Pápa és Vidéke, 35. évfolyam 1-53. sz. (1938)

1938-05-22 / 21. szám

helyekre belátogathatnak ahol, állan­dóan figyelemmel kísérhetné az ipari munka feljődését. Remélem, hogy az iparügyi minisztérium előbb ismer­tetett elmélete gyakorlatilag is be fog vállni és a jövőben ipari termelésünk minősége nem fog sokat különbözni a nagy nyugati ipari államok terme­lésétől. Tensészállatdijazás és fegatbemutatá Pápán A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület május 8-án Pápán járási tenyészállatdíjazást és fogatbemutatót rendezett. — A díjazást igen élénk érdeklődés kisérte. A hatóságok kép­viselőin kívül nemcsak a gazdakö­zönség, hanem más érdeklődők is nagy számban tekintették meg a be­mutatott szebbnél szebb tenyészálla­tokat. Felhajtottak: 12 uradalmi, 18 kis­gazda, 4 köztenyésztésben álló, ösz­szesen 34 bikát, 17 uradalmi, 19 kis­gazda, összesen 36 tehenet, 17 ura­dalmi, 10 kisgazda, összesen 27 üszőt, 8 uradalmi, 14 kisgazda, összesen 22 lovat, 42 uradalmi, 12 kisgazda, összesen 54 sertést, 28 uradalmi juhot, 2 uradalmi pulit, 6 törzs ba­romfit és házinyulat. — A nagyobb­márvü felhajtást az esős időjárás gá­tolta. A bírálóbizottság Szabadhegy Elemér gazdasági főtanácsos, föld­A jó keret emeli a képet: ke­reteztessen a Keresztény Nem­zeti Nyomdában Pápa, Csáky-n. 21., ahol ölesén és pontosau ké­szülnek a legszebb képkeretek. birtokos elnöklete alatt alakult meg. A birálat befejeztével Szabadhegy Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos üdvözölve a megjelenteket elismerés­sel nyilatkozott a bemutatott tenyész­állatok minőségéről és a takarmány­inség dacára is meglepő jó kondí­ciójáról. Különösen kiemelte a ló­tenyésztés fejlődését, ami elsősorban a földmivelésügyi minisztérium ér­deme, mert helyes tenyésztési poli­tikájával sikerült a zugméneket ki­irtani, aminek hatását a bemutatott lóanyag hiven visszatükrözi. Dr. Jókay Ihász Miklós m. kir. gazdazági főtanácsos a Veszprém­vármegyei Gazdasági Egyesület al­elnöke egyesülete nevében köszön­tötte a megjelenteket. Uradalmak. Bikák: Kari József Kéttornyulak a járási bika-vándordí­jat, melyet 1936 évben Pápán ren­dezett mezőgazdasági kiállítás óta őrzött, ezúttal is megnyerte. Dr. Jókay Ihász Miklós Hathalom, M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola Pápa (ver­senyen kívül). Tehenek: Kari József Kéttornyulak, gróf Esterházi Tamás jéróházai gaz­dasága, Ráth Jenő Zsigmondháza. Üszők: Rálh Jenő Zsigmondháza, Kari József Kéttornyulak, gróf Esterházy Tamás járóházai gazdasága. Fogatok: Ráth Jenő Zsigmondháza. Lovak: Ráth Jenő Zsigmondháza, Kari József Kéttornyulak. Sertések : Mangalica csoport: Kari József Kéttornyulak, dr. Jókay Ihász Miklós Hathalom. Hussertéscsoport: M. K ;r. Mezőgazdasági Szakiskola Pápa, Kari József Kéttornyulak, dr. Jókay Ihász Miklós Hathalom. Juhok: M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola Pápa, Kari József Két­tornyulak. Baromfi: M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola Pápa. Kutyák: M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola Pápa. Kisgazdák. Bikák: Letykó József Marcaltő, a járási kisgazda bika­vándordijat nverte, Badics János Dabrony, Nagy Káról/ Marcaltő, Ferenczy Zsigmond Dabrony,Ferenczy László Dabrony, Gőgös Antal Dab­rony, Széles Sándor Vaszar, Finta István Lovászpatona. Szomszédvármegyebeli bikák: Tóth Béla Ujmalomsok. A Pápa Felsővárosi és Alsóvárosi Legeltetési Társulatok bikagondozó jutalomban részesültek. Tehenek; Schandl Testvérek Dáka, Molnár Mihály Marcaltő, Kovács Kár ly Pápa, Giczi Gábor Pápa, Börötzky Testvérek Pápa. Üszők: Kalmár Mihály Marcaltő, Megyeri Lajós Tapolcafő, Giczi Kál­mán Pápa, ifj. Horváth Lajos Két­tornyulak. Kancák: Vitéz Kis Kádi Páter Csót, Horváth János Marcaltő, Kőszeghy Aladár Kéttornyulak, Kis Kádi Lónárd Csót. Kancacsikók: Schandl Testvérek Dáka, Kuti István Vaszar, Földing Ferenc, Bakonyszentiván, Horváth János Marcaltő, Schweighoffer Lőrinc Nagytevel Babarcsik Gyula Csót. Sertések: Poigár János Lovász­patona. Baromfi: Keringer Piroska Pápa. Házinyúl: Horváth Mihály Pápa. Hogyan fognak lefolyni a kongresszusi közös szentáldozások Az eucharisztikus kongresszusnak a lelkiek szempontjából leghatáso­sabb mozzanatai a közös szentáldo­zások lesznek. A kongresszus főszín­helyén a Hősök-terén négy közös szentáldozás lesz. Áldozócsütörtökön reggel 9 órakor az ifjúság szentmi­séjén, amikor egyúttal az első ma­gyar zarándokcsoport is a szentáldo­záshoz járul, rendezik az első nagy közös szentáldozást. Ezt követi pén­teken reggel 8 órakor a honvédek, hadirokkantak és tűzharcosok közös áldozása. Ugyancsak pénteken éjszaka tartják a férfiak szentségimádását, amely után éjféli szentmise követke­zik közös áldozással. Végül vasárnap délelőtt 9 órakor a pápai legátus miséjén megáldozik a magyar zarán­dokok második csoportja és a kong­resszus többi résztvevője. A száz­ezres tömegek áldoztatását 300 pap fogja végezni. Az áldoztató papok két-két (tehát 600) ministráns kísé­retében a jáki kápolnából indulnak ki és díszes menetben, a lecsapolt városligeti tó hídján át vonulnak a díszoltárhoz, majd onnan a szent aktus végzésére. A menetben a pre­montrei kanonokrend tagjai fogják vinni azt az 5 frigyszekrényt, amely­nek mindegyikében 60—60 áldoztató kehely lesz az átváltoztatott szent­ostyákkal. Az áldoztatás úgy történik, hogy az áldozók a helyükön marad­nak és az áldoztatók keresik fel őket a padsorokban és az állóhelyeken. Az Eucharisztikus Kongresszus ünnepségrendező bizottsága a leg­nagyobb gonddal készíti elő a május 26-án Áldozócsütörtökön este 8 órakor a Dunán végigvonuló oltáriszentséges hajókörmenete?, mert Pápa megyei város Polgármesteri Hivatalának 3532/1938. számú rendelete szerint 209 iáiiiut 4'én általinog patkányirtás 1 A patkányok az emberiség legádázabb ellenségei. A polgárság­nak közös érdeke a rendelet lelkiismeretes végrehajtása, ezért mindenki pontosan az előírt időpontokban tegyen eleget a kötelezettségeknek és ügyeljen arra, hogy a szomszédok is végrehajtsák az utasításokat. Minden pengő, amit a hatóságilag megválasztott, meg­bízható irtószerre kiad, egy év alatt 1000 pengő értékű patkánykártól óvja meg. Csak lelkiismeretesen végrehajtott együttműködés vezethet eredményhez. még nem volt példa a kongresszusok történetében. Elhatározta az ünnep­ségrendező bizottság, hogy a Duna két partján, a Margit-hidtól a Horthy Miklós- hídig többezer díszruhás fő­városi levente fáklyás sorfalat áll és amíg a hajókörmenet a két híd kö­zött halad, a fáklyatartók fényjelek­kel üdvözlik az Oltáriszentség, ame­lyet a hajón napsugárszerüen világí­tanak meg a reflektorok. Külön fák­lyás és lampionos díszőrséget állíta­hagy előkészületek a dunai hajókörmenetre a rendezőség azt akarja, hogy e kör­menet egyik legfeledhetetlenebb és lelki hatásokban is gyümölcsöző meg­nyilatkozása legyen a kongresszus­nak. Olyan diadalutat készítenek a Dunin Krisztus Királynak, amilyenre Bútorok 81 egyszerű és legmodernebb ki­vitelben úgy készen, mint ren­delésre PEIDLNÉL Faiskola-utca 7. Mindennemű berendezési cikkek! Könnyített fizetési feltételek! nak fel a Horthy Miklós-hid két híd­főjénél, ahol a körmenetben résztvevő hajók megfordulnak. Az ünnepség fényét tűzijáték rendezésével is emelni óhajtják. Amikor az Oltáriszentséget vivő Szent István gőzös a Margit­sziget megkerülése után a királyi vár elé érkezik, gépeit leállítja. Ebben a pil'anatban a Dunaparton felszerelt hangszórokon keresztül katonai hívó­jelek hangzanak fel, majd a katonai szolgálati szabályzatnak megfelelően ágyuk dördülnek el, az áldás alatt pedig a Szent Gellért-hegyről olyan rakéták röppennek a magasba, ame­lyek a világ négy tája felé a kereszt jelét rajzolják az égre. Amikor azután a hajók a körmenet befejeztével a kikötőhöz érnek és az Oltáriszentség és kísérete elhagyja a hajót a Szent Gellért-hegyen körülbelül 40 méter magasságú kereszt gyulád ki vörös bengáli fényben és az áhítatos han­gulatnak megfelelő negyedórás tűzi­játék fejezi be az ünnepi hódolást. A hajókörmenet alatt egyébként zúgni fognak a főváros valamennyi templo­mának összes harangjai. Intézkedés történt arról is, hogy a körmenet órájában mindkét parton oltsák ki a nagyonfényes reklámokat és lámpákat s ezek helyett a Dunára néző házak ablakaiban a gyertyák és mécsesek tízezrei vonjanak fénykoszorut a fo­lyón méltóságteljesen végighaladó hajókörmenet köré. miwiw ww w www^^ Nemzetségi találkozó. Az ős­magyar Széli (régiesen Zyl vagy Zeél) nemzetség tagjai az 1639. évi újított armális adományozásának év­fordulóján, május 22 én, vasárnap este nemzetségi találkozót rendeznek Budán. Jelenleg a nemzetségnek mintegy 80 leszármazója él szerte az országban a csonka határokon innen és túl. A magyar társadalom nagy érdeklődéssel tekint ezen nem­zetség találkozója elé, amely nem­zetség tagjainak ereiben honfoglaló vezérek és az Árpádházi fejedelmek vére csörgedez és amely nemzetség szoros családi kötelékbe többek kö­zött olyan kivátó, nagy magyarok tartoznak, mint Arany János, Széli Kálmán szalontai református esperes apósa és Vörösmarty Mihály, Széli Kálmán miniszterelnök apósa.

Next

/
Thumbnails
Contents