Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-05-22 / 21. szám

DEKE 1 mm hll m POLITIKÁK HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP, Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 199. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: OR. NACY GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fii!. A hősök terén áll már az oltár, a római szent Péter templom oltárának a mása. A messzebb tájakról már elindultak a zarándokok ezrei, s néhány nap múlva százezrek és százezrek találkoznak Budapesten az eucharisztikus Világkongresszuson, hogv az Oltáriszentségben jelenlévő Úr Krisztus előtt leborulva hitvallást tegyünk katolikus hitünk mellett. Azok a milliók pedig, akik nem jöhetnek el, széjjel az országban és széjjel a nagy világban rádión keresztül hallgatják ezt a hitvallást és csatlakoznak hozzá megdobbanó szívvel. Ezekben a napokban megérzi mindenki: barát és ellenség, hívő és hitetlen, hogy milyen nagy és szent dolog katolikusnak lenni. Pápáról, a mi városunkból is több mint ezren indulunk, hogy tanúi lehessünk, a világra szóló ünnepségeknek. Ép azért mindazok akik résztveszünk ezen az örvendő és ujjongó üunepségeken ne feledkezzünk meg arról, hogy nekünk nem elég csak énekelni „Ez nagy szentség valóban", hanem nem szabad megfeledkeznünk arról a táborról sem, akik szerte a világon valóságos irtó hadjáratot indítottak az Isten, Krisztus és a Tabernákulum ellen s azért ezzel a sátáni mozgalommal szemben nekünk hívőknek a következő feladataink vannak. Első kötelességünk kifejezni hűségünket és szeretetünket. Ne felejtsük el, hogy felrobbantott és felgyújtott templomokban, a meggyalázott apácákban és megölt papokban voltakép magát Krisztust gyalázták meg, gyilkolták és igyekeztek kiirtani. És amikor nap-nap után halljuk a pokoli merényleteket, őrültségeket és elvetemültségeket Krisztus Egyháza iránt és amikor az Istent ismét ezerszeresen halálra Ítélik, kigúnyolják megköpdösik, megostorozzák és keresztre feszítik, akkor kell, hogy az ő híveinek szívét mélységes szégyenérzet s reszkető fájdalom töltse el, s egy egész világ kiáltsa feléje hangosan, hitvallói szóval hűségét és szeretetét. Annál erősebben, mennél őrültebben tombol vele szemben ellenségeinek gyűlölete. Annál lángolóbban, mennél több sebet ejtenek a pokol bérencei egyfelől az ő titokzatos, másfelől az ő szentségi Szent-testén. De még itt sem állhatunk meg. Ezentúl szent felháborodással kell tiltakoznunk a krisztusgyalázás tébolyult tombolásaival szemben. A katolikus világ nem hallgathat ott, ahol Krisztus ellenségeinek lármás csatakiáltása és bombáinak mennydörgése már-már az egész földet betölti. Bátran oda kell állánunk az egész világ színe elé és hangosan kell kifejezést adnunk szent haragunkról és mély fájdalmunkról, öt világrész keresztény társadalma kell, hogy mint egy ember emeljen vétót az üldözés és a gyilkolások ellen. Kell, hogy minden város és minden falu ezer változatban hangoztassa: Nem tűrjük Krisztus gyalázását. Nem türjük templomaink megszentségtelenítését, legszentebb hittitkaink lábbal taposását. Nem tűrjük, hogy neveletlen csőcselék módjára gúnyolják a mi hitünket s népünk és ifjúságunk szívéből kitépjék Krisztus szeretetét. Kijelentjük, hogy szégyen az egész civilizált világra, hogy ezeket a gyalázatosságokat némán tűri, hogy tömeggyilkosokkal mint becsületes emberekkel tárgyal s szabadságot ad nekik, hogy akadálytalanul terjesszék istenkáromlásaikat, erkölcstelenségeiket, hazug és lélekgyilkos jelszavaikat. Mi, az egész világ katolikusságának a nevében fogunk ott tiltakozni és kijelenteni, hogy minden vallásüldözésben és főleg minden templom-meggyalázásban a barbárság és az aljasság végső fokát látjuk. És kell, hogy ez a tiltakozás az egész világon végigvonuljon s lehetetlen hogy hatással ne legyen az egész világ közvéleményére. Áll már Krisztus Király trónusa a nagy ünnepségek színhelyén. Mennek a különvonatok százai nemcsak csonka hazánkból, hanem valamennyi európai országból is. A zarándokok százezrei Budapestre tartanak, hogy ott hatalmas méretekben fejezzék ki a katolikus lélek érzelmeit az Oltáriszentséggel szemben. Pápáról is sokan megyünk. Ne felejtsük el, akik ott leszünk, hogy az eucharisztikus Király elégtételt kapjon a szörnyügyalázatokért, amelyekkel éppen napjainkban illették szerencsétlen emberek. Akik ott leszünk még azért is könyörögjünk, hogy elnémuljanak a hitellenes irányzatok és megerősödjenek a hitet-védő szellemek. (nyi.) Újból rendezik a miniszterek és képviselők összeférhetetlenségét rendezni. A kormány által benyújtandó javaslat kizárná azt, hogy miniszter tisztségétől való megválása után nagyobb köztisztviselői pozíciót foglalhasson el, mint amilyenben minisztersége előtt volt s ez a tilalom öt évre szólna. Ezenkívül a törvényjavaslat rendezné a képviselőknek a magángazdaságban elfoglalt pozícióját is. A kormány által elfogadott javaslat nagyban hozzájárulna a szociális elégedetlenség levezetéséhez. A beruházási javaslat tárgyalása során kerületünk országgyűlési képviselője, dr. Sulyok Dezső nyolc határozati javaslatot nyújtott be a képviselőháznak, melyekkel az ország helyzetének javítását célozta. Imrédy Béla miniszterelnök kormányalakítása után a képviselőnk által benyújtott határozati javaslatok közül egyet magáévá tett és kilátásba helyezte annak mielőbbi törvényi megoldását. A határozati javaslat a miniszterek és képviselők összeférhetetlenségének ügyét kívánja újból és radikálisan Legkisebb napszámbérek a járásban A pápai járás munkabérmegállapító bizottsága a járás területére a mezőgazdaságban alkalmazott gazdasági munkások részére 1938. évi május hó 1-től 1938, évi december hó 31-ig fizetendő legkisebb napszámbéreket a következőkben állapította meg: I. oszt. férfi napszámbérek: Május és június hónapokra 1*60 P, július és augusztus hónapokra 2*40 P, szept. és okt. hónapokra 1*60 P, november és december hónapokra 1 pengő. II. oszt. női, vagy ifjú napszámbérek: 1-30 P, 2*— P, 1-30 P, 80 f. III. oszt. gyermek napszám bérek: 1*— P, 1*30 P, P, 50 fillér. Fenti napszámbérek koszt és minden mellékjárandóság nélkül értendők. Amennyiben a munkaadó napszámosának kosztot is ad, úgy a megállapított napszámbérből I. oszt. munkásoknál napi 50 fill., II. oszt. munkásoknál napi 40 fill., III. oszt. munkásoknál napi 30 fillért a koszt ellenértéke fejében levonásba hozhat. Amennyiben a munkaadó a munkásoknak ellenszolgáltatás nélkül mellékjárandóságokat is ad (föld, fa kaszáló, legelő, rét, stb.) úgy ezen mellékszolgáltatásoknak a helyi viszonyokhoz mért ellenértékét a munkás napszámbérének évi átlagából az időszakokhoz viszonyítva levonásba hozhatja. Mit tiell tudni a vidéhielinBli a kongresszusi villamos közlekedésről ? A székesfővárosi villamostársaság az eucharisztikus kongresszus százezres utasforgalmának lebonyolítására különleges közlekedési intézkedéseket léptet életbe. A legfontosabb ezek között, hogy a villamosok nem fognak egészen a kongresszusi események színhelyéig közlekedni, hanem attól bizonyos távolságra visszafordulnak és innen a város bármely részében élő érkező kongresszusi vendégek gyalogosan teszik meg az utat. Csak ezzel a közlekedési renddel tudják az ilyenkor szinte elkerülhetetlen torlódást megakadályozni. Ugyanezt a célt szolgálja a kisszakasz rendszer felfüggesztése. A kongresszus napjaiban a 8 filléres kisszakaszok megszűnnek a villamosokon és csak a 20 filléres szakasz s 30 filléres átszállójegyek lesznek érvényben. Ipari törzshelyekről szervezik meg a tanműhelyek működését Pestalozzi a nagy modern pedagógus szerint iskoláink nem megfelelőek, mert a tanulókat csak elméleti ismeretekkel látják el bőségesen. Szerinte olyan iskolákra van szükség ahol a lehető legkevesebb elméletet tanítanak s a fősúlyt a munkára fektetik. Pestalozzi óta napjainkig nemcsak nálunk hanem a külföldön is szenvedélyes viták voltak a munka iskola és az elméleti iskola előnyei és hátrányai között. Az előbb említett iskolatípus nagy előnye az, hogy az életre nevel. A munka iskolájának megvalósítása terén nézetem szerint nagy lépést jelent az iparügyi minisztérium érdekes elgondolása, mely szerint ipari törzshelyek létesítését tervezi az iparügyi minisztérium. Az ipari törzshelyek szervezése azt jelen^ tené, hogy az ország egyes iparilag; fontos gócpontjaiban állítanák fel at tanműhelyeket és az ezzel kapcsolatos berendezéseket. A törzshelyekről pedig a tanműhelyek oktatóberendezései és személyzete ellátogatnak a körzetükbe tartozó községekbe^ ahol a helyszínen tanítanák meg az iparosokat az ujabb vívmányok alkalmazására. Másrészt pedig az egyes körzetek iparossága az ipari törzs-