Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-07-11 / 28. szám

VIDÉK POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VNSARNflP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csóky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Halárainkban ismét megindult az élet, a csendes mezők hangosak lettek az emberek beszédétől, a kaszák pengősétől. A magyar búza ismét beérett és a földműves osztály megkezdte egy év fáradtságának, aggodalmának, gyümölcsének a learatását és behordását. Ősszel és tavasszal, mikor a szántás és vetés megkezdődik, az emberek milliói telve reménységgel adják át az áldott anyaföldnek utolsó kis életüket, hogy a föld hozamából biztosítsák jövőjüket. Egy év fáradtsága, a milliók mindent erre áldozó ereje, véres verejték hullatása, éhes szájak kiéheztetése kell ahhoz, hogy a földbe tett utolsó érték új életet teremjen és megfizesse mindazt, ami erre a földre munkában, anyagban és aggodalomban áldozva lett. A magyar föld hálás szokott lenni, visszaadja kamatosan azt, amit neki gyümölcsöztetés végett átadtak, de csak azért, mert ezt a földet őseinktől nyert nemes hagyomány alapján megtanultuk megszeretni, gyengéd kézzel ápolgatni és megbecsülni. A természet sohasem hálátlan azokkal szemben, kik azt szeretik és megbecsülik. Hálátlanság csak az emberek között lehetséges, kik elfelejtenek minden jót, amit mástól kaptak saját önző érdekeik végett. Ne menjünk más példa után, mint a Teremtő által létrehozott fenséges természet példája után. A természet nem ismer csalást, ámítást, hálátlanságot, önzést, csak egyet, hogy annak, ki a természetet megbecsüli és szereti, ezt a szeretetet hálával viszonozza. Az édes magyar föld több mint ezeréve ad nekünk sok nyomorúságon keresztül is megélhetést és benne sohasem csalódtunk. Megcsalt, félrevezetett bennünket barátunk, ellenségünk, de ez a föld többé-kevésbbé mindig valóra váltotta reményeinket és segédkezet nyújtott, hogy tengernyi szenvedéseinket elviseljük, bajainkat leküzdjük. Ezeréve fentartó ereje a magyarságnak ez a föld, ebben helyezzük a jövőre vonatkozó minden bizodalmunkat is. Megbecsüljük és szeretjük ezt az életet adó földet, különösen ma, mikor erre legnagyobb szükségünk van. Lerongyolódva, megcsonkítva, mindenünktől kifosztva állunk itt, csak egy marad meg, á magyar föld éltet adó ereje, ezt nem vehette el tőlünk senki. Ezen egy birtokában él bennünk a törhetetlen hit, hogy bennünket meg- | semmisíteni nem lehet. Jöhet mindenféle baj, szenvedés ránk, a magyar föld segít azokat elviselni és a bajokon átvészelni, egyszer pedig majd az éltető nap sugaraitól feltámasztva ebből a földből is kisarjad az új élet, mi szorgos magyar kezek munkája folytán eljut az aratásig. Fogunk mi is aratni még egyszer, erre ad nekünk reménységet az áldást hozó magyar föld! —y—y. Megjelent a mezőgazdasági kedvezményekről szóló rendelet végrehajtási utasítása A rendeletben lényegesebb változás nem történt, a végrehajtási utasításnak célja inkább csak az, hogy az e tárgyban kiadott különböző rendelkezéseket egységesen összefog- J lalva kapják az érdekeltek. Megmarad továbbra is a buza lisztforgalmi adóváltsága 4 50 P, a rozsé 3 P. Újításnak tekinthető az, hogy a falusi iparosok, akik a gazdaságoktól munkabér helyett terményeket kepnak, ezt a községi elöljáróság bizonyítványával igazolják. Újítás az is, hogy a rostaaljat nem lehet őröletlen állapotban kivinni a malomból. Emelkedtek az országos vá« sáron a szarvasmarha árak A folyó hó 6-án és 7-én megtartott pápai országos vásár a környékbeli gazdáknak ismét jó eredménynyel végződött. A vásár forgalmát a megjelent olasz kereskedők élénkítették és az Olaszország részére történt marha vásárlások az árban érezhetők voltak. A nagy munkaidő ellenére is, elég szép számú állatfelhajtás volt, ami nagyrészben gazdát is cserélt. Felhajtottak 1640 szarvasmarhát, 1195 lovat és 1637 sertést, ebből eladtak 1015 szarvasmarhát, 283 lovat és 882 sertést. A legnagyobb érdeklődés a tinók iránt mutatkozott, a jobb tinó kg-ja 80—90 fillérért ment el, általában a szarvasmarhánál 10 filléres általános emelkedéssel lehet számolni. Nagy érdeklődés irányult meg a sertéseknél is. A hízott sertés 85—90 fillérért kelt el kg-ként. A sovány sertés 45—60 pengő között mozgott, a választómalacok ára esett, páronként 18—24 pengőért keltek el. A lóvásár gyenge volt. Az állatokból 6 vagon szarvasmarhát kivittek Olaszországba, 1 vagon vágólovat Bécsbe, I 12 vagon szarvasmarha ment bel" földre. A belső piac is elég élénken mutatkozott. A kormány rendelete a tűzifa árának szabályozásáról A kormány a tűzifa árának szabályozásáról rendeletet adott ki, amely az ország zavartalan tüzifaellátása érdekében felhatalmazza a keresk. és közlekedésügyi minisztert, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve 1. a tűzifa legmagasabb árát fafajok, választékok és minőségek szerint akár az egész ország területére, akár annak egyes részeire kiterjedő hatállyal megállapítsa, 2. a tűzifa legmagasabb árának megállapítását alsófoku közigazgatósági hatóságokra bizhassa és ezzel kapcsolatban a legmagasabb árak megállapításánál követendő elveket megállapítsa, 3. az ez alapon tett rendelkezések végrehajtásához szükséges eljárási szabályokat megállapítsa. A rendelet értelmében az, aki tűzifa feldolgozásával, illetve árusításával foglalkozik, köteles a legmagasabb árakat feltüntető táblázatot üzlethelyiségében, illetve telephelyén jól látható helyen kifüggeszteni. Vitorlázó a nemzetvédelem szolgálatában Sokan a motornélküli repülést még mindig csak sportnak, a mai fiatalság legújabb játékának tekintik. Nem tulajdonítanak neki semmi nagyobb jelentőséget, mert egyedül a motoros repülés létjogosultságát ismerik el. Azonban ezt is csak közlekedési eszköznek tekintik. A repülőgép ma már nemcsak közlekedési eszköz, hanem a haderő legfontosabb tartozéka. A múltban azt az államot tartották a legnagyobb fegyveres hatalomnak, mely egy esetleges háború esetén a legnagyobb tömeget tudta mozgósítani. Ma már azonban az állam légi haderejének nagysága határozza meg a hatalmat. Ennek a változásnak oka kétségtelen az, hogy a repülés nagy teret hódított be, s ma már olyan repülőgépek állanak a hadvezetőségek rendelkezésére, hogy nincs a hadviselésnek olyan része, amit repülőgéppel nem lehetne elvégezni. Nem is szükséges tehát említeni, hogy a jövő háborújában mily nagy szerepe lesz a repülőgépnek. Innen van az, hogy minden állam a hadügyi költségvetésének legnagyobb részét a légihaderő fejlesztésére fordítja, csak nálunk van teljes tétlenség és közöny. A körülöttünk levő államoknál a helyzet nemsokára az lesz, hogy a kiképzett pilótáinak száma nagyobb lesz, mint nekünk az egész haderőnk, beleértve az összes fegyveres erőket. A trianoni szerződés megtiltotta a légihaderő létesítését, de a megengedett keretek között lehetővé teszi a többi államokkal való együtthaladást, mert a motornélküli repüléssel állandóan megfelelő számú pilóta állhat a légihaderő rendelkezésére. Ez a kiképzési eszköz nekünk is rendelkezésünkre áll, mint a többi legyőzött államoknak, de sajnos, mi nem használtuk ki ezt a lehetőséget, mert komolytalan dolognak tartottuk. Ha azonban figyelemmel kísérjük a többi állam pilóta kiképzését, azt látjuk, hogy nemcsak a legyőzött államok használják a motornélküli repülést pilótakiképzésre, hanem azok is, melyeknek teljes fegyverkezési szabadsága van. Annál inkább kellene nekünk, a motornélküli gépeken való kiképzés, hogy ne legyünk