Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-07-02 / 28. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvérosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. 9 magyar élet ringó kalászai ismét betöltötték ezt az áldásthozó magyar földet. Egy év munkájának gyümölcse érett meg és a föld jutalmazza azokat, akik nehéz hónapokon keresztül szeretetteljes gondossággal ápolták, művelték, kik nem sajnáltak tőle anyagi áldozatot, munkát, időt, sőt semmit, ami érték és megbecsülendő. Az áldott magyar föld most sem lesz hálátlan, megfi­zet mindazon jóért, amit az embe­rektől kapott. A földbe még soha nem kellett csalódnunk, mert ha vol­tak is időnként rosszabb esztendők, a végeredményben mindig ez adta a tulajdonképeni életet, ez tette lehetővé a bajok, nehézségek leküzdését és ez segített ki bennünket a már végső pusztulásnak látszó nehéz helyze­tünkből. A magyarság össze van forrva a földdel, ettől el nem szakitható. Ezer esztendőn keresztül gondoztuk, ápol­tuk és szép magyar vérrel öntöztük drága kincsünket, de ehhez minden­kor és minden körülmények között ragaszkodtunk. A lét vagy nemlét kérdése nálunk a föld, mihelyt ehhez hűtlenek leszünk, elvesztünk. Jöhetett az országra bármilyen nehéz idő, le­tiporhattak bennünket a végsőkig, új életet kaptunk a földtől és napunk újra felvirradt. Ma is nehéz időket élünk, körü­löttünk minden a túlfeszített nyug­talanság és bizonytalanság állapotá­ban van, egyik napról a másikra országok semmisülnek meg, népek tűnnek el az ismeretlenségbe, hogy helyet adjanak másoknak, de mi ezeresztendőn keresztül álljuk a vihart és kitartunk minden viharon és vészen át. Ezt mind a magyar földnek kö­szönhetjük. A föld iránti szeretetnek ma foko­zott mértékben kell meglenni, mert ez fog most is a nehézségeken ben­nünket átsegíteni. A földet kell hogy szolgálja min­denki, ezért kell a fegyverkezés, — hogy ezt megvédhessük, — ezért dol­gozik a lateiner, iparos és kereskedő. Hazánk jövőjét nem a diplomáciai mesterkedések, nem is egyedül a magyar kard félelmetessége, iparunk, kereskedelmünk fejlettsége, a művé­szetekben és tudományokban való jártasság adja meg, hanem a föld. Lehetünk mi kiválók mindenben, le­gyünk a harcban a legvitézebbek, mégis mindent elveszítünk, ha a ma­gyar földet elhagyjuk. Ez jelenti a multat és jövőt, ez adhat reményt arra, hogy megcson­kított hazánk határai ismét sértetle­nek lesznek; kapcsol össze mindazon véreinkkel, kik idegen uralom alatt élnek. Nem lesz haza, nem lesz ma­gyarság többé, ha ezt a földet ide­gen kézre engedjük jutni. Nem lesz vonzerő, ami a távollevőket haza csalogassa, mert enélkül nincsen család, haza és semmi, ami kedves és értékes lehet számunkra. Nem lesz, amiért küzdeni, szenvedni érde­mes elveszítjük a célt, az életet és mindent. Szeretettel nézzük a magyar kalá­szok magasba szökkenését és jóleső érzéssel hallgatjuk a kasza suhogását, mert mindezek adnak erőt a jövő nehézségeinek leküzdésére és ez táp­lálja szivünkben a reményt, hogy a magyarság újra nagy lesz és törhe­tetlen hittel mehetünk az újabb ezer­fesztendő felé. Káuzli Dezső nagyprépost gyémánfmiséje Az elmúlt hét keddjén a veszprémi egyházmegye ritka jubileumot ült. Ekkor töltötte be Káuzli Dezső nagyprépost áldozópapságának hat­vanadik évét. Az ősz főpapot ezen ritka jubi­leum alkalmával az egész egyház­megyéből felkeresték jókivánatokkal, de különös szeretettel gondol rá az egyházmegye papsága, akiknek nagy­része 42 évi rektorsága alatt, kezei alatt nevelkedett és azoknak valóság­szinté összeforrott ezzel az egyház­megyével ; mint egyházi férfi köve­tendő példakép, szívjósága és ember­szeretete közismert, rendkivüli sokat áldozott jótékony és egyházi célokra. A jubiláns főpap a ritka jubileumot minden ünnepléstől távol, lelkigya­korlatos magányban kívánja meg­ünnepelni. Mi is elküldjük mélysé­ges szeretetünk és tiszteletünk kife­jezését az ősz főpapnak és kívánjuk, hogy még hosszú ideig lehessen közöttünk. gal atyja volt. Káuzli Dezső neve Egészségügyi viszonyok a vármegyében Dr. Bélák Imre várm. kir. tiszti főorvosnak május havi jelentése sze­rint a vármegye egészségügyi viszo­nyai kielégítőek voltak, tömegesei­ben leginkább a légzőszervek huru­tos bántalmai fordultak elő. Ugyan­csak javuló a helyzet a fertőzőbe­tegségeknél is, mert a megelőző havi 300 összmegbetegedéssel szemben csak 170 megbetegedés fordult elő s ezek nagyrésze az enyhébb ka­nyaró volt. Kedvező volt a fertőző megbetegedések kimenetele is. (23 °/o-j. i. %.) Járványosjelleggel most is csak a kanyaró lépett fel főleg Olaszfalu, Csetény, Kéttornyulak, Mezőlak és Vanyola községekben. Vanyolán az iskolát kénytelenek vol­tak április utolsó napjaiban bezárni. A járványok lefolyása általában enyhe kimenetelű volt. A fertőzőbetegségek számszerűleg a következőképen ala­kultak. Emelkedett a diftéria (1—3) a skarlatina (7—11), a pertusszisz (4—12), tífusz abolominálisz (2—4), a febrisz puerperálisz (0—2), a me­nigitisz (0—1), a malária (1—4) csökkent a kanyaró (267—127), a kizentéria (2—1), az* influenza kom­plikáta (2—1), a varicella (4—3), a tbc. (18—9), a trahoma változatlan volt (1—1). 27'2-27-5 millió mázsa bűza­és 9-1 millió mázsa rozstermésről Szólnak az előzetes becslések Ha a fenti számokat az elmúlt évek számaival összehasonlítjuk ak­kor azt láthatjuk, hogy az idei ter­més sokkal nagyobb lesz. Termé­sünk megnövekedésének azonban nem az intenzivebb földművelés se a jobb időjárás az oka, hanem az, hogy a volt trianoni határokon be­lül nagyobb területet vetettünk be búzával s rozszsal mint más évek­ben és hogy a megszállás alól 30.000 kat. holdnyi búzával s 150.000 kat. holdnyi rozszsal bevetett terü­letet szabadítottunk fel. Hazánk lakóházai Egészségünkre nézve a legfonto­sabb a jó lakás. A jó lakás azért nagyfontosságú, mert a nehéz napi munkában elfáradt testünk ott piheni ki fáradalmait. Ha lakásunk sötét, ahcsony, nedves, túlzsúfolt, akkor ott gyorsan tudnak szaporodni leg­kisebb, de legveszélyesebb ellensé­geink: a baktériumok. Ezek megtá­madják szervezetünket és kifáradt testünk nem tud ellenük küzdeni, s vége lesz legnagyobb kincsünknek, az egészségünknek. Ha a modern egészségügy köve­telményei szerint vizsgáljuk lakóhá­zainkat, azok között találunk olyano­kat, melyek nem veszélyeztetik egész­ségünket, de sajnos találunk nagy számban olyanokat is, melyek ártal­masak egészségünkre. Az utóbb em­lített lakások közé tartoznak a cseléd­lakások. A cselédlakások moderni­zálására irányuló törekvés már régen 30—40 évvel ezelőtt megkezdődött, de a mai napig nem tudták megol­dani ezt a fontos kérdést. A közeli napokban a pénzügyminisztériumban az érdekeltek bevonásával értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents