Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-06-25 / 27. szám

kérdem mármost hat pápai cserkész­csapat kb. 300 cserkésze és minden ellenszolgáltatás nélkül, puszta lelke­sedésből dolgozó vezetői nevében: hol van hát Pápán ez a szabad ter­mészetet jelentő, hozzáférhető kör­nyezet? Nem én állapítottam meg, hivatkozom újból írásom elején em­lített cikkére lapunknak: SEHOL ! Felteszem a kérdést: egyet ért ez a-város a magyar életprogrammnak legalább azzal a részével, amiről miniszterelnökünk nap mint nap személyes életével tesz bizonyságot s amit ebbe a két szóba tudnék sűríteni: MAGYAR JÖVŐ? Hallom a szinte megbántottan csendülő vá­laszt: „Nemcsak ezzel értünk egyet, fiatal barátom, de egyet értünk az egésszel!" Hát ha így van, akkor haladéktalanul lássunk hozzá a városi cserkészpark,megvalósításához, hogy legkésőbb az őszi újrakezdéskor le­gyen hol megvetni lábunkat. (Lehet előbb is. Pápán a négy diákcsapat mellett két tanonccsapat is van, akik főleg nyáron élvezhetnék.) A következő kérdés mármost a hol ? Tisztában kell lennünk a köve­telményekkel : szabad tér, fák-bokrok, víz. Ezt a hármat így együtt találni nem könnyű. De nem is lehetetlen. Kevesen ismerik az elhagyott Witt­mann téglagyár mellett azt a tavat, ami évről évre növekedve egész jelentékeny állóvízzé szélesült. Mi észrevettük. Sőt megtettük az első Beszálló vendéglőnek, üzletnek kiválóan al­kalmas ház, mellék­épületekkel, kerttel Deve­cserben a piactéren eladó. Bővebbet: Barczáné, Magyargencs. lépéseket is felé. Dicséretére legyen az uradalom intézőinek, hogy míg a várkert egy részének a cserkészek számára való megnyitását kereken elutasították, a téglagyár ilyen irányú felhasználásától nem idegenkedtek, sőt facsemetéket is ígértek a második követelmény kielégítésére. A vízhez azonban közelíteni se szabad — mondották, tartva a mély ,tó vesze­delmeitől. Márpedig csónakázás és fürdés nélkül éppen a serdülő kor­ban levő fiúk számára nem jelent a hely semmi vonzó erőt. Itt kell tehát a segítség. Most, hogy Komáromban az ottani bencés cserkészek kalauzolása mel­lett alkalmunk volt látni vizitelepü­ket, kibontakoznak a megoldás lehe­tőségei is. A komáromi Kis Duna — amint arról a hatméteres léccel meg­győződhettünk ezen a helyen már 3 méternyire a parttól igen mély s 5 méterig ellenőriztük rohamos mé­lyülését. Van tehát két ú. n. ketrec •— mint az a szabad Duna-fürdők­ből ismeretes, ahol a fiúk veszély nélkül úszkálhatnak (egyben is meg­oldható, lásd pesti cserkész vizitelep). Ezt kell tehát megépíteni. Teendők tehát: a hely törvényes megszerzése vétel vagy bérlet útján Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron* estékszaküzlet VESZEL! FERENC Horthy Miklós Fő-u. 6. szám. fj-i... 17-05 Lakás: Jókai Hór-u. 56. szám. 10-01 — fásítás — uszoda. Nem hiányoz­hat ezek után a kerítés sem (élő­sövény gledicsiából és szöges drót) és végül egy ember, aki a helyszínen kezeli az egészet. (No, ezért nem kéne messze menni.) Szellemi veze­tőül pedig alkalmazzon a város a legközelebbi adandó alkalommal olyan fiatal tisztviselőt, aki cserkész is a javából. (Ajánlhatunk, ha kér­deznek.) Amellett, hogy jó tisztviselőt kap, rábízhatja a cserkészpark igaz­gatását is, mint parkparancsnokra (lásd a fővárosi és vidéki cserkész­parkokat). A befektetés nem lenne eget verő s a kamatok lemérhetetle­nek, legfeljebb vázlatosan jelezhetők ezzel a két szóval: MAGYAR JÖVÖ. * Ha eddig mint cserkész szóltam, most mint művész kívánom folytatni. A városfejlesztés Kulturális program­jához tartozik, — amint azt a közel­múltban három fiatal pápai művész kiállításával kapcsolatban e lap hasábjain is szóvá tettem — a város képzőművészeti életének tervszerű támogatása, sőt irányítása is. Ehez elsősorban hely kell. Pápa városa nem lehet meg elfogadható kiállító­helyiség nélkül. Akkor azt ajánlottam osszák a karzat magasságában ketté a mozi várócsarnokát s pompás felső világítású helyet kapnak kiállí­tási célra. A mozit most bővítik. Ujb51 szóvá teszem: ne hagyják figyelmen kívül a kiállítóhelyiség kérdésének megoldását. Vagy a fenti módon, vagy másként. Ha ezt meg­teszik, az első lépés megtörtént. A misodik a kiállítók meg válogatása. Pápára — dicséretes, de sajnos ritka kivételektől eltekintve — a pesti mű­kereskedelem szemétje szokott ellá­togatni. Hangzatos plakátjaik s meg­fizetett dicsérő cikkeik egy csomó gyanútlan embert csalnak hálójukba. Nem mulasztják el a jó fiúk mutatóba pár képnek nevezhető festményt is csempészni aljas giccseik közé. így volt ez a minap is a Vas-házban. Ez a jogcím. Mármost ha egy hordó poshadt, ihatatlan vízbe 5 vagy a^ár 15 pohár tokajit öntünk, bor lesz-e abból ? Ugye nem! ? Épp így nem lesz ezekből a hatásvadászó, nap­számban pingált vagy hamisított képek gyülevész hordájából kép­kiállítás. Legyen tehát egy megfellebbezhe­tetlen fórum (minél kevesebb, de minéi hozzáértőbb emberből álljon), amelyik kimondja: ez kiállítható, ez nem. Sőt, meghívhat olyanokat, aki­ket megismerni a város közönségé­nek nyereségül szolgálna A befektetés kamatai itt se mér­hetők le egykönnyen. Nevük: fejlődő közízlés, egészséges müpártolás. Tóth Sándor. Templomszentelés Soboron Ma, vasárnap van az egyedi plé­bániához tartozó sobori róm. kath. egyházközség új templomának fel­szentelése. A szentelési szertartást dr. Breyer István győri megyéspüs­pök betegsége miatt dr. Ragats Rezső pápai prelátus, püspöki helynök végzi nagy papi segédlettel. Az ün­nepi szentbeszédet Wagner Mihály győri kanonok mondja. A templom, mely 500 férőhellyel átmeneti modern stílusban épült, Schiel Vince győri építőmester ter­vezte és építette. A remek márvány­főoltár Schutzbach Antal győri ipar­200 darab bőröndből választhatja ki utazótáskáit olcsó szaboti áréri a Győri bőrdíszművesnél P á iá v, Kossuth Lajos-utca 1, művész müve. Az építési költség 40.000 pengőre rug, mely részben a templom megtakarított tőkéjében, egyesek adományában, legnagyobb részt azonban az 500 lelket szám­láló egyházközség önkéntes meg­adóztatásában nyer fedezetet. A sobori templommal ^Polgár Ala­dár esperes-plébános egy évtizeden belül a második templomot építette fel. 1930 ban 52 ezer pengő költ­séggel újjáépítette az egyedi templo­mot, melyet további 10.000 pengős berendezéssel (oltárok, padok, stb.) és festéssel látott el. A 62 ezer P összegből 12 ezer a kegyuraság hoz­zájárulása, 50 ezer P-t a hivek vál­laltak magukra templomadóban. Köz­ben álllami és megyei segéllyel meg­építette az egyedi három tanerős is­kolát és kántorlakást, ezt megelőzően pedig a sobori kántorlakást és az egyedi Hangya székházát, A közel múltban kezdődött meg a hitelszö­vetkezeti ház építkezése is. A hivek, különösen az ifjúság mélyebb kimű­velésére ezelőtt négy évvel segéd­lelkészi állást is szervezett. Ez év végén lesz 25. évfor­dulója, hogy Polgár Aladár az egyedi plébániát elfoglalta. Ha egyházi és világi közéleti kiváló működését nézzük helyi és országos viszony­latban, azt tapasztaljuk, hogy nagy tudása és szimpatikus modorán kí­vül igaz papi és igaz magyar haza­fias erős egyéniségével biztosítja a páratlan sikereket. Polgár Aladár ne­vét nem porba, fába vagy kőbe, ha­nem az ércnél maradandóbban — híveinek és tisztelőinek szívébe írta. Ha alkotásaira visszatekint, nyugodt lélekkel elmondhatja, hogy 25 év alatt egy életre valót alkotott. Egyéb­ként hálás népe már 1936-ban Egyed község díszpolgárává választotta. Búcsú az iskolától Kedves megható ünnepségnek volt szemtanuja Bakonybél vasárnap, jú­nius 18-án. Ekkor búcsúzott a köz­ség a nyugalomba menő Kiss Erzsé­bet tanítónőtől, aki 1902-től 1939-ig 37 éven át volt a községnek köz­szeretetben álló tanítója. Egész élete munkáját ennek a községnek szen­telte. Ezt a szerény, sok íürelmet, de még több szeretetet kívánó munkát ünnepelte a község, tanítványainak hálás serege. Délelőtt az iskolaszék ünnepi ülést tartott és jegyzőkönyvben örökítette meg volt tanítójának emlékét és fe­jezte ki hálás köszönetét és elisme­rését 37 év csendes, de annál fon­tosabb vallásos és hazafias munká­jával szemben. Este a tantestület rendezett kedves ünnepséget távozó kartársa tiszteletére. Ezen az isko­lások kis alkalmi színdarab kereté­ben búcsúztak szeretett tanítónőjük­től. Dr. Jánosi Gyula plébános ün­nepi beszéd keretében méltatta a tá­vozó tanítónő érdemét és vett búcsút tőle az iskolaszék és az egész köz­ség nevében. A régi, öreg tanítvá­nyok háláját és búcsúját Németh Ferenc fejezte ki keresetlen, szívhez szóló szavakkal. Ezután a tovább­képzős leányok, az ünnepelt volt tanítványai adták elő nagy sikerrel a Harmathintő hajnal című két fel­vonásos színdarabot. Majd Kiss Erzsébet tanítónő, aki egy a bakony­béli játékgyárban készült szép intar­ziás dobozt is kapott emlékül, mon­dott meghatódva mindenkinek köszö­netet. Marczel Mihály írja, hogy a taní­tónak sokat kell adnia a tudás kincs­tárából de még többet a szív jósá­gából. Kiss Erzsébet mindkettőt bő­ven adta Bakonybélnek 37 évee át ezért volt ott búcsúztatásánál a köz­ség apraja, nagyja, ezért vettek tőle volt tanítványai oly meghatódva bú­csút. Most, amikor 37 év fáradságos, szeretettől áthatott munkája után nyugalomba megy, kívánjuk neki szívből, hogy a jól végzett munka, után élvezze sokáig a megérdemelt l édes; pihenést. Dr. J. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents