Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-06-25 / 27. szám

POLITIKUS HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASfiRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. L«piulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör, Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Program ban a legfényesebb bizonyítéka a komoly munkaakarásnak. Ez az első lépés kell, hogy garancia legyen arra, hogy a kormány megvalósítja mindazokat amiket a miniszterelnök bejelentett. Fegyverkezés fokozása, földbirtokreform, részvényjogi reform, közoktatásügyi feladatok stb., mind olyan kérdések, amelyek megoldá­sát már régóta várjuk. Nem Ígérge­tések mindezek, hanem egy komoly munka megindulásának jelentős állo­másai, mely munka nem állhat meg ezen kérdések elintézésénél, hanem ebben a tempóban kell tovább foly­tatódni és akkor a magyar nép meg­tanulja felismerni a különbséget a program és ígéret között. 9 pápai repülök kitüntetése A magyar katona ezeréves fenn­állásunk óta számtalan dicsőséget hozott a magyarságnak. Ezen dicső haditettek sorában méltóan illeszked­nek be a Felvidék visszacsatolásával város legjelentősebb családtagjai, a tisztikar teljes számban. A banketten Árvay György alezredes, állomás­parancsnok beszédben méltatta a magyar katona erényeit és vitézségét, Hamuth János polgármester a pápai repülőket üdvözölte kitüntetésük al­kalmával. A repülők nevében Pápay Gyula százados köszönte meg az ünneplést. A jól sikerült bankett a késő éjszakai órákban ért véget. Repülőink közül kitüntetésben ré­szesültek Vághely Gyula és Eszenyi Dénes századosok. Orbán Elemér, Mészöly Lóránt főhadnagyok, Mocsáry Jenő dr. Rákosy Gyula és Péter Jenő hadnagyok, Meskó Gábor, Vékay Valter és Tuba István zászlósok. Városfejlesztési észrevételek A választások alatt szinte nyög­tünk a különféle pártok részéről is­mertetett programok alatt, mindenki igért jólétet, munkát, földet és min­den földi boldogságot. Ezeket a vá­lasztások alatt előterjesztett progra­mokat, ígérgetéseket az ország la­kossága riem vette készpénznek, mert hozzá vannak szokva, hogy válasz­tások alkalmával a jelöltek a szava­zatok megszerzése végett nem igen szoktak fukarkodni az Ígérgetésekkel, anélkül, hogy ezek teljesítését, tisz­telet a kivételnek, maguk is komo­lyan vennék. A legutóbbi napokban azonban ezen választások idején kü­lönböző helyekről előterjesztett prog­ramoktól hangjában és komolyságá­ban is teljesen elütő programot hal­lottunk. Gróf Teleki miniszterelnök egy pár nappal ezelőtt terjesztette elő nagy vonásokban a kormány munkaprogramját. Ez a program más volt, mint amiket választások alatt hallottunk, ezt nem tarkították hang­zatos frázisok, ez nem volt 'telve a csillagoktól kezdve minden földi jó­val, csak száraz felsorolás volt, ami­ből még a földi boldogság megva­lósulását, a tele erszényt, a munka­nélküli megélhetést sem várhatjuk, hanem ellenkezőleg mely program ismerteti az elénk tornyosuló nehéz­ségeket, felhívja az ország figyelmét azon feladatra amelyek megoldásra várnak és figyelmeztet mindenkit sú­lyos kötelezettségeire amelyekkel ha­zájának és a köznek tartozik. Nem ígérgetés volt, amit a miniszterelnöktől kaptunk, hanem egy minden tekintetben komoly munkaprogram, amelynek megvaló­sítása nemcsak a kormánynak érdeke, hanem érdeke az egész országnak. Ez nem egyszerű program adás volt, ez munkaprogram volt, amely­ben a hangsúly nem a programon, ha­nem a munkán van. Munkát jelen­tett be a miniszterelnök, olyan mun­kát amely a haza és a nép érdekébe történik és amelynek elvégzése első­rendű érdeke mindenkinek. A miniszterelnöki munkaprogram minden egyes pontja olyan, hogy azt meg kell valósítani, ha nem akarjuk, hogy hazánk a végromlásba menjen. Tiz törvényjavaslatot terjesz­tett be a kormány a parlamenti ülé­sének első napján. Ez a tény magá­bekövetkezett katonai események. A bátorság és vitézség számtalan tanú­jelét adták ismét a magyar honvédek és[ezen hősi cselekedetekben is elől­járt a honvédség legifjabb alakulata a magyar repülők, és ezek között is a pápai repülők. A világsajtó kapta szárnyra katonáink dicsőségét és hir­dette az egész világ előtt azok vitéz­ségét, rátermettségét és felkészültsé­gét. A magyar repülők haditényeiből az oroszlánrészt a pápai repülők végezték s ezen dicső haditetteket kívánta jutalmazni a felsőbbség az­zal, hogy a felvidéki harcokban részt vett repülőket, kik erre vitézségük révén érdemet szereztek, kitüntetésbe részesítette. A pápai katonai parancsnokság a kitüntetéseket folyó hó 21-én diszes ünnepély keretében adta át. Az ünnepély tábori istentiszteletekkel kezdődött. A római katolikus isten­tiszteletet a Szent Imre herceg Főté­ren volt, hol megjelentek a katonai és polgári hatóságok képviselői, a frontharcosok és leventék, azonkívül még számosan. A szentmisét Németh János apát-plébános celebrálta fényes segédlettel, a szentmise alatt a győri katonazenekar játszott gyönyörű egy­házi darabokat. Ezzel egyidejűleg a Széchenyi-téren volt a protestáns tábori istentisztelet, melyen Olé Sán­dor ref. lelkész prédikált, Kiss Dezső ev. s. lelkész pedig imát mondott. Az istentiszteletek után katonai disz­felvonulás volt a Főtéren az ott volt katonai és polgári előkelőségek előtt, a győri katonazenekar pattogó ütemű zenéjétől kísérve. A díszes ünnepélyt este a Griff­szálló nagytermében megrendezett bankét zárta le, ezen résztvettek a Jóleső örömmel olvastam lapunk 1939 április 16-i számában azt a nagyszabású városfejlesztési progra­mot, amit felelős vezetőink maga­sabb körök támogatásával felfektet­tek. Egészséges öiletek olyan sora, régóta vajúdó kérdések olyan kézen­fekvő, kívánatos megoldása csillant meg előttünk, amire minden városát szerető polgárnak csak helyeslő szava lehet. El is határoztam, hogy hozzá szólok alkalmilag az elhangzottakhoz, még pedig nem negatív kerékkötő formában — amint azt sajnos hallani volt szerencsétlenségünk, — hanem pozitív építő alakban. Az alkalom el­érkezett. * Amikor felelős körök hangot adtak annak a lehetetlen állapotnak, hogy városunk kellős közepében kerítés zárja el a szabad levegő híján ful­dokló polgárság elől a várkertet, számolniok kellett azzal, hogy a jelenlegi állapotot a fennálló jogrend vtdi. Amíg ezek a feudális bástyák állnak, vígan kinevethet mögülök bárki minden jámbor szándékot, még ha az felelős tényezők részéről nyilatkozik is meg. Sőt, nemcsak ki­nevetheti a tervezgetőt, de olyat kop­pinthat orrára, amilyet akar — haj­szála se görbül meg. Jelenleg úgy látszik ezzel az esettel állunk szem­ben, amikor azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a várkert város felől eső kapui nem nyíltak meg, de a váro­son kívül fekvő is gúnyos zárkózott­sággal fogadja a merész vállalkozót, aki odáig kivonul. A tavasz ragyogása már két hó­napja arra buzdított, hogy vendé­gemnek Pápának a strand mellett egyetlen nyaraló alkalmatosságával eldicsekedjem. Pironkodva fordultunk vissza a zárt kaputól. Azzal mente­getődztem, hogy talán pünkösdkor nyitnak, hisz alkalmazottaik is azt felelték kérdésemre, hogy majd ha a fák kizöldülnek. Nos, a fák kizöldül­tek, megnyílt a sirand (ez üzlet), a várkert pedig fittyet hány mindenre. Városunk a közelmúlt választáson a Magyar Élet harcosai mögé sora­kozott. Összeegyeztethető e ez a fenti állapot a magyar élettel? Vessünk egy pillantást a porban jászadozó gyermekekre egyfelől, s a zöldelő el­zárt élettérre másfelől, a felelet nem lesz kétséges. Mutassa meg hát a Magyar Élet, hogy gondot visel a mi pápai magyar életünkre is. Mutassa meg, de haladéktalanul, mert nekünk a folyó év tüdőbeteg statisztikája se közömbös. Ha ezt megteszi és én hiszem, hogy csak a kis ujjával kell akarnia és megteheti — olyan szíve­ket is odahúz táborába, akik a vá­lasztás idején még tán másfelé nyi­ladoztak. * Nem esik messze az előbbi pro­blémától az évek óta sóvárgott pápai cserkészpark ügye sem. Ma, amikor nap-nap mellett egy rövidnadrágos cserkészsapkás kormányfő képét lát­juk a lapokban, még tán azok is gon­dolkozóba esnek a cserkészet értel­mén, akik eddig talán mint gyerme­teg katonásdi felett csak mosolyogni tudtak rajta. A cserkészet azokat a serdülő fiúkat, akik ma a korzón szívnak „friss" levegőt, szabadban edzeti férfiakká akarja nevelni. Azt

Next

/
Thumbnails
Contents