Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)
1939-01-15 / 2. szám
Pápa, tfttó iaauar 15., vasárnap MtiA i 16 FILLÉR. XXXVi. évfolyam, 2. siék POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÜRNAP, Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a P áp a i Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő : DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiiiméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fii]. Félre minden kényelemmel, ezt követeli ma mindenkitől a haza, akinek ereiben egy csepp magyar vér van és aki hazáját igazán szereti. A magyar ember sorsa sohasem volt valami nagyon boldogsággal telített, Szent István országának megalapozása óta kevés pillanat múlt el hazánk történetében, amely alatt nyugodtan pihenhettünk volna babérainkon és élvezhettük volna helyzetünknek előnyös voltát. Voltak nehéz, súlyos napok, de nyugodt napok, amelyek alatt pihenésre gondoltunk volna, sohasem. Ezeréves történetünk alatt azonban még ennyire súlyos és válságokkal telített napjaink még soha nem voltak, mint vannak ma. A kényelemre ma legkevésbbé gondolha- j tunk, ma minden téren, minden j munkafronton, politikai és gazdasági ' életben, a családon belül és kívül, az élet minden megnyilvánulásában egész emberekre van szükség, kik félretéve egyéni kényelmüket, megfeszítve utolsó erejüket, törhetetlen akarattal és magyar hazafiúi szeretettel sietnek elhagyatott hazánksegítségére. Nem arra születtünk, hogy békés pihenéssel tölthessük életünket, a magyarságnak ez az isteni kegy soha nem adatott meg, de nem is zúgolódhatunk emialt a sors ellen, mindeddig szeretettel és lelkesedéssel vállaltuk a ránk szabott sorsot. A mai magyarság sem lehet hitványabb elődeinél, kell, hogy a mai kor is felébredjen tespedségéből, újból fegyvert, kapát, tollat ragadjon és mindenki kivétel nélkül kiálljon a sáncra, hol talán az utolsó harcot kell megvívni, amely harc ára a magyar szabadság és függetlenség, vagy maga a magyar élet. A viharok fejeink felett napról napra tornyosulnak, az ég mindjobban besötétedik. Hazánk soha nem volt ilyen súlyos helyzetben, mint ma. Úgy látszik felületes szemléletre, hogy ma bizonyos helyzeti előnyeket értünk, hazánk tekintélye megerősödött, mert hisz egy millió magyar visszatérését hozta nekünk a sors, s ezekkel gyarapodott erőnk kifelé. Ez a látszólagos helyzeti előny nem téveszthet meg senkit és nem szabad, hogy a kényelmet plántálja belénk, mert a színfalak mögött ma felmérhetetlenül nagy bajok rejtőzködnek. Ma lét, vagy nem lét kérdése forog kockán, ezt látnia kell mindenkinek. Erő és akarás kell tehát ahhoz, hogy a kívülről jövő bajokat elkerüljük és hazánk fennmaradását biztosítsuk. Belülről sem olyan rózsás a hely zet, ami a kényelmet egy pillanatig is megengedné. Szociális bajaink tömkelege vár megoldásra, szegénységet és nyomort kell leküzdenünk, az elégedetlenség helyébe a békét és a nyugodt megélhetés tudatát kell magyarjaink szívébe önteni. A megnemértést fel kell váltani a testvéri szeretetnek, mi maroknyi magyarok ne annyi felé fussunk és keressük boldogságunkat, amint ahányan vagyunk, hanem vállainkat összetéve kell dolgoznunk a szebb magyar jövőért. Nem választhat szét bennünket a politika, a vallás, a vagyon, a rang, ma csak egyek lehetünk, magyarok. Mindaz, aki ma nem látja meg az összefogás, az együttdolgozás szükségességét, tartozzon bármilyen hangzatos nevü és jelszavakkal telített alakulathoz hazájának árulója. Kitartás 1 Bátorság I Hangzik fel ma egyesek ajkáról, igen mi is ezt mondjuk, azonban nem azzal az értelemmel, mint ahogy ezen jelszavak kitalálói ezt értelmezik. Mi nem az egyén, vagy egy .csoport céljainak megvalósítása érdekében hangoztatjuk a kitartást és bátorságot, mert ilyen célokat nem ismerhetünk. De igenis szükség van a kitartásra azon munkánál, amit az egész magyarság érdekében kell kifejtenünk, szükség van a bátorságra, ho'gy szembe tudjunk nézni azon bajoknak, amik hazánk függetlenségét és szabadságunkat veszélyeztetik. Igen kell bátorság minden magyarszívben, sőt talán előbb kell, mint a kitartás, mert eiőbb előbb kell bátraknak lennünk a helyzetet felismerni, azzal számolni és a veszélyek elől nem elbújni, azok következményeit merni vállalni és csak azután, ha ezeket volt bátorságunk felismerni, csak azután kell, hogy a kitartás meg legyen bennünk azon munkába és küzdelembe, amelylyel a bajokat fejünk fölül elhárítjuk. Félre tehát a kényelemmel, mindnyájan vállaljuk hazafias lelkesedéssel, törhetetlen magyar akarattal azt a munkát, amit a sors reánk szabott, Ne a politikai jelszavak, hangzatos frázisok legyenek az útmutatók, hanem az ezréves magyar út, amely a Függetlenség és szabadság felé halad. Ezt az utat kell ma járni mindenkinek, legyen ezen az úton a vezér bárki, mi ne a vezért kövessük és csak annak léptei szerint irányítsuk lábainkat, hanem a cél lebegjen a szemünk előtt, mert mindaz aki az útról letéved, vagy a kényelem szeretet nemtörődömség, pihenésre készteti, árulója magyarságának, hazájának és sírásója lesz a magyar függetlenségnek. Rendezik a szakmunkáskérdést A Felvidék visszacsatolásával a nehézipar árui iránt a kereslet megnagyobbodott. A nehézipar a keresletet csak ugy tudja kielégíteni, ha kellő mennyiségű szakmunkással rendelkezik. Jelenleg a nehézipar szakmunkás hiánnyal küzd. A szakmunkás hiányt hatósági úton kívánják az érdekeltek rendezni. Az egyik rendezési terv az volna, hogy a hatóság eltiltaná a vállalatokat attól, hogy magasabb munkabér igér.tével ne csábítsák el a szakmunkásokat. Ebben a kérdésben rövidesen intézkedni fognak. Továbbá a munkáselbocsátások eddigi rendszerét kívánják gyökeresen átalakítani. Arról van szó, hogy az a vállalat, amely esetleg gazdasági körülményekre való hivatkozással nagyobbarányu munkáselbocsátást akar lebonyolítani, köteles legyen ezt a szándékát az indokokkal együtt előre bejeienteni a hatóságoknál. Alapos vizsgálat után döntene a hatóság arról megokoltnak látja-e az elbocsátást, sőt esetleg tanácsot is adhat, hogy az üzemek irányítását valamilyen uton tacionaüzálják, más irányba tereljék és igy gondoskodjanak a vállalat rentabilitásáról és biztosítsák a munkások további foglalkoztatottságát. Ezzel kapcsolatban kerül sor a szakmunkáskérdés rendezésére is. Elsősorban a szakmunkások felmondásának idejét változtatják meg úgy, hogy a régóta doigozó szakmunkást csak egy-kéthetes felmondással, esetleg végkielégítéssel lehessen elbocsátani. Az iparügyi minisztériumban a szakmunkások helyzetét javító előbb ismertetett tervezetek nemsokára elkészülnek s azokat rögtön megküldik az érdekelteknek hozzászólás végett. A járásbíróság multévi ügyforgalma A város és a járás gazdasági helyzetének egyik leghűbb tükrét adja a bíróságnál levő perek, végrehajtások száma. Az összeálli'o t s'atisztika szerint ez évben az elmúlt évhez viszonyítva eléggé lényeges változások történtek. Az alábbiakban ezeket az adatokat közöljük és igy megközelítőleg hü képet kapunk a járás életéről. A járásbíróság ügyforgalma valami egész keveset emelkedett, amennyiben a mult év 6243 beadványával ellentétben 7-tel több ügy érkezeit bt: a bírósághoz. Ebből polgári kereset 772, mig az előző évben 84 el több volt. A polgári perekből ítélettel nyert befejezést 551, ami az 1937-es évhez viszonyítva emelkedést jelent 52 ítélettel- Ez némileg a gazdasági viszonyok javulására enged következtetni. Ugyarcsak a helyzet javulása mellett bizonyít, hogy a végrehajtások száma lényegesen csökkent (118 cal), a mult évben a végrehajtások száma 479 volt. Hagyatéki ügy az 1937-es év 361 darabjával szemben az 1938-as évben csak 325 érkezett be. A legnagyobb sajnálattal tapasztaltuk, hogy a bűnvádi eljárások száma a mult és az előző évhez hasonlítva emelkedett. Ha az 1935. év óta figyeljük a bűnvádi perek statisztikáját, azt vesszük észre, hogy minden ujabb év emelkedést hoz. Ez a sajnálatos jelenség SOK társadalmi bajnak forrása. Ezekből az ügyekből 344 büntetőparanccsal nyert befejezést, mig ítélettel 218. Az előző évben 111 f atalkorú ellen indult bűnvádi eljárás, a mult évben tízzel kevesebb volt. Egészen tiszta képet a pápai kir járásbíróság statisztikája nem ad a bűnvádi perekről, mivel a nagyobb bűnesetek a törvényszék hatáskörébe tartoznak és ezen eseteket a pápai adatok nem foglalják magukban. Az öszszes beérkezett bűnvádi esetek száma 1440, tehát az előző évhez viszonyítva 134-gyel több, ami lényeges emelkedést jelent. Emelkedett az elmúlt évben a telekkönyvi ügydarabok száma, méghozzá ez az emelkedés határozottan lényegesnek mondható. A beérkezett ügydarabok száma összesen 10.009, ami az előző évhez viszonyítva 485-ös emelkedést jelent. Az ilyen ügyek 1935. év óta állandóan szaporodnak. A kibocsátott fizetési meghagyások