Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)
1937-03-28 / 13. szám
csőné asszony, aki a pofon adása közben azt kiáltozta, hogy ő uriaszszony, sokkal hatásosabb eszközöket is választhatott volna ennek az állításának bizonyítására. Hogy a szegény férj, kit ezért az amazoni harciasságért provokáltak, miként fogadta oldalbordájának ezt a kedves húsvéti ajándékát, arról egyenlőre hallgatnak a krónikák. Musolini líbiai látogatása felnyitotta kissé Európa szemét és rávilágított arra, hogy Európa déli felén egy új gyarmati nagyhatalom alakult ki, mely a Mediterrán világban egyre nagyobb erővel és realitással követeli magának azt a szerepet, amit a §cipiók Rómája az ókorban betöltött. Megint az a tétel igazolódott be, Isten tudja hányadszor, hogy az élet porondján a szemesé a világ és szemérmes koldusnak üres marad a J tarisznyája. Mig a többi államok minden erőteljes akciótól írtózva jegyzékek váltásával fecséreltek el másfél évtizedet, addig Mussolini zsenijének melegétől újraéledt Itália megkezdte a maga terjeszkedő aktivitásának vállalkozásait. És szembeszáliva egy egész nyelvelő, de semmit tenni nem merő világgal, megalkotta magának az uj római birodalmat. Libia ugyan, hova a Duce most ellátogatott, nem ennek a megújult Itáliának a szerzeménye, mert ezt egy előző korszak hagyta a mostani nemzedékre, de az a kultúrmunka, amit Olaszország a korábban sivár tartományban végzett, már maradék nélkül ennek a nemzedéknek az érdeme. Lehet rajta töprengeni, nagy idők szülik-e a nagy em bereket, vagy megfordítva, de mi, akiknek kis idők és apró emberkék jutottak itthon kortársi osztályrészül, irigykedve nézhetünk oda, ahol az emberiség szerencsésebb hajtásai ma is tudnak nagyot és szépet alkotni, holott az emberiség hőskora állítólag, — legalább is a mi Pató Páljaink önvigasztaló frázisai szerint, — régen letűnt. Séta a repülőtéren Évtizedek szomorú tapasztalatai után bizony enyhe keserűséggel keliett nekünk is elkönyvelnünk, hogy jó városunk is a „maradandóság városa" magistrátusaink nyárspolgári rövidlátása, mulasztás és könnyelműség nem csekély fűszeiével ízesítve, idejében gondoskodva mindig, hogy a fejlődés útjain visszataszigálják inindíg ezt a szeiencsétlen várost. Lemondtunk a vasúti gócpontról, illetve elgáncsoltak, nem gondoskodtunk arról, hogy országos úthálózatba kapcsolódjunk be és az elmúlt évtizedek vezetői pirulhatnak — jórészt sírjaikban — a jövő városi történetírás előtt. Annál örömtelibb volt ad tapasztalnunk, hogy amikor a légügyi hivatal faktorai a repülőtér létesítésének szándékával és terveivel hozzánk jöttek a mult esztendőben, megmozdult a „maradandóság városa". Előzékeny volt csodálatosképpen, mindent megajánlott, megígért, áldozatot mert vállalni. Igaz, hogy a pápai repülőtér is országos terv szülötte, amit esetleg el sem tudtunk volna gáncsolni, de mégis mozgékonyságával feltétlenül sokat használt az ügynek a városháza, a képviselőtestület. Ezek a gondolatok kísértenek, amikor a vaszari úton bandukolok a friss levegőn s a pompás kora tavaszi napsülés derít jókedvre. Örömmel szemlélem az elém tárüló képet, az ötméter széles, új út mintegy 170 méter hosszúságban szinte egy egész kis repülővároson vezet keresztül Jobbra-balra a hatalmas épületek, hangárok már valamennyien tető alatt vannak. Tizenegy hold van így beépítve. Az út végén pedig előttünk van a pompás repülőtér. Eltüníek a dombok, szántások, el a gabonatáblák, s itt áll a gyönyörűen píanírozolt 190 holdas térség, mely sima, mint az asztal. Sőt a füvesítés már megtörtént, s halvány zöld tónust hord az egész felület. A repülőtér állandó víztelenítéséről különben 7 és fél kilométeres beépített alaguthálőzat gondoskodik. A tér várkert felé eső oldalát a mintegy 660 méíer hosszú nyiltcsatorna képezi, vagy másfél méter mély, mely a betemetett Kisdorza ér vízét vezeti el. De magát a Dorza patakot is odább kellett vinni s erre a célra nem kevesebb, mint 900 méter uj medret kell ásni. Ezt azonban már csak a tavasszal ássák meg, mint ahogy akkor planirozzák a még hátralevő 10 holdat, akkor ásnak 1-2 kutat — a próbakút már földbenyulik — és készítik a meg hajának a kellő gondozást, J" - - ' 1 8 fen! el a Vaszari-úti vasbeton hidat a Dorza fölé. Akkor azután befejeződnek majd az építkezések is. Aki ezt a vidéket azelőtt is ismerte, igazán csak az tudja ériékelni a munka jelentőségét, a planirozás hozzátevőlegesen 45.000 köbméter föld megmunkálását tette szükségessé. Ezen pedig augusztus közepétől a hidegek beálltáig, december közepéig — tehát négy hónapon keresztül átlagosan 180-200 munkás dolgozott naphosszat. A szezonban ez a szám 250-280-ra szökött föl. S ezt a munkát mind pápai és és Pápa környéki napszámosok végezték, csupán 8 csongrádi kubikos hozatala váli szükségessé. Tehát szociális szempotból máris szép eredményt jelent, mert ezek a szegény emberek bizony 2*50, 3 50 P-t kereslek meg naponta. A munka ugyan erős voit, mert a száraz időjárás miatt keménnyé csontosodott a föld, a csatornázásnál pedig sokat kellett vízbe állniok, lapáiolniok. A munka tehát friss ütemü volt, de amellett, hogy gyorsan elkészült, az eredmény nemcsak kielégítő, hanem a várakozásokat is felülmúlta. Amint hallom, a szakkörök igen megvannak elégedve. S ez pedig nagy dicséret, hiszen tudjuk, hogy párhuzamosan több repülőtér létesül az ország más helyein is, alkalom van tehát összehasonlításokat tenni. A pápai városháza műszaki hivatala tehát szép munkát végzett. Ez főkép Abos János mérnök érdeme, aki a fölmérés és tervezés mérnöki munkálatait végezte, s az egész munka levezetését ellátta (úgy tudom, hogy a hasonló területű budaörsi repülőtér munkálatait 3-4 mérnök végezte) s a kelő nap őt mindig a munkahelyén találta. Csaba műszaki tanácsos maga is gyakran tartott munkaellenőrzést. A repülőtérünk tehát megvan. Ötvenezer pengőjébe került eddig a városnak. S minthogy a munka javán is túlvagyunk, a további kiadások már nem rúgnak magasra. Bizonyára kitűnő befektetést csinált a város. S ha Berlin érdemesnek tartja óriási tempelhofi repülőterét a négyszeresére nagyobbítani, talán mi sem számítjuk el magunkat. Rexa. Szurkálás az utcán Március hó 21-én éjjel 2 óra tájban Bősze Ferenc 38 éves ácssegéd csapzott hajjal, sántikálva állt az őrszemes rendőr elé, kinek jelentette, hogy ismeretlen tettesek leütötték és megszurkálták. Előadta, hogy társával, Fodor Gyulával a Moharos-féle vendéglőbe mentek egy kicsit mulatni és éjfél után indultak hazafelé. Mikor a Rákóczi-utcából a közlén keresztül a Major-utcába értek, három férfi támadt rájuk és minden ok nélküi orronvágták és az egyik kést is rántva, oldalát többször meg szúrta mélyen, kb. két cm. sebet ejtve rajta. Barátját is alaposan helybenhagyták. A nyomozás folytán előállították Lukács János 25 éves kocsist, Lukács Lajos 19 éves gyári munkást és Kasza Jenő 22 éves mindenest, kik beismerték tettüket. A kapitányságon kihallgatott tettesek bűncselekményük elkövetéséről nem tudtak felvilágosítást adni. Meggondolatlan tettüket erősen ittas állapotban követték el, annyira be volíak rúgva, hogy nem tudták mit csinálnak. Az eljárást megindították ellenük. r.wirj-uwjuiíruwu vi Ti 'rrr ri " r, nnn iwii»iin*>>m>nii>fiin Takarításhoz szükséges összes kellékek Padló- és parkettbeeresztők Gyümölcsfapermetező szerek KOHN GYULA-IZSÁK RT. egyedárusítójánál F6-utca 3.
