Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-03-27 / 13. szám

Pápa, 1S38 márclys 27., vatárnap. s 16 fillér. mv. é^folvam, !3. szám. POLITIKAI HEÍILBP. - MEGIELEHIK MIKDEH VASÍRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utc« 21. íiefonszam : 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laplutajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: OR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fiil. Sulyo Dezső nagy választójogi beszéde Pápa képviselője a választójogi javaslat vezérszónoka, a magyar kérdések őszinte és becsületes megoldását követelte A pápai választókerület országgyűlési képviselője, dr. Sulyok Dezső, kinek neve már országosan ismert és megbecsült, a. legutóbb benyújtott nagyfontosságú választójogi törvényjavaslathoz elsőnek szólott hozzá. Lányi Márton, a törvényjavaslat előadója, ismertette a javaslatot, majd Sulyok Dezső a Független Kisgazdapárt nevében szólalt fel és tartalmas beszédben fejtette ki pártjának álláspontját a javaslat tekintetében. A tartalmas beszéd felöleli a jelenleg aktuális összes politikai kérdéseket. A beszédet kevés kihagyással az alábbiakban közöljük. Sulyok Dezső: T. Ház! A politika általában nem szokott fukarkodni a groteszk fordulatokkal és ilyennek tekinthetjük azt is, hogy ennek a javaslatnak plenáris tárgyalásánál azok, akik úgyszólván egy emberöltőt töltöttek el a titkos választójogért lefolytatott küzdelemben, vagy azok, akik politikai exisztenciájukat tették fel a titkos választójog kivívására, most a javaslat ellen voltak kénytelenek feliratkozni, míg azok, akiknek nem nagyon kellett a titkos választójog és hogy enyhén fejezzem ki magamat, kissé idegenkedtek a titkosság behozásától, most a javaslat mellett szólalnak fel. Meg kell ezt egy kicsit magyaráznom akkor, amikor pártom megbízásából első helyen szólok hozzá ehhez a javaslathoz. A magyarázata ennek az, amit Eckhardt Tibor pártunk vezére az első szöveg megjelenésekor kijelentett, hogy ezt a javaslatot nem szabad megbuktatni, hanem meg kell javítani és eképen kell belőle törvényt alkotni. Méltóztassanak elképzelni mennyivel másképen alakult volna az egész törvényjavaslat, ha pártunk már a belügyminiszter úr által nyújtott szöveget magáévá tette volna és nem helyezkedett volna arra az álláspontra, hogy a törvényjavaslat ebben i az alakjában elfogadhatatlan. Ma a I helyzet a független kisgazdapárt szá| mára ugyanaz. Amig egyrészről örömi mel üdvözöljük azt a tényt, hogy a j titkosság végre valahára valósággá í és törvénnyé lesz, addig vannak a bizottsági szöveggel szemben olyan aggodalmai és kívánságai, amelyekről nem tud lemondani, amelyeket a plenáris tárgyalás során még reperáltatni kíván és ez a magyaráta annak, hogy a javaslat ellen iratkoztunk fel szólásra. Ausztriai események kihatása — Le nem tagadható emberi valóság az, hogy az ember vagy az emberek kisebb vagy nagyobb közülete sohasem tudja kivonni magát a környezet eseményeinek hatása alól. Amikor tehát most azt a javaslatot tárgyaljuk, amely mindannyiunk felfogása szerint nemzetünk jövő életére sorsdöntő fontossággal bír, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk azokról az eseményekről, amelyek nyugati határunkon a legutóbbi időben lejátszódtak. Kétségtelen tény, hogy ez a történelmi fordulat, amely március 13-án fejeződött be Magyarország nyugati határán, belőlünk is elsősorban bizonyos érzelmi hatásokat váltott ki és meg kell állapítani, hogy ezek az érzelmi hatások vegyesek voltak. — Lehetetlen volt nem sajnálnunk egy kis független állam megszűnését, mellyel 400 éven keresztül sorsközösségben, de mortuis nihil nisi bene mégis meg kell állapítanunk, hogy ez alatt a 400 év alatt ettől a államtól több rosszban, mint jóban részesültünk és már könnyű utólag filozófusnak lenni és a vatinátió post eventur álláspontjára helyezkedni, 400 év távlatából feltehető a kérdés nem lett volna-e helyesebb, hogyha a mi erőinket és energiánkat el nem nyomják, ha szabad érvényesülésünknek nem vetnek gátat, hanem ellenkezőleg a sorstársat erősítik. Egy ilyen politika esetleg alkalmas lett volna arra, hogy mind a két államnak a világháború után bekövetkezett tragédiáját elhárítsa. Legyünk elsősorban magyarok — Azt mondottam, hogy ezeket az eseményeket vegyes érzelemmel fogadtuk, mert az örömnek egy bizonyos hangulata kétségtelenül meg van bennünk magyarokban, mert egy olyan nép a nagy Németország, amellyel a világháborút szoros fegyverbarátságban küzdöttük végig, végeredményben és ez le nem tagadható tény, mint a világháború győztese jelentkezik már és reményt ad nekünk arra, hogy azok a sírok, amelyeket a Páris körüli békék rep! rezentálnak, még sem örökek és ami az egyiknek sikerül, az talán előbb vagy utóbb a másiknak sikerülni fog. Az én szerény véleményemet nyilvánítom ki, mikor azt kérem, hogy legyen vége nálunk annak a kicsinyes, semmivel sem indokolható és semmiféle praktikus nemzeti célt nem szolgáló sajtókampánynak, amely a világnézet szempontjából kiindulva állandóan támadta a német birodalmat. — Nekünk ehhez semmi közünk. Mi maradunk elsősorban magyarok. Nem tudnék okosabbat mondani, mint amit Teleky Pál gróf megírt erről a kérdésről: legyünk magyarok a rokonszenvben és ellenszenvben, legyünk mértéktartók, sem a gyűlölet, sem a bámulat ne homályosítsa el a szemünket. A legitimizmus kérdése — A legitimizmus tekintetében engedjék meg nekem a legitimista irányzat jelenlegi vezetői, hogy mint ennek a háznak egy szerény tagja erről a helyről egy tanácsot adjak "nekik. Tanácsom pedig az, hogy a legitimista mozgalmakat nálunk egyelőre meg kell szüntetni. Meg kell pedig szüntetni azért, mert ezzel egy elválasztó falat húzunk ki a nemzet tagjai közül és megszűnik egy gondolat, amely eddig elválasztott bennünket. Én nem mondom azt, hogy nem képzelhető el nálunk még valaha állami problémáinknak egy, a legitimista vonalon való megoldása. Messze menő következtetés volna, ha a mai órában ezt így kimondanánk, mert lehetségesnek tartok még egy ilyen megoldást, kardinális felfogásom azonban ebben a kérdésben az, hogyha lesz valaha egy ilyen megoldás, az egészen más erőtényezőkből fog kifejlődni, nem pedig a ma meglévő erő tényezőiből. Ha tehát most pontot teszünk egy legitimista propaganda végére és ezt a legitimista propagandát őszintén szüneteltetjük, amig az idők fordulata ezt esetleg újra aktuálissá teszi, vagy esetleg többé soha nem teszi aktuálissá, ezzel a nemzet egységessé válásának jó szolgálatot teszünk.