Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-03-28 / 13. szám

| Dr. Lukcsics ]ózsef | Megdöbbenve vettük a hírt: meghalt dr. Lukcsics József prelátuskanonok, ny. r. egyetemi tanár. Nemcsak a katolikus egyházmegyét, de az egész vármegye lakosságát érte ez a lesújtó hír. Dr. Lukcsics József prelátuskanonok f. hó 19-ére virradó hajnalon agyvérzés következtében életének 62. esztendejében visszaadta lelkét Alkotójának. Örökké emlékezetünkben levő életének főbb adatai a következők: 1875-ben született Ker tán, 1897-ben pappá szentelik, s mint újmisés Bécsbe kerül. Két év múlva teológiai doktor lesz. 1900-ban Pápára kerül káplánnak. Városunkban való rövid tartózkodásával a legnagyobb szeretetet és megbecsülést érdemelte ki. Pápáról még ugyanezen évben Rómába kerül. Ebben az időben emelkedik ki a neve az ismeretlenség homályából, s lesz országszerte ismert régész. Rómából hazatérve a budapesti egyetemi könyvtárba kerül. Tudományos munkásságának jutalma, hogy kinevezik a Pázmány Péter Tudomány Egyetem tanárává. Fáradhatatlan munkássággal folytatja tudományos kutatásait. Megírja a Történelmi emlékek a reformáció korából c. ötkötetes munkát. Másik hatalmas munkája Galilei viszonyát fejtegeti az egyházzal kapcsolatban. Mint egyetemi tanár két ízben dékán. Ezen időben lesz pápai kamarás is. 1927-ben a megyéspüspök veszprémi kanonokká nevezi ki. Csakhamar egyházmegyei főtanfelügyelő lesz s mint ilyen gyakran látogat Pápára is. Egyházmegyei működésén kívül jelentős szerepet töltött be a vármegye közéletében is. Halála mérhetetlen vesztesége egyházmegyénknek. Az igazságalkut nem ismerő fanatikusa s a becsületesség példaképe volt. Nagy tudás, sőt lángész, ki nevét aranybetűkkel írta bele a magyar tudományosság könyvébe. Szíve és ajtaja tárva volt a szegények előtt, mindenki szerető szívű, igaz érzésű embernek ismerte. Sokat vesztettünk elhunytával, világító fáklya volt, mely éltető napfényt sugárzott felénk! Még nem is olyan régen, a Jókaikör előadóülésén volt alkalmunk meggyőződni magas színvonalú képzettségéről. Közönségünk a legnagyobb szeretettel és érdeklődéssel hallgatta előadását nem is seitve, hogy néhány héí múlva a halottak sorába lép. Temetése márc. 22-én meat végbe impozánsan nagy részvét mellett. Veszprém város, s az egész egyházmegye képviseletében nagy számban vettek részt a temetésen, s kísérték utolsó útjára a kedves halottat. Megindult szívvel küldjük imánkat a veszprémi fejfára. Emléke sokáig fog élni lelkünkben. Áldás poraira. A dohánygyári munkások közgyűlése A dohánygyári Alkalmazottak Orsz. Szövetségének pápai csoportja csütörtökön d. u. 4 órakor a Ker. Munkásegyesület helyiségében tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Vitovlaszki Mihályné elnőknő a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg, majd Szalay Lajos gondosan megszerkesztett titkári jelentésben számolt be a csoport egy évi működéséről, melyet a vezetőség az elmúlt évben végzett. Böröcz Margit a pénztári, Kovács Gyula a temetési segélyalap jelentését ismertette, amit a közgyűlés az ellenőrök jelentése után elfogadott. Utána egyhangúan a következő új tisztikart választotta meg a közgyűlés : Einök Szabó Ferenc, II. elnök Kerekes Mihályné, titkár Szalay Lajos, pénztáros Ferenczi Erzsébet, II. pénztáros Fertői József, jegyző Kovács István, ellenőrök Szakács Mariska és Juranics Gyula. Ezen kivül még 20 választmányi tagot választott a közgyűlés. A választások befejezése után Székeiy János nyug. államtitkár, a Szövetség orsz. vezetője mondott általános figyelemmel kisért beszédet, melyben ismertette a gazdasági válság okait, s annak a dohánygyári munkásokra vonatkozó kihatását. A nagy tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után elnök megköszönte a beléje helyezett bizalmat és a közgyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért. DP. Orel Géze előadása Pápán Az Ipartestület ismeretterjesztő előadássorozatának záróelőadását április hó 5-én rendezi meg a Levente-otthonban. Ez alkalommal dr. Orel Géza székesfővárosi felső kereskedelmi fiúiskolái főigazgatót nyerte meg előadóul. Orel Géza dr. neve már régóta ismert az iparosság körében, hiszen alig múlik el egy hónap, hogy az ország egyik, vagy másik városában az iparos, vagy kereskedő társadalom számára előadásokat ne tartson. De ezen kívül sokkal szorosabbak a kapcsolatok, amelyek dr. Orel Gézát az iparossághoz fűzik, hiszen nemcsak elméletileg foglalkozik az iparosság kérdéseivel, hanem maga is szakképzett, sőt felszabadult, munkakönyvvel rendelkező iparos. S ez érteti meg azt, hogy miért ragaszkodik minden érzésével a gyakorlati tanonckiképzéshez, az iparosság továbbképzéséhez, a mestervizsgához. Több, mint három évtizedes irodalmi tevékenységét két nagy fő cél határozza meg. Az egyik: a gyakorlati és elméleti oktatást közelebb kell hozni, az iskolában a toll mellett a szerszámnak is helyet kell kapnia, mert ez az ut, amelynek révén az iparos réteg is megkapja a maga jól megérdemelt és nemzeti munkája révén megillető társadalmi elismerést. A másik: az iparos csak úgy állhatja meg helyét nemcsak a szakmában, hanem a nemzet életében is, ha nagyobb gondot fordítunk az iparosság előképzése és ismereteinek továbbfejlesztésére. Ezt fejtette ki az 1933. évben tartott keszthelyi országos Iparos Kongresszuson. Javaslatát a Baross Szövetség felterjesztette az Országos Iparoktatási Tanácshoz, mely ezt 1935. januárjában le is tárgyalta. Első műve, amely még a háború előtt jelent meg: „Mühelynevelés Páris iskoláiban." című korszakalkotó munkája, amelyben nemcsak a francia elemi iskolában folyó szerszámismerettanitást, a polgári iskolák ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tagozódást, a népiskolai tanoncelőkészitést és az iparossegédképző iskolákat ismerteti, hanem egyben kijelöli azt az utat is, amelyen a magyar oktatás ügynek haladnia kell, ha a gyakorlati élet követelményeihez közelebb akar jutni. Ez a régi elfogyott munka még ma is minden sorában aktuális; mindazok akik a gyakorlatiasság cimén reformokat követelnek, Orel Géza dr. nyomdokain haladnak. A háború után megjelent önálló ipari vonatkozású munkái és a szak folyóiratokban (különösen az IPOK-ban) napvilágot látott. Könyvei sorából csak egyet-kettőt ragadhatunk ki. Ilyenek: „Tanoncoktatás kérdésének megoldása." „A toll és a szerszám harca." továbbá „A mühelynevelés térfoglalása az iskolában." s végül a legutóbbi: „Értekezések." Ez utóbbiban a pályaválasztásról, tanoncoktatásról, kisipari kirakatokról, csomagolásról, reklámról, önképzésről ad mélyen megszívlelő és minden izében gyakorlati tanácsokat. Orel Géza dr. nem szűnik meg szorgalmazni,'hogy szereljék fel az elemi és polgári iskolákat műhelyekkel és hogy azokban iparos tanítsa a jövendő generációt a szerszámismeretre, mert a „toll" erre nem elégséges. A nagyértékünek ígérkező előadás nemcsak az iparosság és az iparosnemzedék nevelésével foglalkozó tényezők számára nyújt hasznos példát, előnyt jelent a kereskedő társadalom tagjainak is. Az Ipartestület elnöksége ezúttal is tisztelettel meghívja az érdeklődőket a fent ismertetett tárgyú előadásra. A Pápai HiteSha^ic közgyűlése Vasárnap, március 21-én délelőtt tartotta a Pápai Hitelbank 59. évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést az intézet elnöke, Medgyasszay Vince dunántúli ref. püspök elnöki megnyitója vezette be. A tárgysorozatot dr. Sulyok Dezső, intézeti ügyész ismertette. Az igazgatóság jelentéséből, a mérleg és eredményszámla adataiből kiemelte azokat, melyek az intézet elmúlt üzletévének hü képét adják. A közgyűlés megnyugvással és örömmel vette tudomásul, hogy a részvénytársaság fejlődésének vonala töretlen maradt és a meginduló gazdasági javulás az üzleti eredményben máris kifejezésre jut. Beszédes jele ennek a betétállománynak 101.000 pengős, a forgalomnak 4.5 millió pengős emelkedése. Nem számítva a folyton fluktuáló folyószámla forgalomban kiaFc/derékfájás, émelyges. ideJ •-rt^N&i gesség, tisztátalan teint gyakt M ran csak az emésztési zava, v" r

0k következménye. Ilyenkor ' 4, cV\ \ is seait * dolt összegeket, az intézet az 1936. év folyamán 556.000 pengő összegű új kölcsönt nyújtott ügyfeleinek. Az intézet tiszta nyeresége 1936-ban 26.838 P 29 f volt, amelyből osztalékra 10.000 pengőt, a rendes tartalékalap növelésére 5.000 pengőt, az elnök, alelnök és igazgatóság jutalékára pedig 4.373 P 10 fillért fordított a közgyűlés. Az 1936. üzleti év eredményének elszámolása után az intézet tiszta vagyona 565.120 pengőre emelkedett. Miután ez a vagyon 4.000 db. részvény között oszlik meg, egy részvény betétértéke 141 pengő. A mérleghez Bőhm Samu részvényes szólt hozzá, aki elismerését fejezte ki a közgyűlés élénk helyeslése mellett az intézet vezetősége iránt. A megejtett választások egyhangú eredménye újból a régi vezetőségnek adott mandátumot, csak az igazgató tanács kapott egy új tagot Nagy Zoltán értékes személyében. Pápa, Kossuth Lajos-utca 22. olcsó árai és jó árúi Budapesttel is versenyképes.