Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)
1937-09-05 / 36. szám
POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horlhy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lapíulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévra 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb. miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Megkezdődik az iskolaév A város eddig kihalt utcái ismét mozgalmasak leitek, feltűntek az apró diáklábacskák, hogy új életet vigyenek ezen egyhangú város falai közé. Az úttesteken sűrű sorokban sietnek az ünnepies külsőben öltözött mamák és papák oldalukon egy-két fiúcskával, lánykával, kit beíratni visznek. A szülők arcán a boldog megelégedettség és büszkeség, — hogy gyermeküket középiskolába adhatják, — érzése váltakozik a tanítással járó nehéz gondok által szántott mély gondolatok borús felhőivel. De ki gondol a jövőre, minden szülő örömmel nyul a zsebébe, meg vonja magától a falatot és húzza életszükségleteit össze, de egynek meg kell lenni, a család szemefényének tanulni kell, mert különb akar lenni apjánál. A nehéz százasok elővándorolnak a zsebekből, hogy a fiúcska tanulhasson és majdan hasonló áldozatkészséggel siethessen már munkaképtelen és elöregedő szüleinek segítségére. A reményekben ilyenkor nincsen hiány. Reménykedik a szülő, hogy a meghozott áldozat, a család szájától elvont falatok nem lesznek hiábavalók, a fiúcska, kire ezt áldozzák, majd mindezt visszatéríti, ha nagy lesz. De reménykedik a gyermek is, lelkét mindenféle szines jövőbeli kép tölti el, úgylátja, hogy hogy belőle most már lesz valaki, bizonyára nagy és hires ember. Az egyik beíratás követi a másikat, az évekkel együtt fogynak a remények is. A szülő bizodalma is lecsökken, a fiúcskához főzött remények nem válnak valóra, ahol pedig valóra válnak, ott felüti a fejét a nagyobb gond, a jövő elhelyezkedésének gondja. A gyermekből is kikopnak a jövő szines képei és felváltják azokat a pályaválasztás nehéz gondjai. Ki merre menjen, hol helyezkedjen el, hisz mindenhol anynyian vannak, kik nehezen megszerzett diplomákkal várják a szűkös kenyeret nyújtó kis állást. A pillanatnyilag lelkesítő reményeket a gondok váltják fel és ez így volt már éveken át, ennek ellenére is, egyik szülő, vagy gyermek sem gondol arra, hogy a szines álomképek helyett, a való élettel számoljon. Ne ringassa magát olyan képzelt hangulatba, hogy vele kivételt hogy lelkét kiművelje, szellemi ismereteit gyarapítsa és ezekkel magát tesz az élet, az ő fia szerencsésebb 1 felvértezve a gyakorlati élet küzdőlesz és talán kínálják neki a biztos fixes és nyugdíjas állást. Ne azért tanítassa a szülő gyermekét, hogy majd úr lesz belőle, hanem azért, terén keressen érvényesülést, hol nem a protekció, nem a családi nexusok, hanem az egyéni rátermettség biztosítja a nyugodt megélhetést. Az ezidei országos kerékpárverseny, Tour de Hongrie útvonala városunkon keresztül A Magyar Kerékpáros Szövetség á mult évekhez hasonlóan ez idén is megrendezi magyarországi országos körversenyét. A verseny öt napra terjed, kezdődik szeptember 4-én és befejeződik szeptember 8-án. A Tour de Hongrie iránt ezúttal is az egész országban, sőt külfö'dőn nagy érdeklődés nyilvánul meg, belföldről nagyszámú jelentkezés fu'ott be a rendezőséghez, azonkívül nagyszámú külföldi versenyző is bejelentette részvételét és külföldről tekintélyes számú kísérők is érkeznek. A versenyzők Budapestről indulnak szept. 4 én és ezen a napon Szegedig mennek, onnan 5-én Debrecenbe, 6-án Szolnokon keresztül vissza vissza Budapestre, innen szept 7-én Keszthelyre, majd innen 8-án vissza Budapestre. A Budapest—Keszthelyi Rövidesen kultúrház épül Csóton Az ország és vele együtt a vármegyei közületeknek is egyik legfontosabb feladatát képezi a falu kultúrájának fejlesztése, hogy ezáltal a falu lakossága szellemiekben növekedve, alkalmasabbá váljon a magyarságra váró nehéz feladatok megoldására. Veszprém vármegyében még eddig nem sok történt e tekintetben, mig az ország többi részein a kormány, vagy egyéb közületek támogatásával egymás után épültek az úgynevezett kultúrházak, amelyek hivatva vannak a falu kultúráját előbbre vinni. Az első kezdeményező lépés most Csót községben történt meg, Csóti Géza murakereszturi apát, volt csóti esperes és az ugodi kerületnek volt országgyűlési képviselője adománya tette lehetővé, hogy Csóton kultúrház épüljön. A szociális érzésű és a falu problémája iránt mindig megértéssel viseltető főpap anyagi áldozatot nem kiméivé kezdte meg a csóti kultúrház felépítését. Az építkezés javában folyik, rövidesen befejezéshez közeledik és nemsokára j az új kultúrház megkezdi áldásos és minden tekintetben hasznos működését a falu kullúrájának emelése érdekében. { útvonalon szeptember 7 én érkeznek Takácsi felöl Pápára. Városunkban a Tour de Hongrie résztvevői körülbelül kedden 11 és 12 óra közötti időben érkeznek, innen Pápakovácsin keresztül mennek Keszthelyre. Az az útvonal, amit a versenyzők megtesznek 1024 km-nek felel meg. A körverseny rendezősége gondoskodott, hogy azon az útvonalon, ahol a versenyzők e'haladnak az utak jókarban legyenek hozva, az utakon semmiféle akadály ne hátráltassa a versenyzőket és minden helyiségben, városban kellő fogadtatásban legyen részük. Pápán is a város vezetősége fogadja a Hungária szálloda előít a versenyzőket és valószínűleg frissítőkkel igyekszik nekik a nehéz útvonal megtevését elősegíteni. Őstermelőnépességünk egészségvédelme, mint biztosítási probléma Őstermelő népségünk egészségvédelme ma már sürgősen megoldandó nemzeti feladat, melyet azonban több szempontból kell mérlegelni. A falu népének egészségvédelme elsősorban is szociálpolitikai természetű kérdés, melynél nehézségeket okozhat az, hogy egy olyan modern szociális intézmény, mint a biztosítás egy töretlen, őstermelői népesség körében kerül megvalósításra közel 3 milliós biztosítottal. De nehézséget okozhat másodsorban az is, hogy itt a biztosítás célja és anyaga az emberi egészség s ennek fokozása, mely a legnagyobb érték nemcsak az egyénre nézve, hanem a nemzet szempontjából is és ezért fokozottabb védelmet, éríékelést követel, mint az élettelen ingó vagy ingatlan dolog. De felvetjük a kérdést, hogy tekinthetjük-e egyáltalában az egészség' védelmet biztositásnak. Hiszen a biztosítás csak az u'ólagos kárpótlásig terjed és nem célja, hogy önmagá feleslegessé tegye; viszont az egész< ségvédelemnek ez ad egyedül létjogosultságot. Az egészségvédelem épen ezért kettős irányban nyilvánul meg: egyrészt az őstermelőnépességet egészségügyi támogatásokban, — orvosi, kórházikezelés, gyógyszerek, — részesíti passzív védelem; másrészt ezzel párhuzamosan a falu népét egészségügyi aktivitásra, hygenikus életre, a népbetegségek iránti védekezésre s családvédelemre szoktatja, aktiv védelem. A biztosítás gyakorlati megvalósítása oly módon történhetne, hogy a biztosítottak anyagi teherbíró képességük szerint, — mely hatósági megállapítás tárgya lenne — különböző osztályokba sorozva részvételi díjakat fizetnének azon biztosító intézetnek, amely egészségvédelmünk ellátására kormányengdélyt nyerne. A teljesen nincstelenek helyett a díjakat a közélet, — állam vagy község — viselné, ellenszolgáltatásként a közmunkákban való ingyenes munkateljesítésük alapján. A biztosítási dijak közadók módjára lennének beszedve. A biztosítás, épen úgy, mint az országos társadalombiztosítás, minden agrárnépességhez tartozó részére kötelező lenne. A biztosító intézet által felállítandó egészségvédelmi szervezet