Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-07-02 / 28. szám

lesz a cselédlakások átalakításáról. Azok a gazdák, kik modernizálják cselédeik lakásait, adókedvezményt fognak kapni. * Remélem az adókedvezménynek meg lesz a hatása, a gazdák tömegesen fogják cselédeik lakásait átalakítani. A kormány ezen szociálpolitikai tervének nemcsak a cselédek és gazdák, hanem az építőiparosok és munkások is nagyon fognak örülni, mert munkához, keresethez jutnak; úgyis az építőipar már hoszszabh idő óta pang. Egy elavult rendelkezés A napokban felkerestem az Esterházy-strandot, hogy a melegíől elernyedt tagjaimat felfrissítsem, poros tüdőmet pedig az éltető nap sugaraival üj életre hozzam. A strandon körülnézve, egy éktelen tábla tűnik fel, amelyen szigorú szavakkal a kővetkező felírás ékeskedik: „A fürdőruhák vállpántjainak . leeresztése rendőr hatóságilag tilos!" Elgondolkoztam ezen a felíráson és azon tűnődtem, hogy tulajdonképen mit is célozhat ez. A közerkölcsiség rontás elleni szernek gondoltam először, de ez rem lehet, hisz Budapesten s a legelőkelőbb balatoni fürdőhelyeken a férfiak szinte kivétel nélkül leeresztett vállpántokkal sütkéreznek, sőt a legtöbbnek csak úszónadrágja van. A nagy fürdőkben nem sérti a leeresztett vállpánt senki erkölcsi érzését, de mit is sérthetne, ha a férfiak felsőteste nincsen befedve. Magas közéleti férfiakat láttam strandolni, ezek egyike sem botránkozott meg a leeresztett vállpánton, sőt a legtöbb maga is igy fürdőzölt. Természetesen a rendőrhatóságnak ügyelnie kell, hogy ez ne mehessen a közerkölcsiség rovására, mert lehetnek, kik ezzel visszaélnek, ez azonban a felhúzott vállpántok mellett is megtörténhet. Egészségügyi szempontok sem indokolják ezen rendelkezés fenntartását ugyanis a legtöbb ember nemcsak azért keresi fel a strandot, hogy ott fürödjék — különösen a pápai hideg vizben — hanem, hogy napozhasson, már pedig az egész test befedve lévén, keveset lehet kapni a napból. Bármennyire is törtem a fejemet, nem tudtam ezen rendelkezés indokát felfedezni, igy tehát nem lehet más az oka, minthogy valamikor régen meghozták ezen rendelkezést és ezt eddig elfelejtették a kor követelményeinek megfelelően módosítani. Tüntessük el az ilyen visszamaradt és ma már nem helytálló rendelkezéseket, nehogy elmaradottságunkat lássák benne egyes idegenek, kik néhanapján felkeresik egyébként szép strandunkat. A pápai ipartestület a kamara jelentésének tükrében A győri Kereskedelmi és iparkamara részletes jelentésben számol be a kamarakerülethez tartozó ipartestületek tagállományáról, vagyoni helyzetüknek alakulásáról, állapotáról és egyéb közérdekű adatokról. A jelentésből kiemeljük azon részeket, amelyek a pápai ipartestületre vonatkoznak s ezen adatokat összehasonlítva a többi ipartestületekkel, tiszta képet kaphatunk az iparosság ezen érdekképviseleti szervének munkájáról. A győri Kereskedelmi és Iparkamara kötelékébe tartozik 18 ipartestület, ezek közül a legnagyobb taglétszámú a Győr városi 1964 taggal, ezután következik a pápai 1476 taggal, a legkisebb a siófoki 286 taggal. A foglalkoztatott segédek számát tekintve Pápa hátrább áll, aminek oka abban található, hogy egyes ipartestületek területén több nagyobb vállalat van, amelyek jelentősebb számú segédet foglalkoztatnak. A legtöbb segéd van Győrben 1178, utána Dorog következik 1042-vel, Pápa a harmadik helyen áll 622 segéddel, a legkevesebb segéd van nyilvántartva a sokoróaljai járási ipartestületben, hol csak 47 segéd van foglalkoztatva. A pápai ipartestület kötelékébe tartozó iparosok 392 tanoncot foglalkoztatnak, a 18 ipartestület k5zött a harmadik helyen áll. A legtöbb tanonc ugyancsak Győrben, majd Veszprémben van, a legkevesebb pedig 92, a pusztai járási ipartestületben. 1938-ban Pápán 208 tanoncszerződést kötöttek, 128 munkakönyvet és 150 segédlevelet adtak ki. A legnagyobb a bevétele a győri iparlestületnek 24.716 P, a legkevesebb a pusztai járási ipartestületnek 1862 P, Pápa 11.918 P-vel Veszprém után a harmadik helyen áll. A személyi kiadások a legnagyobbak Győrben, Pápa 4806 P-vel a harmadik helyen ált. Az összes kiadásokat véve alapul Pápa a negyedik helyen van Győr, Veszprém és Tata után 10.318 pengővei. Az 1938 év végén volt vagyoni helyzetet figyelembe véve Pápa közvetlenül Győr után következik, ingó-, ingatlan- és készpénzvagyona kitesz 59.380 pengőt, mig Győré 60.183 P-t. Ezen adatok összehasonlításából látható, hogy a Pápa és Vidéke Ipartestület milyen előkelő helyet foglal el a kamarakerülethez tartozó ipartestületek között. Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron* estékszakQzlet VESZEL! FERENC Horthy Miklós Fő-u. 6. számLakás: Jókai Mór-u. 56. szám. Telefon: Értesítő ismertetések A pápai róm. kat. polgári fiúiskola értesítője az 1938—39. tanévről Veszely László igazgató szerkesztésében ízléses kiállításban megjelent. Az értesítőben dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök áldásos életéről, munkásságáról, a hívek mély gyászáról írt remek megemlékezését Kerényi József hittanár, Veszely László az intézet vezetője pedig dr. Tóth Tihamér megyéspüspök soha el nem múló érdemeiről emlékezett meg. Az értesítő részletes tájékoztatást nyújt a tanulók hazafias, vallásos, erkölcsös neveléséről, az iskola történetéről, a tanárok tevékenységéről, a kirándulásokról, az Önképzőkör és Sportkör munkásságáról, az iskolai ünnepélyekről, a tanulók egészségi állapotárol, ami az egész év alatt kielégítő volt. Járvány miatt az iskolát nem kellett bezárni. A tanári teendőket 12 tanár látta el. A nyilvános és magántanulók létszáma a négy osztályban 249 volt. A tanulók közül csak 32 nem felelt meg a követelményeknek s 9 magaviselete ellen merült fel kifogás, ami jó eredménynek mondható és a tanárok pedagógiai tevékenységét dicséri. Tanulmányi előmenetelt tekintve 5 kitűnő, 29 jeles, 81 jó, 65 elégséges rendű általános osztályzatot nyert, egy tárgyból elégtelen volt 20, két vagy több tárgyból elégtelen 12. Teljes tandíjmentességet nyert 4 tanuló, egyéb díjmentességet kapott 49 tanuló. A tanulókból 168 róm. kat., 12 ref., 25 ág. ev. és 7 izr. vallású volt. Az iskola székhelyén lakott 124, a vármegye területén 62, más vármegyék területén 26 tanuló. Ezen adatok is igazolják, hogy mennyire szükség van Pápán ezen iskolára. * * * A pápai női kereskedelmi szaktanfolyam 1938—39. évi értesítőjét Blau Henrik igazgató szerkesztette. Az értesítő tájékoztat bennünket a hallgatók nagy munkakedvéről s a tanfolyam életre-neveléséről. Ugyanis a földrajzi, történelmi, számtani ismereteken kívül a könyvelést, a gyors- és gépírást, a varrást, a kereskedelmi levelezést sajátíttatták el a növendékekkel. A tanfolyamon tanító tanárok száma a hitoktatókkal együtt 17 volt. Beiratkozott 27 tanuló, évközben kimaradt 1. Anyanyelv szerint mind a 26 tanuló magyar. Vallás szerint volt 17 róm. kat., 5 ref.. 2 ev. és 2 izr. Hit- és erkölcstanból jeles volt 26, magyar nyelvből jeles 10, jó 14, elégséges 2. Kereskedelmi ismeretekből jeles volt 12, jó 8, elégséges 6. Kereskedelmi levelezésből jeles volt 10, jó 16. Könyvvitelből jeles volt 19, jó 7. Keresk. számtanból jeles volt 18, jó 6. Földrajz- és áruismeretből jeles volt 14, jó 10. Gyorsírásból jeles volt 15, jó 11. Gépírásból jeles IS, jó 6. Szépírásból jeles 12, jó 13. Testnevelésből jeles 19, felmentve 7 tanuló. Német rtyelvből jeles 10, jó 6, elégséges 3, nem járt németre 7 tanuló. írásbeli külalakból jeles 14, jó 12. Magaviseletből jeles volt 26. A felsorolt tantárgyakból jeles érdemjegy volt 223, jó 109, elégséges 18, ami a tanárok és a növendékek szorgalmának érdeme. R pápai malomipari munkások junius 25-én, vasárnap, délelőtt népes értekezletet tartottak a Ker: Munkásegyesületben, amelyen a munkásság legkisebb munkabérének ügyét beszélték meg. Györffy Ferenc megnyitója után Szalay Lajos titkár a szociális és gazdasági kérdésekről szólva azt hangoztatta, hogy a munkásmozgalomból akár a kereszténység, akár a magyarság hiányzik, vagy az egyik elenyészően kicsi a másik mellett, akkor csak sántaság, vagy elakadás következik be. Csak az örök, minden kort túlélő krisztusi igazságok szolgálják az egyént, társadalmat, nemzetet egyaránt. Ezért látjuk, hogy a keresztényszocialista mozgalmat el lehet néha tiporni, de megölni senkinek sem lehet. A hazafiasan gondolkodó magyar keresztény munkásság már 40 évvel ezelőtt hivatásszervezetbe tömörült és senkisem vitathatja el tőlünk azt az igazságot, hogy ez idő alatt több kenyeret harcoltunk ki a dolgozó munkásság számára, — igaz, hogy nem vásári nagy dobbal és sok hűhóval, — mint amennyit a „bátorságos kiállást" hangoztató ujsüttetü népboldogitók egész életükben megettek. Giesswein Sándortól és Prohászka Ottokártól örökségképen ránkhagyott keresztényszociálista igazságok mellett való tántoríthatatlan kitartásra buzdító szavai után az értekezlet szakmai és adminisztrációs ügyeket tárgyalt le, s ennek végeztével a gyűlés véget ért. Hirdessen a PAPfl ES VIDÉKÉBEN!