Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-08-08 / 32. szám

tus 26-án volt az első előadása. Az első előadás óta 175.000 ember gyönyörködött Madách Imre örökbecsű nagy emberi himnuszában, mely minden előadáson óriási sikert aratott. Szinte most már hagyomány, hogy a „Tragédiával" kezdődik az előadások sorozata. Magáról az előadásról csak annyit, hogy lenyűgöző nagyszerűséggel peregnek az egyes képek a langyos tiszaparti éjszakában. A rendezés eredeti, ötletekben gazdag. Óriási, még soha nem látott nagyszámú müvészszemélyzet, kórus, énekkar, zenekar és tánccsoport mozog a színpadon. Nagy felvonulások. Kí és betóduló tömegek. A „Tragédiát" az első képtől az utolsóig zenekísérettel — revűszerüen — kapjuk és minden képben táncbetét van. A zene három főmotívumra osztható: az Isten motívum, a Lucifer szólam és az emberi munka motívuma. A részleteiben változatos, ahogy gördül a cselekmény, úgy dagad, halkul, sir, táncol a muzsika is. Külön érdekessége az előadásnak, annak felvetítése, hogy az egyes képek hol játszódnak. Lenyűgöző a római jelenet, amikor kitárul a Dóm kapuja és a sötétségbe boruló nézőtér elé káprázatos fénnyel bontakozik ki a százméteres templomhajó aranyglóriás oltárával és Péter apostol orgonabúgás, a zenekar és a kórusok hangorkánjának szárnyalása közben bevezeti Ádámot a fényárban úszó templomba. Másnap körséta keretében megtekintjük Szegedet, mely Budapest után az ország második városa. Szeged két embernek köszönheti szédületes fejlődését. Tisza Lajosnak, aki a nagy árvíz után teremtette újjá Szegedet és gróf Klebelsberg Kunónak, aki továbbépítője volt a városnak. Szeged egyik legfőbb szépsége és büszkesége a 8 katasztrális hold kiterjedésű Széchenyi-tere, melyet szép szobraival, gyönyörű épületek vesznek körül. Különösen szép a Városháza, kőcsipkés tornyával, érdekes a Zsótérház és vele szembe a Törvényszék palotája. A Fogadalmi templom a Dóm-térrel európai viszonylatban is kiváló alkotás. A templom építését a háború előtt kezdték meg és 1927-ben készült el. A templom orgonája nagyságra Európában a második helyen áll. A két 90 méteres toronyból gyönyörű panoráma tárul a szemlélő elé. Szabadka egész jól látható, úgyszintén Hódmezővásárhely. Tiszta időben még Temesvár körvonalai is láthatók. Nevezetességek: a központi egyetem, a klinikák, a polgári iskolai tanárképző, a piarista gimnázium, a Hősök Kapuja, az iparcsarnok. A szegedi várrom már csak egy kis töredéke az egykori hatalmas várnak. A szobrok közül különösen nevezetes Fadrusz János utolsó alkotása Tisza Lajos szobra. Rákóczi Ferenc hatalmas lovasszobra és Széchenyi István fehér márványszobra ifj. Vastagh György alkotása, Deák Ferenc szobra a napokban elhunyt Zala György műve, Dankó Pista szobra pedig Margó Ede művészi munkája. Gyönyörű Pásztor János romboló és áldásthozó Tisza szobra. Templomok közül külön nagyfontosságú az alsóvárosi ferences Mátyás templom, melyben sok értékes kincs van, főoltár Mária-képe pedig a legendás „Fekete Mária," mely állítólag még Mátyás király ajándéka. Itt áll az ország egyetlen templomában Mátyás lovasszobra. A ferencrendi szerzetesek kolostorában lakott egykor hosszabb ideig Kapisztrán János szerzetes. Aki Szegeden jár, nem mulaszthatja el megtekinteni a Városi Múzeumot, melynek néhai Móra Ferenc igazgatója volt és a 150.000 kötetes Somogyi könyvtárat. Az 591 méter hosszú finom ívelésű Tisza hid, Eiffel tervei szerint készült. A szegedi különlegességek közül meg kell említeni a papucsot, háziszappant, a halbicskát, a tarhonyát, a szegedi nemes paprikát, a halászatot és ugyancsak említésre méltók az ujszegedi rózsaligetek és a fekete tulipánok. A tanyai és a tiszai vízéletről is sokat lehetne írni. Sétánk további során nagyon szomorú kép tárult szemünk elé. Közvetlen Szeged mellett húzódik el a trianoni Jugoszláv határ. Autóval percek alatt elérhető. Összeszorult szívvel nézzük a trianoni határköveket és a szerb határőrök őrtornyát, rajta szerb granicsárok kémlelik a vidéket. De sietnünk kell vissza, mert este van az ünnepi játékok második, — a maga nemében páratlan mesejáték — a „János vitéz" előadása. Zsúfolt nézőtér várja az előadás megkezdését. Az egyes képek tökéletes illúziót keltenek. Felejthetetlen élmény a darab és Kacsóh Pongrác örökszép muzsikája. Nagyszerű a terelő puli, amint igyekszik a rendezői utasításnak megfelelően a nyájat a színen átvonultatni. Kár, hogy az eső többször megzavarta a kitűnő előadást. A legnagyobb érdeklődés azonban mégis csak a játékok harmadik darabjának, a „Fekete Mária" cimű misztériumnak szólt, melyet két szegedi szerző írt. A Fekete Mária szegedi legenda és ott él minden szegedi ember lelkében. A Mátyás templom oltárképéről szól, melyet a törökök többször elraboltak annak idején, de az csodálatos körülmények között mindig visszakerült. A darab ötezer soros vers. Zenekísérettel. Ez a gyökeréig költői mű kiválóan alkalmas arra, hogy új játékstílusban mutassák be; szavalókórusok harsannak, ének zendül, imát mormol a nagyszámú színészsereg, török uralom van Szegeden, birkózik egymással a félhold és a kereszt. Az ünnepi játékok negyedik darabja Herczeg Ferenc: Bizánca lesz, mely a nyár elején nálunk Pápán j is bemutatásra került nagy sikerrel. P• gy Tolvaj cigányasszonyt fogott a rendőrség Ismét gyakorivá vált, hogy dologkerülő cigányok és cigányasszonyok örökös koldulásaik közben többékevésbbé megkárosítják az embereket. Ilyen lopási eset foglalkoztatta nemrégiben is a pápai rendőrkapitányságot. Sas József Veszprémi-út 21. sz. lakásán július hó 23-án d. u. fél 5 órakor egy rongyos ruhába öltözött cigányasszony jelent meg. Előadta, hogy milyen rossz sora van és némi segítséget kért. A jószívű Sasék megkönyörülve rajta, bementek, hogy kihozzák az adományt. A szemfüles cigányasszony a kedvező alkalmat kihasználva az udvaron csipegető csirkék közül egyet megfogott, s elrejtette az alsó szoknyája zsebébe. Kovács János kocsis látta ezt és megmondta a lakásból kijövő Sas Józsefnek, ki az éppen ott tartózkodó Szűcs Antalné segítségével el is vette a cigányasszony könnyen szerzett zsákmányát. Azonnal rendőrt hívtak, s a rendőri igazolás megállapította, hogy a tettest Lakatos Andrásné Kolompár Évának hívják, ki ellen az eljárás azonnal megindult. A saját érdekében kísérje figyelemmel IFJ. STERN LIPÓT Kossuth-u, 13. cég kirakatait, mert az e hó 14-ig tartó nyári vásár árait Önnek is ki kell használni! 287 A világpolitikai helyzet ködös és felhős láthatárát egy biztató fény kezdi bevilágítani, az angol-olasz megegyezésnek reménye. Az egész világ, de különösen hazánk javát szolgálná, ha ez a két nagyhatalom a közöttük levő vitás kérdéseket rendeznék. Olaszország volt az első hatalom, aki a Magyarországon esett sérelmeket felismerte és ezek orvoslását magáévá tette. Ha az európai hatalmakat nézzük, a legtöbb saját érdekeit szemelőtt tartva jobb meggyőződése ellenére bedugja a füleit panaszaink előtt és mindegyik mereven ragaszkodik a meglevő állapothoz, Olaszország mellett egyedül Anglia az, amely minden érdektől mentesen kívánja a világ békéjét és ennek elérhetését a magyar sérelmek orvoslásában látja. Örülünk tehát ezen két hatalom megbékélésének, mert ez hozhatja meg hazánk sorsának jobbrafordulását is. * * * Több külföldi hatalom részéről felmerült a kívánság a magyar—cseh közeledés létrehozása érdekében. Kétségtelen, hogy a Dunavölgyi probléma egyedüli megoldója a magyar— cseh közeledés volna. Ez a kérdés azonban nem olyan egyszerű, mint azt egyesek elképzelik, mert itt nem egyes antipatikus érzések leküzdéséről van csak szó, itt lét, vagy nem lét kérdése forog fenn. Mindaddig magyar—cseh megbékélésről beszélni nem lehet, míg a csehek velünk szemben elkövetett igazságtalanságokat nem orvosolják, ez pedig csak a magyarlakta területek visszaadása útján történhet. Még csak barátságos légkör sem tud kialakulni ezen szomszédainkkal addig, míg meg nem szűnik a csehországi magyarság üldözése. Mi megjelöltük a közeledés akadályait, azok elhárítása nem rajtunk múlik, ha komolyan akarja csehszomszédunk a békét, azt el is érheti. * * * A szovjet most minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy neki nem célja Európa megbékélése. Az összes nagyhatalmak magukévá tették az angol megoldási tervezetet a spanyol kérdésben, egyedül Moszkva utasította el és akadályozta meg, hogy ezen Európa békéjét legjobban veszélyeztető kérdés nyugvópontra juthasson. Nem az első eset, hogy a vörös Oroszország ilyen magatartást tanúsít, ahol valami baj van, ott mindenhol fel lehet fedezni a szovjet kezét. Nem érdektelen a spanyol forradalom felidézésében, a japán— kína bonyodalomnál sem tartózkodó. Mikor eszmél már rá a világ, hogy a szovjetnek mik a céljai és mikor teszik már lehetetlenné az ilyen aknamunkát. Legszebb, legolcsóbb u év jegyet, levélpapírt,ttzleti és egyéb nyomtatványt szállít a Keresztény Nemzeti Nyomda, Pápa, Csáky-u. 21.