Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-09-05 / 36. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horlhy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­íulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ér: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévra 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb. miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Megkezdődik az iskolaév A város eddig kihalt utcái ismét mozgalmasak leitek, feltűntek az apró diáklábacskák, hogy új életet vigye­nek ezen egyhangú város falai közé. Az úttesteken sűrű sorokban sietnek az ünnepies külsőben öltözött ma­mák és papák oldalukon egy-két fiúcskával, lánykával, kit beíratni visznek. A szülők arcán a boldog megelégedettség és büszkeség, — hogy gyermeküket középiskolába ad­hatják, — érzése váltakozik a taní­tással járó nehéz gondok által szán­tott mély gondolatok borús felhőivel. De ki gondol a jövőre, minden szülő örömmel nyul a zsebébe, meg vonja magától a falatot és húzza életszük­ségleteit össze, de egynek meg kell lenni, a család szemefényének tanulni kell, mert különb akar lenni apjánál. A nehéz százasok elővándorolnak a zsebekből, hogy a fiúcska tanulhas­son és majdan hasonló áldozatkész­séggel siethessen már munkaképte­len és elöregedő szüleinek segítsé­gére. A reményekben ilyenkor nincsen hiány. Reménykedik a szülő, hogy a meghozott áldozat, a család szájá­tól elvont falatok nem lesznek hiába­valók, a fiúcska, kire ezt áldozzák, majd mindezt visszatéríti, ha nagy lesz. De reménykedik a gyermek is, lelkét mindenféle szines jövőbeli kép tölti el, úgylátja, hogy hogy belőle most már lesz valaki, bizonyára nagy és hires ember. Az egyik beíratás követi a mási­kat, az évekkel együtt fogynak a remények is. A szülő bizodalma is lecsökken, a fiúcskához főzött remé­nyek nem válnak valóra, ahol pedig valóra válnak, ott felüti a fejét a nagyobb gond, a jövő elhelyezke­désének gondja. A gyermekből is kikopnak a jövő szines képei és fel­váltják azokat a pályaválasztás nehéz gondjai. Ki merre menjen, hol he­lyezkedjen el, hisz mindenhol any­nyian vannak, kik nehezen megszer­zett diplomákkal várják a szűkös kenyeret nyújtó kis állást. A pillanatnyilag lelkesítő reménye­ket a gondok váltják fel és ez így volt már éveken át, ennek ellenére is, egyik szülő, vagy gyermek sem gondol arra, hogy a szines álom­képek helyett, a való élettel számol­jon. Ne ringassa magát olyan kép­zelt hangulatba, hogy vele kivételt hogy lelkét kiművelje, szellemi isme­reteit gyarapítsa és ezekkel magát tesz az élet, az ő fia szerencsésebb 1 felvértezve a gyakorlati élet küzdő­lesz és talán kínálják neki a biztos fixes és nyugdíjas állást. Ne azért tanítassa a szülő gyermekét, hogy majd úr lesz belőle, hanem azért, terén keressen érvényesülést, hol nem a protekció, nem a családi nexusok, hanem az egyéni rátermettség bizto­sítja a nyugodt megélhetést. Az ezidei országos kerékpár­verseny, Tour de Hongrie útvonala városunkon keresztül A Magyar Kerékpáros Szövetség á mult évekhez hasonlóan ez idén is megrendezi magyarországi országos körversenyét. A verseny öt napra terjed, kezdődik szeptember 4-én és befejeződik szeptember 8-án. A Tour de Hongrie iránt ezúttal is az egész országban, sőt külfö'dőn nagy ér­deklődés nyilvánul meg, belföldről nagyszámú jelentkezés fu'ott be a rendezőséghez, azonkívül nagyszámú külföldi versenyző is bejelentette részvételét és külföldről tekintélyes számú kísérők is érkeznek. A ver­senyzők Budapestről indulnak szept. 4 én és ezen a napon Szegedig mennek, onnan 5-én Debrecenbe, 6-án Szolnokon keresztül vissza vissza Budapestre, innen szept 7-én Keszthelyre, majd innen 8-án vissza Budapestre. A Budapest—Keszthelyi Rövidesen kultúrház épül Csóton Az ország és vele együtt a vár­megyei közületeknek is egyik leg­fontosabb feladatát képezi a falu kultúrájának fejlesztése, hogy ezáltal a falu lakossága szellemiekben nö­vekedve, alkalmasabbá váljon a ma­gyarságra váró nehéz feladatok meg­oldására. Veszprém vármegyében még eddig nem sok történt e tekin­tetben, mig az ország többi részein a kormány, vagy egyéb közületek támogatásával egymás után épültek az úgynevezett kultúrházak, amelyek hivatva vannak a falu kultúráját előbbre vinni. Az első kezdeményező lépés most Csót községben történt meg, Csóti Géza murakereszturi apát, volt csóti esperes és az ugodi kerületnek volt országgyűlési képviselője adománya tette lehetővé, hogy Csóton kultúr­ház épüljön. A szociális érzésű és a falu problémája iránt mindig meg­értéssel viseltető főpap anyagi áldo­zatot nem kiméivé kezdte meg a csóti kultúrház felépítését. Az épít­kezés javában folyik, rövidesen be­fejezéshez közeledik és nemsokára j az új kultúrház megkezdi áldásos és minden tekintetben hasznos mű­ködését a falu kullúrájának emelése érdekében. { útvonalon szeptember 7 én érkeznek Takácsi felöl Pápára. Városunkban a Tour de Hongrie résztvevői körül­belül kedden 11 és 12 óra közötti időben érkeznek, innen Pápaková­csin keresztül mennek Keszthelyre. Az az útvonal, amit a versenyzők megtesznek 1024 km-nek felel meg. A körverseny rendezősége gon­doskodott, hogy azon az útvonalon, ahol a versenyzők e'haladnak az utak jókarban legyenek hozva, az utakon semmiféle akadály ne hát­ráltassa a versenyzőket és minden helyiségben, városban kellő fogad­tatásban legyen részük. Pápán is a város vezetősége fogadja a Hungá­ria szálloda előít a versenyzőket és valószínűleg frissítőkkel igyekszik nekik a nehéz útvonal megtevését elősegíteni. Őstermelőnépességünk egészségvédelme, mint biztosítási probléma Őstermelő népségünk egészségvé­delme ma már sürgősen megoldandó nemzeti feladat, melyet azonban több szempontból kell mérlegelni. A falu népének egészségvédelme elsősorban is szociálpolitikai természetű kérdés, melynél nehézségeket okozhat az, hogy egy olyan modern szociális intézmény, mint a biztosítás egy töretlen, őstermelői népesség köré­ben kerül megvalósításra közel 3 milliós biztosítottal. De nehézséget okozhat másodsorban az is, hogy itt a biztosítás célja és anyaga az emberi egészség s ennek fokozása, mely a legnagyobb érték nemcsak az egyénre nézve, hanem a nemzet szempontjából is és ezért fokozottabb védelmet, éríékelést követel, mint az élettelen ingó vagy ingatlan dolog. De felvetjük a kérdést, hogy tekint­hetjük-e egyáltalában az egészség' védelmet biztositásnak. Hiszen a biz­tosítás csak az u'ólagos kárpótlásig terjed és nem célja, hogy önmagá feleslegessé tegye; viszont az egész< ségvédelemnek ez ad egyedül létjo­gosultságot. Az egészségvédelem épen ezért kettős irányban nyilvánul meg: egyrészt az őstermelőnépességet egészségügyi támogatásokban, — or­vosi, kórházikezelés, gyógyszerek, — részesíti passzív védelem; másrészt ezzel párhuzamosan a falu népét egészségügyi aktivitásra, hygenikus életre, a népbetegségek iránti véde­kezésre s családvédelemre szoktatja, aktiv védelem. A biztosítás gyakorlati megvaló­sítása oly módon történhetne, hogy a biztosítottak anyagi teherbíró képes­ségük szerint, — mely hatósági meg­állapítás tárgya lenne — különböző osztályokba sorozva részvételi díjakat fizetnének azon biztosító intézetnek, amely egészségvédelmünk ellátására kormányengdélyt nyerne. A teljesen nincstelenek helyett a díjakat a köz­élet, — állam vagy község — viselné, ellenszolgáltatásként a közmunkák­ban való ingyenes munkateljesítésük alapján. A biztosítási dijak közadók módjára lennének beszedve. A biz­tosítás, épen úgy, mint az országos társadalombiztosítás, minden agrár­népességhez tartozó részére kötelező lenne. A biztosító intézet által fel­állítandó egészségvédelmi szervezet

Next

/
Thumbnails
Contents