Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-04-16 / 15. szám

POLITIKUS HETIUP. MEGJELENIK MINDEN V&S0RNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utce 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Béke Veletek Krisztus mondotta ezeket a szavakat feltámadása után a köréje sereglő tanítványainak, ugyanezeket a szavakat használta XII. Pius pápa koronázása utáni első nagyjelentőségű beszédében. Az Anyaszentegyház legfőbb fejének első megnyilatkozása a béke utáni vágy volt, a béke művelésére, annak megteremtésére hivta fel az államfőket, államférfiakat, népeket és nemzeteket. Legyen végre béke a földön, ezt kívánja Krisztus földi helytartója. Ez a nagyjelentőségű első pápai megnyilatkozás nem volt felesleges, mert igenis szükség van a békére, itt az ideje, hogy a nemzetek sorsának intézői is már egyszer hosszú évek után belássák, hogy a békére szűkség van, mert enélkül nincsen békés fejlődés, enélkül nincsen alkotó munka, minden ténykedés, szellemi és tizikai munkateljesítmény nem az emberiség javát szolgálja, hanem a megrontására, a világ elpusztítására törekszik. Ma nagyon szeretik ezt a fogalmat használni, hogy béke. Minden emberi ténykedés, megnyilvánulás ennek jegyében történik. Ennek jelszavával indulnak meg diplomáciai akciók, ezt a szót találjuk minden diplomáciai jegyzék indokolásában. Országhatárok születnek és zsugorodnak össze a béke jegyében. Minden a béke jelszavával történik, a népek felfegyverzése, az állandó katonai készültség, katonai és politikai akciók. Béke, béke 1 Ez a mottója mindennek, félő azonban, hogy a békének ez a folytonos hangoztatása nem a lelkek mélyéből jön és nem rejti magában a komoly béke utáni vágyat, hanem legtöbbszőr csak indokolásul szolgál és ezzel akarnak elrejteni, elpalástolni sok olyat, ami éppen az ellenkezőjét célozza a békének. Őszentségének húsvéti szózata kell, hogy az emberek lelkében nyomot hagyjon. Ez nem maradhat pusztába kiáltott szó, ez a békeszózat olyan helyről jött, hol tudják, hogy miután vágynak az emberek milliói, mit kíván szívből az egész világ. Krisztus is ezzel köszöntötte az emberiséget, mert Ö is, mint mindnyájunk atyja ebben látta gyermekeinek, az embériségnek legnagyobb földi kincsét. Húsvét szelleme ihlesse meg az embereket, szálljon mindenki szivébe a krisztusi béke vágya, államférfiak, politikusok tegyék magukévá az Egyház fejének szívből fakadó és az emberiség érdekében elmondott szavait, mert csak ez hozhatja meg az igazi boldogságot, ez teheti az embert hasonlóvá Istenhez. Alkossunk a béke érdekébe, küszöböljük ki az ellentéteket, öljük meg a gyűlölség okait és akkor elkövetkezik az emberiség igazi békéje és ezen keresztül a földi boldogság. Tisztújítás a Városházán Április 12-én tisztújító közgyűlés volt a Városházán dr Berky Miklós alispán elnöklete a'att. Betöltésre került egy írnoki állás, melyet a város nemrégiben újonnan szervezett. A meghirdetett pályázatra négyen adták be pályázatukat: Gondol Dániel városi díjnok, Horváth Gábor szanyi, Elekes István mezőmegyeri és Orbán József gyúrói lakosok. A közgyűlést dr Berky Miklós alispán nyitotta meg, üdvözölte a képviselőtestület tagjait, majd ismertette a kijelölő választmány javaslatát, mely szerint mind a négy pályázó alkalmas a választásra és ezután elrendelte a titkos szavazást. A szavazás Jiíek Ferenc szavazatszedő küldöttség elnöke vezetésével folyt le. Leadtak összesen 33 szavazatot, ameiyek kivétel nélkül Gondol Dánielre estek, igy az elnöklő alispán őt egyhangúan megválasztottnak jelentette ki. Az alispán kivette a megválasztott tisztviselőből az esküt, majd röviden üdvözölte, Gondol Dániel pedig megköszönte a beléje helyezett bizalmat. R hercegprímás beiktatta méltóságába Endrédy Vendel zirci apátot A zirci anyamonostor templomában húsvét hétfőjén benedikálta dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás a zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesitett apátságok uj apátját és a magyarországi ciszterci rend fejét: Endrédy Vendelt. Az apátavatásra az ország minden részéből érkeztek küldöttségek Zircre. A kormányt Hóman Bálint kultuszminiszter képviselte. A hercegprímás a benedikálásnál segédkező két főpappal: Kelemen Krizosztom pannonhalmi bencés főapáttal és Steiner Miklós csornai premontrei prépos-prelátussal, valamint a felavatandó uj apáttal teljes biborosi^diszben vonult az apátsági templomba, ahol megkezdte a benedikálás szertartását, melynek során a püspökszenteléshez hasonlóan, együtt mondotta a szentmisét a felavatandó apáttal s mise közben átadta neki az apáti méltóság jelvényeit, végül pedig stallumához vezette az uj apátot és beiktatta méltóságába. fi?, országzászló az árboc tetején Szeretnénk, ha ezt a cimet már mint végleges eseményt adhatnánk a nagyközönségnek a tudomására, ez azonban csak akkor történhet meg, ha a szentistváni Magyarország történelmi határai hiánytalanul visszatérnek. Ennek a napnak is el kell következnie, amiben mig egy magyar él soha nem kételkedünk, mert ez az egész magyarságnak törhetetlen hite. 7 : Húsvét vasárnap csak rövid időre futott fel a zászló az árbóc csúcsára, jelezni akarván, hogy megcsonkított hazánk a közelmúltban ismét visszakapta elszakított területének egy részét. Az Országzászló Nagybizottság Kárpátalja visszatérésének őrömére elrendelte, hogy az egész országban az országzászlók két napra húzassanak fel az árbóc tetejére. Ez az aktus ünnepélyes keretek között történt meg húsvét vasárnap délelőtt 11 órakor. Az országzászlóhoz zenével kivonultak a frontharcosok, leventék, cserkészek és a hatóságok képviselői. Kovács Kálmán ny. ezredes, a Frontharcos Szövetség helyi elnöke beszédben méltatta a nap jelentőségét, majd felfutott a zászló az árbóc csúcsára és utána a közönség elénekelte a Himnuszt. Emelltedetí s nspszátn, s főid m és § haszonbér A földmivelésügyi minisztérium közé tette az 1938. évben fizetett mezőgazdasági munkabérekre vonatkozó adatokat, valamint az ugyanebben az évben elért földhaszonbéreket és földárakat. Rendkívül érdekesek ezek a számok, mert többékevésbbé a gazdasági helyzet felfelé menő irányzatára mutatnák, de nagyon érdekesek a különbségek az egyes országrészek és törvényhatóságok adatai között is. A mezőgazdasági férfinapszambérek országos átlaga (élelmezés nélkül) az elmúlt néhány év alatt a következőképen alakult: télen tavasszal nyáron ősszel pengő fillérben 1935 110 130 170 140 1936 110 130 180 150 1937 130 170 250 190 1938 140 190 280 220 Megállapítható, hogy négy esztendő alatt a férfinapszámbérek több, mint ötven százalékkal emelkedtek. A munkabérek természetesen igen nagy változatosságot mutatnak vidékenként. Legmagasabbak a napszámbérek az Alföldön és legalacsonyabbak az ország északi vármegyéiben. Az egész országban a legkisebb napszámbéreket Abauj-Torna vármegyében fizették, ahol a férfimunkások a legnagyobb dologidőben is csak 180 filléres átlagot értek el. Ezzel szemben a legmagasabb napszámbéreket Hódmezővásárhelyen, Csongrád, Csanád és Békés vármegyében értek el a munkások, amennyiben itt a napszámbér átlaga 350 fillért tett ki. Ennél a női napszámbérek 30 százalékkal, a gyermeknapszámbérek pedig 50 százalékkal alacsonyabbak. Nagyon figyelemreméltók a földhaszonbérekre vonatkozó adatok is, Legnagyobb haszonbéreket 1938 ban az 1—5 holdas törpebirtokok kategóriájában fizettek, amennyiben itt a pénzbérek összege 57—59 pengő, a terménybéreké 2.1—2.8 métermázsa búza volt katasztrális holdanként. Ezzel szemben az 1000 katasztrális holdon felüli birtokok haszonbére országos átlaban 23—26 pengőre, illetve 11 —1.2 métermázsa búzára rúgott. Ebből látható, hogy a nagybirtokért fizetet haszonbérek összege körülbelül feleakkora, mint a törpebirtoké, Köztudomású, hogy az utóbbi évek