Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-06-25 / 27. szám

kérdem mármost hat pápai cserkészcsapat kb. 300 cserkésze és minden ellenszolgáltatás nélkül, puszta lelkesedésből dolgozó vezetői nevében: hol van hát Pápán ez a szabad természetet jelentő, hozzáférhető környezet? Nem én állapítottam meg, hivatkozom újból írásom elején említett cikkére lapunknak: SEHOL ! Felteszem a kérdést: egyet ért ez a-város a magyar életprogrammnak legalább azzal a részével, amiről miniszterelnökünk nap mint nap személyes életével tesz bizonyságot s amit ebbe a két szóba tudnék sűríteni: MAGYAR JÖVŐ? Hallom a szinte megbántottan csendülő választ: „Nemcsak ezzel értünk egyet, fiatal barátom, de egyet értünk az egésszel!" Hát ha így van, akkor haladéktalanul lássunk hozzá a városi cserkészpark,megvalósításához, hogy legkésőbb az őszi újrakezdéskor legyen hol megvetni lábunkat. (Lehet előbb is. Pápán a négy diákcsapat mellett két tanonccsapat is van, akik főleg nyáron élvezhetnék.) A következő kérdés mármost a hol ? Tisztában kell lennünk a követelményekkel : szabad tér, fák-bokrok, víz. Ezt a hármat így együtt találni nem könnyű. De nem is lehetetlen. Kevesen ismerik az elhagyott Wittmann téglagyár mellett azt a tavat, ami évről évre növekedve egész jelentékeny állóvízzé szélesült. Mi észrevettük. Sőt megtettük az első Beszálló vendéglőnek, üzletnek kiválóan alkalmas ház, melléképületekkel, kerttel Devecserben a piactéren eladó. Bővebbet: Barczáné, Magyargencs. lépéseket is felé. Dicséretére legyen az uradalom intézőinek, hogy míg a várkert egy részének a cserkészek számára való megnyitását kereken elutasították, a téglagyár ilyen irányú felhasználásától nem idegenkedtek, sőt facsemetéket is ígértek a második követelmény kielégítésére. A vízhez azonban közelíteni se szabad — mondották, tartva a mély ,tó veszedelmeitől. Márpedig csónakázás és fürdés nélkül éppen a serdülő korban levő fiúk számára nem jelent a hely semmi vonzó erőt. Itt kell tehát a segítség. Most, hogy Komáromban az ottani bencés cserkészek kalauzolása mellett alkalmunk volt látni vizitelepüket, kibontakoznak a megoldás lehetőségei is. A komáromi Kis Duna — amint arról a hatméteres léccel meggyőződhettünk ezen a helyen már 3 méternyire a parttól igen mély s 5 méterig ellenőriztük rohamos mélyülését. Van tehát két ú. n. ketrec •— mint az a szabad Duna-fürdőkből ismeretes, ahol a fiúk veszély nélkül úszkálhatnak (egyben is megoldható, lásd pesti cserkész vizitelep). Ezt kell tehát megépíteni. Teendők tehát: a hely törvényes megszerzése vétel vagy bérlet útján Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron* estékszaküzlet VESZEL! FERENC Horthy Miklós Fő-u. 6. szám. fj-i... 17-05 Lakás: Jókai Hór-u. 56. szám. 10-01 — fásítás — uszoda. Nem hiányozhat ezek után a kerítés sem (élősövény gledicsiából és szöges drót) és végül egy ember, aki a helyszínen kezeli az egészet. (No, ezért nem kéne messze menni.) Szellemi vezetőül pedig alkalmazzon a város a legközelebbi adandó alkalommal olyan fiatal tisztviselőt, aki cserkész is a javából. (Ajánlhatunk, ha kérdeznek.) Amellett, hogy jó tisztviselőt kap, rábízhatja a cserkészpark igazgatását is, mint parkparancsnokra (lásd a fővárosi és vidéki cserkészparkokat). A befektetés nem lenne eget verő s a kamatok lemérhetetlenek, legfeljebb vázlatosan jelezhetők ezzel a két szóval: MAGYAR JÖVÖ. * Ha eddig mint cserkész szóltam, most mint művész kívánom folytatni. A városfejlesztés Kulturális programjához tartozik, — amint azt a közelmúltban három fiatal pápai művész kiállításával kapcsolatban e lap hasábjain is szóvá tettem — a város képzőművészeti életének tervszerű támogatása, sőt irányítása is. Ehez elsősorban hely kell. Pápa városa nem lehet meg elfogadható kiállítóhelyiség nélkül. Akkor azt ajánlottam osszák a karzat magasságában ketté a mozi várócsarnokát s pompás felső világítású helyet kapnak kiállítási célra. A mozit most bővítik. Ujb51 szóvá teszem: ne hagyják figyelmen kívül a kiállítóhelyiség kérdésének megoldását. Vagy a fenti módon, vagy másként. Ha ezt megteszik, az első lépés megtörtént. A misodik a kiállítók meg válogatása. Pápára — dicséretes, de sajnos ritka kivételektől eltekintve — a pesti műkereskedelem szemétje szokott ellátogatni. Hangzatos plakátjaik s megfizetett dicsérő cikkeik egy csomó gyanútlan embert csalnak hálójukba. Nem mulasztják el a jó fiúk mutatóba pár képnek nevezhető festményt is csempészni aljas giccseik közé. így volt ez a minap is a Vas-házban. Ez a jogcím. Mármost ha egy hordó poshadt, ihatatlan vízbe 5 vagy a^ár 15 pohár tokajit öntünk, bor lesz-e abból ? Ugye nem! ? Épp így nem lesz ezekből a hatásvadászó, napszámban pingált vagy hamisított képek gyülevész hordájából képkiállítás. Legyen tehát egy megfellebbezhetetlen fórum (minél kevesebb, de minéi hozzáértőbb emberből álljon), amelyik kimondja: ez kiállítható, ez nem. Sőt, meghívhat olyanokat, akiket megismerni a város közönségének nyereségül szolgálna A befektetés kamatai itt se mérhetők le egykönnyen. Nevük: fejlődő közízlés, egészséges müpártolás. Tóth Sándor. Templomszentelés Soboron Ma, vasárnap van az egyedi plébániához tartozó sobori róm. kath. egyházközség új templomának felszentelése. A szentelési szertartást dr. Breyer István győri megyéspüspök betegsége miatt dr. Ragats Rezső pápai prelátus, püspöki helynök végzi nagy papi segédlettel. Az ünnepi szentbeszédet Wagner Mihály győri kanonok mondja. A templom, mely 500 férőhellyel átmeneti modern stílusban épült, Schiel Vince győri építőmester tervezte és építette. A remek márványfőoltár Schutzbach Antal győri ipar200 darab bőröndből választhatja ki utazótáskáit olcsó szaboti áréri a Győri bőrdíszművesnél P á iá v, Kossuth Lajos-utca 1, művész müve. Az építési költség 40.000 pengőre rug, mely részben a templom megtakarított tőkéjében, egyesek adományában, legnagyobb részt azonban az 500 lelket számláló egyházközség önkéntes megadóztatásában nyer fedezetet. A sobori templommal ^Polgár Aladár esperes-plébános egy évtizeden belül a második templomot építette fel. 1930 ban 52 ezer pengő költséggel újjáépítette az egyedi templomot, melyet további 10.000 pengős berendezéssel (oltárok, padok, stb.) és festéssel látott el. A 62 ezer P összegből 12 ezer a kegyuraság hozzájárulása, 50 ezer P-t a hivek vállaltak magukra templomadóban. Közben álllami és megyei segéllyel megépítette az egyedi három tanerős iskolát és kántorlakást, ezt megelőzően pedig a sobori kántorlakást és az egyedi Hangya székházát, A közel múltban kezdődött meg a hitelszövetkezeti ház építkezése is. A hivek, különösen az ifjúság mélyebb kiművelésére ezelőtt négy évvel segédlelkészi állást is szervezett. Ez év végén lesz 25. évfordulója, hogy Polgár Aladár az egyedi plébániát elfoglalta. Ha egyházi és világi közéleti kiváló működését nézzük helyi és országos viszonylatban, azt tapasztaljuk, hogy nagy tudása és szimpatikus modorán kívül igaz papi és igaz magyar hazafias erős egyéniségével biztosítja a páratlan sikereket. Polgár Aladár nevét nem porba, fába vagy kőbe, hanem az ércnél maradandóbban — híveinek és tisztelőinek szívébe írta. Ha alkotásaira visszatekint, nyugodt lélekkel elmondhatja, hogy 25 év alatt egy életre valót alkotott. Egyébként hálás népe már 1936-ban Egyed község díszpolgárává választotta. Búcsú az iskolától Kedves megható ünnepségnek volt szemtanuja Bakonybél vasárnap, június 18-án. Ekkor búcsúzott a község a nyugalomba menő Kiss Erzsébet tanítónőtől, aki 1902-től 1939-ig 37 éven át volt a községnek közszeretetben álló tanítója. Egész élete munkáját ennek a községnek szentelte. Ezt a szerény, sok íürelmet, de még több szeretetet kívánó munkát ünnepelte a község, tanítványainak hálás serege. Délelőtt az iskolaszék ünnepi ülést tartott és jegyzőkönyvben örökítette meg volt tanítójának emlékét és fejezte ki hálás köszönetét és elismerését 37 év csendes, de annál fontosabb vallásos és hazafias munkájával szemben. Este a tantestület rendezett kedves ünnepséget távozó kartársa tiszteletére. Ezen az iskolások kis alkalmi színdarab keretében búcsúztak szeretett tanítónőjüktől. Dr. Jánosi Gyula plébános ünnepi beszéd keretében méltatta a távozó tanítónő érdemét és vett búcsút tőle az iskolaszék és az egész község nevében. A régi, öreg tanítványok háláját és búcsúját Németh Ferenc fejezte ki keresetlen, szívhez szóló szavakkal. Ezután a továbbképzős leányok, az ünnepelt volt tanítványai adták elő nagy sikerrel a Harmathintő hajnal című két felvonásos színdarabot. Majd Kiss Erzsébet tanítónő, aki egy a bakonybéli játékgyárban készült szép intarziás dobozt is kapott emlékül, mondott meghatódva mindenkinek köszönetet. Marczel Mihály írja, hogy a tanítónak sokat kell adnia a tudás kincstárából de még többet a szív jóságából. Kiss Erzsébet mindkettőt bőven adta Bakonybélnek 37 évee át ezért volt ott búcsúztatásánál a község apraja, nagyja, ezért vettek tőle volt tanítványai oly meghatódva búcsút. Most, amikor 37 év fáradságos, szeretettől áthatott munkája után nyugalomba megy, kívánjuk neki szívből, hogy a jól végzett munka, után élvezze sokáig a megérdemelt l édes; pihenést. Dr. J. Gy.