokat indítani. . . A régi menetrend csak úgy volt tökéletes, ha annak minden vonata közlekedett. Minden kihúzás és törlés tökéletlenebbé teszi. — A napszakokra arányosan elosztott vonatokkal át lehetne hidalni az átmeneti nehézségeket. És főleg: mégis vonathoz lehetne juttatni a jobb sorsra érdemes, szegény és elkeseredett diákokat. . . A vigan pöfögő diákvicinális megindításának reményében zárja sorait helybentopogó barátja FIGYELŐ. Hírek — Ügyeletes gyógyszertárak. Szeptember 22-ig a Michna, 23-tól 29-ig az Irgalmasok gyógyszertára tart éjjeli és vasárnapi ügyeletes szolgálatot. Személyi hir. Dr. Czapik Gyula megyéspüspök az elmúlt héten az A. C. igazgatóinak budapesti gyűlésén jelent meg s ott az ifjúsági szervezkedésről tartott előadást, szombaton pedig a balatonfüredi esperesi kerületben megkezdte őszi bérmautját. Kiküldetés. Dr. Koch Nándor tankerületi kir. főigazgatót a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Erdélybe küldte ki és az I. hadsereg katonai közigazgatási csoportjának parancsnokságához osztotta be, mint tanügyi szaktanácsadót. Távollétében Madocsai Pál tanügyi tanácsos helyettesíti. Előléptetés. Veszprém vármegve törvényhatósági bizottsága e hó 18án tartott rendes őszi közgyűlésén dr Szentimrey Sándort, a pápai járás főszolgabíróját a VI. fizetési osztályba léptette elő. Az előléptetéshez őszinte szívből gratulálunk. Előléptetés a városnál. A polgármester Szeibert János és Tóth István dijnokokat kezelőkké léptette elő. Áthelyezés. Dr. Puskásné Hamuth Ilona segélydíjas polg. iskolai tanárt a VKM. a győri áll. polg. leányiskolához helyezte át. Helyére, a helybeli polg. leányiskolához Handl Margit kapuvári áll. polg. iskolai tanár nyert beosztást. Tanitöi kiküldetés. A szűcsi róm. kat. iskolához Erdősi Mária okleveles tanítónőt a jelen tanévre is kiküldötte a kultuszminiszter — kisegítői minőségben. Tanitóválasz'ás Csöglén. Más helyre történt megválasztás miatti lemondás folytán megüresedett csöglei II. számú tanítói állást szeptember hó 15-én töltötték be s ez állásra egyhangúlag Ráoolthy Gyöngyike okleveles tanítónőt választották meg.