Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-04-16 / 15. szám

ben lényegesen emelkedtek a haszonbérek is. Az emelkedés 1933 óta az országos átlagot véve alapul, pénz haszonbérekben közel 50 százalék. Érdekes, hogy ezzel szembem a terményben fizetett haszonbérek alig változtak, sőt némely kategóriában csökkentek. így például a törpebirtok haszonbére 1933 -ban 2.4—2.6 métermázsa búza volt országos átlagban, amely 1938-ig, amint láttuk 2,1 -2.8 métermázsára csökkent. A földárak átlaga 1938-ban a törpebirtok csoportjában 870—1260, az ezer holdon felüli birtokoknál pedig 480-620 pengő között váltakozott. A két kategória között tehát a különbség közel százszázalékos. Magától értetődik, hogy az utóbbi években a földárak is számottevően emelkedtek, így például a törpebirtok átlagára 1933 ban 500—710 pengő volt, vagyis a növekedés hat év alatt 70 százalékot tett ki. De jóval magasabbak a földárak a nagybirtok csoportjában is, ahol öt-hat évvel ezelőtt még 295—400 pengős átlagot fizettek katasztrális holdanként; az elmélkedés itt tehát 50-60 százalék. Az építőiparosok szervezkedése. A nehéz gazdasági helyzetet legjobban megérzi az építőipar, amely ipar a legtöbb iparágra kihatással van. A városok iparossága már régóta szervezetben tömörült érdekeinek megvédése végett, azonban a vidSk iparossága eddig szervezetlen volt. A vidék iparosságának az Ipartestületekhez vafó bekapcsolódásával, ezek ís kezdték belátni, hogy érdekeiket csak úgy védhetik meg, ha szervezetbe tömörülnek. Az első kezdő íépés a pápai Ipartestületnél megtörtént, ugyanis az Ipartestülethez tartozó vidéki építőiparosok megalakították szakosztályukat és ennek elnökévé Nádas Ferenc ugodi ácsmestert választották meg. Hirdessen a Pápa és Vidékében Olcsóbbak lettek az iskolai cikkek. Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa a papír gyári és nagykereskedői árát már három ízben együttvéve mintegy 12 — 15 százalékkal csökkentette, azonban szükségesnek tartotta a fogyasztó nagyközönséget közvetlenül kiszolgáló papír és írószer kiskereskedelmi áraknak felülvizsgálását is. Különösen nagy súlyt helyezett a kománybiztos a legszélesebb néprétegek kultúrszükségletét tevő iskolai cikkek árának mérséklésére, Ezeknél a cikkeknél egyrészt a kiskereskedői haszonkulcs megállapítása, másrészt az azokat előállító gyárak állal a végrehajtott ármérséklés folytán a közönség terheit lényegesen csökkentő árleszállítás vált lehetővé. A végrehajtott! árrevízió eredményeként márc. 15-től a különböző iskolai cikkeknél (gyakorlati, hangjegy, kézimunka stb. füzeteknél) 7—12 százalékos csökkenés lépett életbe. Az irónoknál 8, a radírgumiknál 7—20 és a csomagolópapírosok 25 százalékkal olcsóbbodtak. Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartasi cikkek állandóan raktáronestékszaküzlet VESZELLE FERENC Horthy HikBós Fő-u. 6. szám. f • 17-05 Lakás: Jókai Hór-u. 56. szám. 10 01 Nagyszabású városrendezési tervek Hogyan fog a város idővel kinézni Lapunk elmúlt heti számában már közöltük, hogy egy miniszteri bizottság járt Pápán, amely a város szakközegeivel egyetemben megállapította azon alapelveket, amelyek szerint Pápa városának rendezése meg kell hogy történjen. A bizottság az egész várost bejárta és az észlelések alapján részletekre kiterjedően lefektette azon elgondolásokat, amelyek a városrendezésnél kívánatosak. A bizottság által részletesen felfektetett jegyzőkönyvben foglaltakat kivonatosan közöljük, hogy ezzel is bemutassuk olvasóinknak azt a képet, amely a városrendezés keresztülvitele után ki kell hogy alakuljon. A város Árpádok idejében lett alapítva A bizottság megállapítja, hogy Pápa városa ősrégi alapítású magyar város, amelyet valamikor Árpádok idejében alapítottak. Zsigmond király idejében már szabad királyi város volt, vára volt a mai Esterházy kastély helyén, melyet a mai belváros határán húzódó várfalak vettek körül. A mai belváros területén levő utcák, éppen ezen várszerű és védelmi célokat szolgáló régi építkezések miatt, szabálytalan alakúak, kanyargósak és váltakozó szélességüek. A belvároshoz csatlakozik északon és délen levő városrész, amely ugyan már a várfalakon kívül épült, mégis régi alapítású. Az ujabb alapítású, városrészek és kisebb telepek már szabályos úthálózattal rendelkeznek. Ezen megállapítások figyelembevételével a bizottság a városrendezést ugy gondolja, hogy őriztessék meg a város régies jellege, azonban ugy, hogy ez a fejlődésnek ne legyen kerékkötője. A fejlődést legjobban szolgálná az utcák kiszélesítése, az utcáknak világosabbá tétele, uj utcák nyitása és a belvárosban az emeletes építkezés kötelezővé tétele. Hol, milyen házak épüljenek Az építkezés szempontjából a város öt övezetre lett felosztva. Az első övezetbe tartozik Győri-uttól a Jókaiutca végéig terjedő rész, az Anna-tér, Széchenyi-utca és tér, a Kossuth-utca és ennek a Fő-utcába vezető mellékutcái, a Rákóczi-utca, a Bástya-utca, Korvin-utca és Török Bálint-utca. Ezen övezetben zártsorú emeletes építkezés volna kívánatos. A második övezetben zártsorú földszintes házak épithetők, ide tartoznának a Kossuth-utca mellékutcái, a Korvin-utcától a Felsőhosszu-utcáig terjedő és a belvároshoz tartozó kisebb utcák, az Erzsébetváros, a Fő-utca és a Tapolca közötti utcák, a Jókai-utca és a Kertsor-utca közötti rész. A harmadik körzetbe tartozik a Kertváros, Rohonczy, Kertsor, Bezerédi, Szarvas u., a Vasúton túl levő rész, itt félig zártsorú földszintes házak építése kívánatos. Falusias jellegű építkezés kívánatos a negyedik körzetben, amihez tartozna a Felsőhosszu-u., Somlai-út. Villaszerű építkezés van tervbevéve az Esterházy úton és környékén, a Kertvárosban, Urdombon. A lakásszükséglet szempontjából szükséges volna az egyszobás lakások építése, mert ilyenekben hiány mutatkozik, ezek. részére a Rohonczy, Szladik és Kertsor utcák által határolt tömb jelöltetett ki. A fejlődés jövő szempontja A bizottság megállapította a város lakosságának megoszlását foglalkozás szerint és ezen adatok szemelötttartásával határozta meg azon elveket, amelyek szerint a fejlődésnek történnie kell. A város lakosságának 16 százaléka foglalkozik őstermeléssel, 29 százalék tisztviselő és szabadfoglalkozású, 49 százalék pedig iparos és kereskedő. A város közigazgatási területe 9964 kat. hold ebből a belsőség 1262 kat. hold, a többit kisbirtok és az Esterházy uradalom foglalja el. A mezőgazdaság legfőbb iránya a gabonatermelés és emiatt szükséges volna egy gabonaközraktár létesítése, ami a legjobba a Schveiczer-réten volna elhelyezhető. Kívánatos volna ipartelepek létesítése, amiket a város anyagi erejéhez mérten támogatna is. Az adottság is megvolna, ugyanis a Vasúton túl fekvő terület kiválóan alkalmas erre a célra és kellő víz is áll rendelkezésre. A kisiparosság és a kereskedők szempontjából különösebb városrendezési tervek megállapítása nem szükséges. A piacok elhelyezése Nem tartja a bizottság szerencsésnek a gabonapiacnak a Főtéren való elhelyezését, ezt a város belsejéből ki kellene vinni és erre a célra a legalkalmasabbnak mutatkozik a Schveiczer-rét, amely a vasút közelében van és iparvágánya is van. A zöldség-, baromfi- és gyümölcspiac elhelyezése megfelelő, a jelenlegi terület azonban kibővítendő volna. Vásárcsarnokra szükség nincsen, mert a piacok a kívánalmat kielégítik. A kirakodó piacot is el kell a Főtérről vinni és erre a célra a legalkalmasabbnak mutatkozik a Grófút melletti rész, ami így folytatása volna a jelenlegi piacnak. Ipartelepek, vasúti aluljárók A miniszteri bizottság a vasút épületének elhelyezését szerencsének tartja, úgyhogy ezen a téren változás nem szükséges. A vasúton túl fekvő rész a legalkalmasabbnak látszik az esetleg létesítendő ipartelepek elheÉrtesítés! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy özv. Giczy Kálmánné úri fodrászüzletét átvettem s azt női fodrászattal kibővítve megnyitottam. Vas- ént Tízoudoláláí! Tartós hullám! A nagyérdemű úri és hölgyközönség szíves pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel IHÁSZ DEZSŐ úri és női fodrászmester Főtér 27. szám. lyezésére, így a város lakossága megkímélhető volna a füsttől és zajtól. Az ipartelepeknek ezen a részen való elhelyezése miatt kívánatos, hogy a vasúton túl a további lakóház építkezések megszűnjenek, ezen a részen legfeljebb munkásházak építése engedtessék meg. A vasútvonalon két út vezet keresztül és mind a két út a színen keresztezi a vasutat. Ez az állapot megszüntetendő és erre a legalkalmasabbnak látszik vasúti aluljárók építése. Az útvonalak A város legfontosabb útvonala a veszprémi—győri útvonal. Ezen útvonalnak a városon keresztül vezető szakasza a kor követelményeinek megfelelően módosítandó volna. Átépítendő volna ezen útszakasznak a vasúti átjárótól a Kerekeskápolnáig terjedő és töbszőrösen megtört szakasza olyanképen, hogy ez egy folytonos ívet alkosson. Eltüntetendő a Tirol épülettel szembeni törés is, ami a grófi kastélyhoz tartozó park kerítésének levágásával érhető el. A