Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-09-05 / 36. szám

pedig állami felügyelet és ellenőrzés alatt állhatna. Jelen esetben a biztosítás nemcsak azt célozná, mint a betegség és balesetbiztosifás; a megtámadott egészség helyreállítását, hanem azon túlmenőleg az egészség valóságos fokozása is a feladatkörét képezné. S a falu népének egészségvédelménél erre kell a fö súlyt fektetni a biztosítás kettős irányával: a passzív és aktív védelem egyaránt. A passzív védelem: megnyilatkozása a kötelezőleg biztosítottakkal szemben elsősorban ellátási jellegű lenne, orvosi, kórházi és házi gyógykezelés, éleiemkiegészítés, — cukor, vitamin és inségakciók — valamint anya- és csecsemővédelem. Sőt szen kívül a a biztosító intézet — indokolt esetekben a biztosított hygenikus viszonyainak javítására, egészséges lakásépítkezésekre, kölcsönt is nyújthatna. Az aktiv védelem a biztosítás minél általánosabbá tételében, szélesebb körre való kiterjesztésében nyilvánulhatna meg. Az egészségvédelem tárgyában pedig az egységes népegészségügyi komplexum gondolatának kell majd kifejezésre jutnia. Iránya: főleg a népbetegségek, tüdővész, egyéb ragályos és fertőző betegségek megelőzését célozza és nem annyira az egyén, mint inkább a családvédelem jegyében állana. Az egészségvédelmi biztosítás szervező gondolata pedig: a prevenció, a megelőzés legyen. Népegészségvédelmünk terén már eddig is a jól bevált kísérlet bizonyító erejével dicsekedhet a „Stefánia" intézmény, mely az anya- és csecsemővédelem eredményes úttörője immár közel két évtized óta. Neki köszönhető, hogy a világháború után oly feltűnően magas arányszámu csecsemőhalandóságunk ma már a normális mértéken mozog. Az általános egészségvédelem „Zöld Kereszt"-intézménye pedig teljesen a fent vázolt egészségvédelmi biztosítás szellemében működik és bebizonyította egy évtizedes munkássága alatt, hogy az egészségvédelmi biztosítás eszméjének gyakorlati megnyilatkozásai feltétlenül életképesek és hasznosak. Agrárnépességünk egészségvédelme eh át sürgősen megoldandó nemzeti kultúrprobléma és nem csupán az élet jobb kiélést célzó „civilizációsmaíerilaüszíikus törekvéseknek" megnyilatkozása. A népegészségvédelem szolgálatában a biztosítási intézmény kuUúrális célt kiván elérni azzal, hogy a Jövőnek a mainál jobb, tökéletesebb és egészségesebb embertípust akar teremteni, mely ép testben ép lélekkel küzdhet egy még szociálisabb Magyarország felépítéséért. Dr. Ón$dy Dezső, Legszebb, legolcsöbb névjegyet, levélpapírt, üzleti és egyéb nyomtatványt szállít a Keresztény Nemzeti Nyomda, Pápa, Csáky-n. 21. A pékek nem mehetnek a lakásokba a nyers tésztafélékért Az iparügyi miniszter rendeletben ; tésztát sütés végett csak műhelyében, eltiltotta, hogy a sütőiparosok házról-házra járva szedjék össze sütés végett a nyers tésztaféléket. A közegészségügyi hátrányok elkerülése érdekében a rendelet kiköti, hogy a sütőiparos, vagy alkalmazottja nyers vagy műhelyével egyházban levő üzletében vehet át. Más helyen a nyers tésztának sütés végett való átvétele tilos. A rendelet megszegői kihágást követnek el, ami pénzbüntetést is von maga után. Párnájából kilopták megtakarított pénzét Egy a maga nemében is szokat- I Százhatvan pengőcske papiroslan bűncselekmény foglalkoztatja Vanyola község és környékbeli falvak lakosságának érdeklődését. Gajdacsi János vanyolai lakos gazdálkodónak nagy nehézségek árán sikerült, szinte a napi betevő falatot szájától megfosztva egy kis pénzecskét összetakarítani. A takarékos gazda összegyűjtött pénzecskéjét, tekintve hogy annak megőrzése nagy gondot okozott és valószínűleg, mert attól is félt, hogy a takarékban is elveszhetik, az általa legbiztosabbnak vélt rejtekhelyre, egyik ágypárnába rejtette el, úgy gondolva, hogy innen semmiféle avatatlan kéz, még az úgynevezett háziszarkák sem csenhetik el a pénzt, mert ki is gondolná, hogy a pihenés céljait szolgáló jámbor párna takarékpénztárrá lépett elő. bankó vándorolt így a különös takarékperselybe. Gajdacsi János azonban óvatosságára, ezen nagy körültekintés mellett is ráfizetett, mert úgylátszik valami szemfüles roszlelkü ember a szagáról is megérezte, hogy az ártatlan párna, a fehér libatoll mellett zöldhasu bankókat rejteget és egyik napról a másikra eltűnt a párnából az ott elrejtett 160 pengő. Gajdacsi észrevéve pénzének eltűnését, jelentette az esetet a csendőrségen, hol most szigorú nyomozást indítottak a biztos helyről eltűnt pénz megkerítése végeit. A nyomozás eddigi adataiból úgy látszik, hogy a tolvaj csakhamar kézrekerül, de nem lehet tudni, hogy a különös párnabetét addigra nem tünik-e el ebben a széles világban. Háziipari tanfolyamok kérelmezése A m. kir. iparügyi minisztérium azzal a céllal, hogy a falusi lakosság minél több szükségleti tárgyát saját termelésű anyagából maga tudja tudja előállítani, minden évben rendeztet házi ipari tanfolyamokat. A tanfolyamok munkaanyaga; kosárfonás, fafaragás, bőrkészííés, szalmafonás, kukoricacsuhéfonás, vászonszövés, szabás-varrás, seprőkötés, csipkeverés. A tanfolyamok ingyenesek, a rendezőiéinek csak a munkahelyiséget, az oktató részére lakást, [ a fűtést és világítást, valamint az oktató élelmezését, a tanulóknak pedig a feldolgozandó anyagot kell biztosítani, amivel szemben az elkészített munkák az ő tulajdonában maradnak. A kérvények beadási ideje szeptember 30. A kárvények az iparügyi miniszterhez címezve Veszprém megye területéről a győri m. kir. háziipari felügyelőséghez adandók be. A nagy érdeklődésre és korlátolt hitelekre való tekintettel a kérvények mielőbbi beadása ajánlatos. A tanfolyamokra vonatkozó részletes tudnivalókat a háziipari felügyelőség minden jegyzői hivajalnak megküldötte, azok ott megtekinthetők. Hm kell nekünk reklám, mert köztudomású, hogy mint minden cikkünk, a diákcikkeink is elsőrendűek. Már megérkeztek az összes pápai iskolák növendékei részére a diáksapkák, tornaruhák és tornacipők, melyeket hivatalosan előirt kivitelben és árban hozunk forgalomba. Szívesen látjuk ismét kedves diákjaink látogatását, melynek elvártában vágyunk mély tisztelettel: STERN LIPÓT, Kossuth-u. 13. 50 éve elismert cég. Heti kritika Minősíthetetlen hangot ütött meg egy egyetemi tanár Székesfehérváron, Prohászka városában a reformátusok országos presbiteri értekezletén. Révész Imre dr. Szent István katolikus voltát igyekszik vitatni és őt valósággal a reformáció előharcosának tünteti fel. Szent István, mint honalapító és építő király tiszteletében egyek kell hogy legyünk mindnyájan magyarok. Mi katolikusok nem is akarjuk Szent Istvánt kizárólag magunknak kisajátítani, jóllehet mi benne a nemzeti hősön kívül a katolikus anyaszentegyház szentjét is tiszteljük. Szent István mint első magyar király és mint honépítő mindegyikünké, nem is kívánjuk, hogy mint szentet a más vallásúak is tiszteljék, de azt feltétlen elvárjuk, hogy mint nemzeti hőst tekintet nélkül arra, hogy ő egyben a katolikus egyháznak szentje is, minden magyar tisztelje. Magyar történelmünk tele van nemzeti nagyjaink emlékével, egyiknél sem jutott eszébe senkinek sem, hogy az illető katolikus-e, vagy nem, mindegyikben csak a magyart tiszteltük. Szent Istvánnál sem szabad kivételt tenni még akkor sem, ha ő magyar nemzeti hős voltán felül a katolikus egyháznak szentje is. Kár a nemzeti hőseinket vallás szerint széjjel választani, ez nem válik hasznává a reformátusságnak, de feltétlenül árt az egyetemes magyarországnak. * * * Végre a bonyhádi választás egy síkban hozta a magyarságot. Nincsen itt politikai válaszfal, személyi acsarkodás, tülekedés, elvek küzdelme, itt csak egy van, a magyarság egyetemes érdeke. Egy külföldről behurcolt eszme követője veszi fel a harcot, hogy a magyarság sorai közé éket verjen s ezzel száll szemben az egész magyarság a népszerű alispán személyén keresztül. Végre egy választás, hol a magyarság egymásra talált, de itt is csak az utolsó órában, mikor már kezdték a magyarság lába alól a talajt kihúzni. Még mindig nincs későn a felébredésre, de ebből az intő példából kell következtetni, az ország egyéb részein feltűnő hasonló jelenségek következményeire. Ne egymást marjuk, hanem lássuk meg a kívülről jövő ellenséget, mint fészkeli be magát soraink közé és ez ellen a közös ellenség ellen alkosson egy tábort az egész magyarság és akkor elkerülhetjük, hogy az ezeréven át magyarnak hitt főidet idegen hatalom nem húzza ki észrevétlenül lábunk alól. Levitézlett élharcosok a nyilasmozgalmon keresztül tartják izgalomba az országot, mondja Eckhardt Tibor egyik nagyhatású beszédében. Szóval még mindig nem ült el a szélsőségek mozgolódása, kik fel akarják rúgni ezeréves alkotmányunkat, hogy a maguk kalandos politikáját a parancsuralmi rendszeren ke-