Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-12-26 / 52. szám

VDEKE POLITIKII HETEL3P. MEGJELENIK MINDEN VBSIRNBP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. r eieíonszárri.­189. Kiadóhivatal: Cséky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tutajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: ©R. HAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fii] A betlehemi Kisded szellemében , Irta: Dr. Wéber Pál veszprémi apátkanonok. A karácsonyi szent ünnep nemcsak az érzések melegét ömleszti rá az ember lelkére, de egyben kérdés is hozzám : hiszed-e, hogy a betlehemi kisded az Istenfia, a világ megvál­tója, az emberek Üdvözítője ? — Ha ezen kérdésre igennel válaszolok, még pedig meggyőződésből és fenn­tartás nélkül, akkor méltóan tudom megünnepelni a Karácsonyt. Nem elég csak a karácsonyfa fel­díszítése, ajándékoknak adása és el­fogadása, — az igazi megünneplés­hez lélek kell: hogy rendületlenül higyjem a kis Jézuska istenségét. Ezen fordul meg minden. Hit nél­kül nincs igazi karácsonyi ünnep. Nemcsak elmélázni kell a pászto­rok hűségén, hogy az angyal hívó szavára eljöttek az istállóhoz és le­borulva imádták a Kisdedet. Nem­csak lelkesedni kell azon, hogy a napkeleti királyok ajándékaikat rak­ták le a kis Jézuska lábaihoz és földreborulva imádták őt. Nemcsak ez kell. Mindez, nekem a keret, amely­ben látom a betlehemi Kisdedet. Örü­lök is ennek a környezetnek, mely őt körülveszi. De látásom akkor lesz igazi, lelkesedésem akkor lesz ben­nem lüktető, örömem akkor lesz tel­jes, ha mélységesen hiszem Jézus Krisztus istenségét. Istenségébe vetett hitem másképen látja a szobában elhelyezett kará­csonyfát, mely nem csak dísze lesz két hétig lakásomnak, hanem szim­bólum is, jelkép, vonzó, melegség, mely a békesség édes illatát árasztja szét. Karácsonyfa alatt elnémul a ha­rag, a gyűlölet, az ellenszenv, a szét­húzás. Csak akkor ünnepel a lelkem karácsonyi békét, ha békejobbot tu­dok adni és nyújtani a másiknak, — ha meg tudok bocsátani a másiknak, — ha erőt tudok venni büszkesége­imen, hogy bocsánatot kérjek a má­siktól, — ha le tudom vetni gőgöm­nek tógáját, hogy kitöröljem szótá­ramból a bosszúállást, haragot, gyű­löletet. Meg tudom mindezt tenni, ha rendületlenül hiszem a betlehemi Kisdednek istenségét. Hitem mást is mond nekem: azt, hogy a betlehemi istállóban olyan szegénység van, mely nem irigyke­kedik a máséra, — mely lefokozza szívemben a lázongó érzéseket, — mely megbecsüli a másiknak jogát és tulajdonát. Ez megy talán legne­hezebben. Viszont ezzel tüzelhető fel a tömeg azok ellen, akiknek többjük van. A forradalmak lavináját ezzel lehet megindítani és a felelőtlen agitátorok mindig ehhez az eszközhöz nyúltak, ehhez a módszerhez folyamodtak. Óriási felelősség terheli azokat, akik az irigység felkeltésével gyújtják meg a lelkekben a bosszúállásnak lobba­nékonyságra hajló parazsát. Ha erős a hitem a betlehemi Kisdedben, ak­kor megértem, hogy a vagyoneltoló­dások nem lehetnek akadályai az em­beriség boldogulásának, csak evan­géliumi szellemben kell hozzányúlni a szociális kérdések megoldásához, ahogyan azt a pápai körlevelek kör­vonalozták és leszögezték. Nincs olyan kérdés, de nem is lehet, amit nem lehetne megoldani a betlehemi Kisded szellemében. Nem szabad azonban, hogy a karácsonyi betle­hemi kép egyoldalú beállítással lá­zító eszközzé váljék, mert még em­lékezhetünk azokra a nagyhangú frá­zisokra, melyeket a kommunizmus előfutárjai, csatlósai és kezdetben ve­zérei is hangoztattak: hogy Jézus Krisztus evangéliuma tulajdonképen most fog megvalósulni. Nem igaz! — Az Úr Jézus tanítása tiszteli a jogot, elitéli a rombolást, pusztítást, vérengzést, — szereti a hazát és azt áldozatok árán is megvédeni, erősí­teni, fejteszteni tanítja, — tisztelet­ben tartja a másiknak meggyőződé­sét és nem ismeri az erőszakot, a terrort — szigorúan védi az erkölcsi, tisztaságot és nem ad helyet a zül­lésnek, kicsapongásnak. Bizonyos, hogy boldogabb volna az ember, ha őt követné és nem az álpróféták hazugságaira hallgatna. Az emberek nem Jézusnál és nem Jézussal keresik a boldogságot, hát nem is találnak rá. Tele van a világ panasszal, kifakadással, a konferen­ciák a béke szükségességét üvöltik, mellette halomra öldöklik egymást, a kiutat hajhásszák, csak oda nem for­dulnak, ahová a betlehemi csillag vezetné őket, mert nem hisznek, de nem is akarnak hinni Jézus Krisz­tusban. Innen a sok baj. Amikor az emberek telesírják kifakadásaikkal a világot és a helyes kibontakozás cse­lekvő útjára lépni, azonban vonakod­nak, ugyanakkor megtörténik, hogy a sportbajnok: William Jennins Bry­an egy amerikai boxverseny után, amelyet közel százezer ember nézett végig, de még több mint húszezer kívül maradt helyszűke miatt, a kö­vetkező frappáns kijelentést tette: „Amikor az emberek másfél millió dollárt fizetnek, hogy végignézzenek egy díjboxolást, hogy lássák, miké­pen ütlegeli egyik a másikat, ami­dőn az emberek gyönyörűségüket találják az ilyen dolgokban, senki sem tagadhatja, hogy lelki vakság verte meg az embereket." Egyedül Jézus Krisztus az, aki a modern pogányság hártyáját le tudja venni a nehezen látó, a hibákat észre nem vevő, azoknak valódi okait nem kutató modern embernek szemeiről. J Ehhez elsősorban hit kell, még pe­dig erős, törhetetlen, megdönthetet­len hit a betlehemi Kisded istensé­gében. Ha ez meg van, akkor meg­értem a betlehemi istálló szegénysé­gét, megértem a betlehemi csillag­nak jelentőségét és követem Jézus Krisztusnak tanítását. Ilyen lélekkel azután lehet ünnepelni! Városi közgyűlés Folyó hó 20-án a Városháza meg­élénkült, mert a város parlamentje délután 3 órakor ülést tartóit. A köz­gyűlést Hamuth János polgármester 3 órakor szokatlan nagy érdeklődés mellett nyitotta. A szokatlanul nagy érdeklődésnek oka a bírósági épület helyének kijelölése volt, amely tárgy­sorozati pont letárgyalása után a köz­gyűlés ismét felvette a rendes képét, a képviselőtestület tagjainak nagy része eltávozott s csak egy páran várták meg a befejezést. Az elnöki bejelentések előtt Ha­muth János polgármester bejelentette, hogy a tüzoitótestület Szöllőssy Sán­dort választotta meg tűzoltó parancs­noknak, ezt a választási a felsőbb hatóságok jóváhagyták, így intézke­dett a tűzoltóparancsnoknak a kép­viselőtestületbe teendő behívása iránt, s őt ezen minőségében üdvözölte. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kormányzó vitéz Hevessy József kép­viselőtestületi lagot Signum Laudis­sal tüntette ki, miért is a kitüntettet üdvözölte ez alkalommal a képviselő­testület és a város nevében. A tárgysorozat első pontja volt az új bírósági épület elhelyezéséről való döntés. Dr. Uzonyi Kálmán előadó ismertette az igazságügyminiszter le­iratát, mejy szerint a miniszter az összes felajánlott megoldási módok közül, egyedül a Korona épület he­lyét tartja alkalmasnak és ezen te­rületnek mielőbbi átadását kéri. A polgármesteri javaslat a miniszteri leiratnak megfelelően javasolja a Ko­rona épület helyén a 800 négyszög­öles teleknek az igazságügyi kincs­tár részére leendő átadását, az ott levő épület lebontását, a tér parkí­rozását, a Cinca beboltozását és az ezen térhez vezető utak jókarban helyezését. Az előadó ezután ismer­teti ezen munkálatok költségvetését és az erre szolgáló pénzügyi fedezetet. A polgármesteri javaslathoz első­nek Dr. Sulyok Dezső képviselő szóllott hozzá, kérte a polgármestert, hogy ezt a javaslatát vegye le a napi­rendről, hogy legyen alkalma az ezen megoldást ellenzőknek álláspontjukat az igazságügyiminiszer előtt kifej­teni és őt alhatározásának megvál­toztatására bírni, s ezért indítványozza egy kiküldöttség kiküldését. Dr. Su­lyok Dezső egyben ígéretet tesz mind­azoknak nevében, kik eddig a Ko­rona helyén való megoldást ellenzik, hogy amennyiben az igazságügymi­nisztert nem sikerül meggyőzni, hogy a régi helyén építse fel a bíróságot, akkor a polgármesteri javaslatot egye­temes városi érdekből elfogadják. Hamut János polgármester Sulyok Dezső kérését magáévá teszi, ezen javaslatot rövid időre a napirendről leveszi, azzal, hogy még ez évben dűlőre kívánja vinni ezt a kérdést, nehogy ezzel ilyen nagy kihatású közmunka halasztást szenvedhessen. Ugyancsak levette a polgármester a tárgysorozat második pontját is,, amely a régi bírósági épület átalaki* tására vonatkozott. Mindkét kérdés­sel kapcsolatosan többen tettek ész­revételeket. Ezzel az izgalmat keltő kérdés egyelőre megoldatlan maradt. A továbbiak során a megfogyat­kozott képviselőtestület gyors tem­póban tárgyalta le az egyes javasla­tokat. Elfogadta a legtöbb adót fizető városi képviselők 1938 évi névjegy­zékét, mit lapunk más helyén is­mertetünk. A városi hirdetési szabályrendele-

Next

/
Thumbnails
Contents