Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-12-26 / 52. szám

Nmw karácsonyi vásár! Sok pénzt takarít meg, ha kará­csonyi szükségletét divatházában szerzi be, Kossuth L.-u. 17. Raktáron levő nöi és leányka kabátok, nöi és férfi­szövetek, bársonyok fla­nelek, selymek, damaszt­áruk bámulatos olcsó árban ké­ig rülnek eladásra! tet és az autótaxik vételdíj szabá­sának megállapítására vonatkozó ja­vaslatot a polgármester levette a na­pirendről. Az építésügyi szabályrendeletet a légoltalomra tekintettel megfelelően módosította a közgyűlés. Egyes képviselőtestületi tagok kér­ték a várost, hogy valamely utat Szent István királyról nevezzen el. A képviselőtestület elhatározta, hogy a Győri utat nevezi el Szent István útnak s intézkedik az utcai számtáb­láknak megfelelő kicseréléséről. A repülőtér haszonbérleti szerzé­sét a közgyűlés elfogadta. A vá­rosi tisztviselők és nyugdíjasok fize­tését az állami tisztviselőkhöz ha­sonló mértékben jan. 1-től felemelte a közgyűlés. Ezen javaslattal kap­csolatban dr. Csarmasz Ferenc kérte Szőrmék, kabátprémezések, boák, bundák a legelőnyösebben beszerezhetők KESZEY szűcsnél Pápa, Kossuth-utca 24. Aranyéremmel kitüntetve! a villanytelepi alkalmazottak fizeté­sének és nyugdíjának rendezését. A polgármester ezzel kapcsolatban azt válaszolta, hogy a fizetés a letár­gyalt java lattal rendezést nyert, a nyugdíj kérdése pedig rendezés alatt áll. A polgármester javasolía karácsonyi­segély megszavazását, a rangosz­tályba nem sorozott tisztviselők és alkalmazottak részére. Szalay Lajos a szociális szempontok figyelembe vételét kéri s kéri, hogy a kisfizetésű tisztviselőknek is adassék segély, Hajnóczky Fereuc pedig kéri, hogy az összes tisztviselőknek fizetésük 25 százaléka adassék karácsonyi se­gélyül. A képviselőtestület a polgár­mesteri javaslatot fogadja el. A veszprémi tanfelügyelőség meg­kereste a várost, hogy a Kertvárosi állami elemi népiskola gondnoksá­gába a város négy képviselőtestületi tagot küídjön. A közgyűlés a polgár­mester javaslatára Jilek Ferenc, vitéz Hevessy József, vitéz Karcsay Béla és dr. Nagy György képviselőtes­tületi tagokat küldte ki. A Pápai Futball Club bérleti szer­ződését a képviselőtestület újabb egy évre meghosszabbította. Ezután több apróbb javaslatot szavazott meg a közgyűlés, többek között dr. Merétey Károly orvosnak 9 havi rendkívüli szabadságot engedélyezett a tiszti­orvosi tanfolyam elvégzésére, dr. Ta­kács Lajosnak pedig 3 heti rendkí­vüli szabadságot a közigazgatási gya­korlati vizsga letétele végett. A vá­rosi tűzoltók közmunkadíját a város átvállalta. Karczagh Endre moziigaz­gató részére 200 pengő gyógykeze­lési segélyt szavaztak meg. Simon József v. kézbesítőt saját kérelmére jan 1-től nyugdíjazták. Nagy Jánosné és Varga Ferencné kegydíjat kértek a várostól, a kép­véselőiestület kérelmüket nem találta teljesíthetőnek. A Jókai utca 11. sz. városi bérházban egy két szobás la­kás bérbeadását határozta el a köz­gyűlés 680 P bér ellenében. Kovács Istvánnak pedig 50 P bért engedett el a közgyűlés. A végén ismertetve lett az inség­akció zárszámadása, mit a képviselő­testület hozzászólás nélkül elfogadott. A közgyűlés bezárása előtt vitéz Hevessy József köszönetet mondott kitüntetése alkalmávali üdvözlésért. Az illetőségi ügyek letárgyalása után a közgyűlés fél 6 órakor véget ért. Karácsonyra egy mdvészl fényképi (De a „Karczaghy"' mii­teremből való legyen.) 433 Javult a vármegye egészségügye Dr. Bellák Imre vármegyei kir. tiszti főorvos legutóbbi jelentése szerint a vármegye egészségügye lényegesen javult. Sok esetben fordult ugyan elő infulenzaszerü megbetegedés, azonban minden szövédmény nélkül. Lényegesen csökkent a fertőző megbetegedések száma. A difiéria sajnos emelkedett sőt egyes helyeken így Máíyusháza pusztán a járványt is kimondották A fertőző megbetegedések számszerű adatai a következők: Emelkedett a difiéria (12-23), az infulenza (0 4), a variecella (16-20), és a tbc. (11-13), viszont csőként a skarlatina (22-12) a morbilli (131-0), a pertuzis (25-12), a tífusz abdominális (47 34), a dis­antéria (10-6), a febris puerperális (8-5). trachoma (3 0), a paratifusz (3-1), és a Heine Media (1-0). Eb­marást bejelentettek 8 esetben. A zárójelben lévő számok közül az első az októberi a második a november százalék. Legszebb, legolcsóbb a év je­gy et, levélpapírt, üzleti és egyéb nyomtatvényt szAIlit a Keresz­tény Nemzeti Nyomda, PApa CeAky.il. 21. Hazatérés. Irta: Blaskó Mária. Korán kezdődött abban az évben a havazás s decemberben már ke­ményre fagyott hótakaróra nézett le a csillagos ég. A bokrok mellett somfordáló sötét alak magában dohogott: Kutyául világít ez a hó! Erre még nem járt, de a templom­toronyról látta, hogy már előtte van a kis város. A csavargó szemeihez emelte a ke­zét és vizsgálódni kezdett: — Ott ni, már a ház is látszik. Világosság van az ablakban. Mi a csoda, hogy még éjféltájt is világí­tanak? Lehet, hogy disznóölés. Aki lopni készül nem szereti a vi­lágosságot. Másfelé vizsgálódott hát: — Ott is ház ... de ott is vilá­gosság ! Mi lelte ezt a városkát, hogy Itt éjszaka mindenki világít! ? Nem kellett töprengnie. Válaszké­pen a közeli templomtoronyban meg­kondult a harang. — Mi az? Tűz van? De a másik pillanatban észbekapott: — Hányadika is van ? Huszon­négy ... Hát persze . . . Na nézd és én erre nem gondoltam. Hisz kará­csony éjjel van ! Most készülődnék az éjféli misére! Megállt, mintha odacövekelték volna a hóba. Állt... állt... és nézett, nézett a templomtorony felé. A ha­rangzúgás mintha a szívére verődött volna s a viszhang azt susogta volna ott belül: — Karácsony . . r< karácsony . . . karácsony . . . A csavargó pedig csak állt a csil­lagos ég alatt, hótakaró fölött, szent­karácsony éjszakáján. A csavargó, aki lopni készült. És aki most elfe­lejtett mindent,csak egyre emlékezett: Hogy is volt az ? * * * Igen, így volt. Kis polgárista fiu volt akkor. Öz­vegy ember fia. Karácsonyra meg­bukott és — mivel nem volt lágy­szívű édesanyja az oldala mellett — azt a szigorú büntetést kapta, hogy nem mehet haza szentestére. Visszaemlékezik, hogy sírt és mi­lyen égő honvágya volt azon a de­cember 24-én 1 Nem birt a szíve vá­gyával. Kisírta, kijajgatta a puhaszívü kosztosasszony engedélyét, hogy adél­utáni vonattal hazamehessen mégis. Akkor is ilyen nagy 'hó volt. Még nagyobb. Valóságos hófúvás. A vo­nat elakadt. Nágy késéssel éjszaka ért haza. Az állomásról hóviharban gyalo­golt be. Éjjel eiőtt ért haza. Bezör­getett. És amikor az apa ajtót nyi­tott, sírva borult a nyakába. — Édesapám ne haragudjon ! Ha­zajöttem éjféli misére. Persze az apa nem tudott hara­gudni karácsony éjszakáján és va­lóban együtt mentek el az éjféli misére. * * # így volt. Igen, így volt ... És most, husz év után ép így áll itt, mint akkor. Most is megbukott... de óh jaj, sokkal többől! Megbukott, elbukott becsületben erkölcsben. Bukott az egész, szerencsétlen élete! És most is veri a vihar... De nem a tiszta hópelyhek vihara, ha­nem a piszkos, romlott,lezüllött életé... A szivéből nehéz sóhaj fakadt fel: — Ha most is haza mehetnék ugy mint akkor s bocsánatotkérve borul­hatnék egy bűnbocsátó atya karjaiba! De az atya már rég ott porlad egy messzi temetőben. — Nincs, kihez hazatérni! Nincs ? Felnézett az égre és a csillagok biztatóan mosolyogtak vissza: — De van! Van, van van! — Igaz. Van egy atya. . . egy ötök atya... egy mennyei atya. Ahhoz mindig haza lehet térni! A kisded Jézus karácsonyi kegyel­mei körül-simogatták a csavargó kér­ges, kemény szívét. Lágyan, biztatóan, hívogatóan: — Gyere, gyere. Az Atya vár. Bo­csánattal vár. Haza várt. Éjféli szent­misére. És a csavargónak kicsordult a könnye. Lehajtotta a fejét és elindult a templom felé. Az ősz plébános mánap boldogan újságolta barátainak: — Ilyen szép karácsonyom még nem volt! Éjféli mise előtt a sek­restyébe egy csavargó külsejű alak toppant be hozzám azzal, hogy gyónni akar. Mise után szállást ad­tam neki. Hajnali misén a hívekkel áldozott. Többet, mint gyóntató nem mond­hatok. Pedig monhatott volna még sokat egy súlyos bűnösről, aki ha­zatért mennyei Atyjához éjféli mi­sére. És az Atya nagy szeretettel, bocsánattal fogadta vissza gyermekei közé a becsület útjára. Karácsony, karácsony, édes szent karácsony, bár sok-sok bűnös szívet hoznál haza kegyelmeidnek éjszaká­ján a mennyei Atya karjai közé! Kisded Jézus, ezt eszközöld ki nekünk!

Next

/
Thumbnails
Contents