Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-07-11 / 28. szám

1 : - & i 8 mmtt^mrTmm: píw fs TOfffi teljesen kiszolgáltatva az ellenségnek egy esetleges támadás esetén. Ezekből kitünőleg láthatjuk, hogy a motornélküli repülés jiem játék, nem sport, hanem a legfontosabb nemzetvédelmi eszköz. A vitorlázó repülés a legjobb elő­képző iskolája a motoros repülés­nek. Ily módon könnyen és kevés költséggel kiválaszthatók azok, akik egyáltalán alkalmasak a repülésre s így gyakorlati, elméleti tudással és finom érzékkel rendelkező fiatalem­bereket adhatunk át a motoros repü­lésnek átképzés céljából. Joggal le­het és kell is remélni, hogy a mai, sportot kedvelő ifjúság átérzi eme döntőfontosságú sport nemzetvédelmi jeleritőségét s ebbe is a többi sport­ágaknál megszokott világraszóló si­kerrel fog bekapcsolódni. Most, amikor állandóan a fejünk felett lebeg egy háborúnak a lehe­tősége, nincs idő tovább a tétlen várakozásra, hanem a lehető leg­gyorsabb tempóban pótolni kell az eddig elmulasztottakat. Ezt a célt akarja elérni a pápai Vitorlázó Repülő Szakosztály is, mely nagy lelkesedéssel és kitartó erővel látott hozzá a nehéz munkához. Rohamcsapat akar lenni, mely áttöri a közöny kínai falát. Riadója az égbolt felé suhanó magyar szárnyak­nak, ébresztő szózata a nemtörődöm­ség bódulatában elalélt közvélemény­nek, hirdetője, propagandája, ha kell dobpergetője a magyar életfejlődés mostohagyermekének: a repülésnek. „Elveszett nemzet az, amely nem küldi diadalmas szárnyakon a ma­gasba a mennybolt hős katonáit" — mondotta Italó Balbó marsall, s ne­künk pedig az legyen a hitvallásunk: „Nem lehet élni repülés nélkül, — repülni akaruk, mert élni akarunk!" — n —6. Nyilvános pályázat ösztöndíjakra A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter nyilvános pályázatot hirdet az úgynevezett Jövedéki Bírságalap­ból alapítványi helyekre, továbbá különféle ösztöndíjakra és ipartan­díjak adományozására. Alapítványi helyek: a makói állami fiúgimnázium és a budapesti Ranolder-nevelőinté­zet, mely intézetekben a felvett nö­vendékek ingyenes elhelyezést nyer­nek. Pályázati feltételek és egyébb felvilágosítás az Ipartestületen nyer­hető. A kereskedelemügyi miniszter ugyancsak a Jövedéki Bírságalapból ösztöndíjakat oszt szé, továbbá ipar­díjakat is bocsát a kifogástalan ma­gaviseletű és jeles eredményű bizo­nyítványai rendelkező egyének ré­szére. Az ösztöndíjak és ipardíjak elnyerésében is az Ipartestület nyújt bővebb felvilágosítást. A pályázati kérelmek f. évi július hó 20-ig nyúj­tandók be. Rz aratási munkáknál csak kivételes esetben • v M p >.!• •• * • szabad gépet használni Az aratási és cséplési munkák za­vartalan elvégzése érdekében a föld­mívelésügyi minisztérium felhívta a kerületi mezőgazdasági kamarák fi­gyelmét arra, hogy a fenti munkála­tok biztosítását a maguk részéről is mindenképpen mozdítsák elő. , A hivatalos mezőgazdasági mun­kások téli kenyérszükségletének biz­tosítása érdekében a kamarák azzal a kéréssel fordultak a munkát adó birtokosokhoz és bérlőkhöz, hogy az . . k 1 » i J • i ' • i «<•» ^ » • - . á Városokban a kereskedések telles vasárnapi munkasziinetét tervezik aratásnál és cséplésnél a hivatalos mezőgazdasági munkásokat foglal­koztassák, hogy így a téli kenyér­szükségletüket biztosíthassák. Ugyanez okból kérik a kamarák a gazdaságokat arra, hogy az aratást arató'épekkel ne végezzék s csak akkor alkalmazzanak aratógépeket, ha valami előie nem látott esemény az aratógépek alkalmazását elkerül­hetetlenné teszi. így inkább munká­hoz jutnak az aratómunkások. A vasárnapi munkaszünet kérdé­sében a kereskedelmi minisztérium­ban rendelet tervezet készült el, amely szerint a nyilt árusítási üzleteket no- } vember 1 -tői február hó végéig va­sárnap egész napon át zárva kell tartani. A tervezet szerint a kenyér, péksütemény, tej, tejtermék és gyü­mölcs reggel 7-től délelőtt 10-ig áru­sítható. A túlnyomólag élelmiszerek árusítására berendezett üzletekben reggel 7-től 8-ig szabad árusítani tejet, tejterméket, kenyeret, zöldség­félét, baromfit, valamint halat. A mé­száros- és hentesüzletek vasárnapi munkaszünetét a rendelettervezet nem érinti. Március 1-től október 31-ig ter­jedő nyári időszakban a városokban vasárnap egész nap zárva kell tar­tani az üzleteket. A tervezet, amely­nek életbeléptetése még nem törlént meg s lehet, hogy mire erre sor ke­rül, több pontjában megváltozik, ál­talában a városokban generális va­sárnapi munkaszünetet ír elő s csak a községekben engedi meg egy-két órára áz üzletek kinyitását. Az ideá­lis állapot az lenne, ha az üzletek úgy a városokban, mint falvakban egyaránt zárva maradnának vasár­és ünnepnapokon. Statisztikai adatok a tanítóság köréből A magyar tanítóság mai sélyos helyzetét világítja meg az a részletes statisztika, melyet nemrég állítottak össze illetékes tanügyi tényezők. A tanítói pálya telítettségét, sőí túlzsú­foltságát mi sem bizonyítja, mint az a tény. hogy a tanítói állásoknak évente csak négy százaléka üresedik meg, s a tanítóképzés pedig majd­nem tíz százalékot lát el oklevéllel. Érdekes egy pillantást vetnünk a tanítói oklevelet szerzett egyének elő­képzettségére. A tanítójelöltek zöme (V4 része) polgári iskolai végzett­ségű, de kerülnek középiskolákból, érettségi után, vagy egyéb iskolák­ból is. Az 1936. évben pld. 16% a középiskolákból, 764% polgáriból, 6 5% érettségi után és 1"1% egyéb iskolából került a képzőkbe. Az elemi iskolai tanítószemélyzet utánpótlása, vagy személyzet szapo­rítása évente 3 5%-ot tesz ki. Közel 20 ezer főnyi tanitószemélyzetünk tehát ezen a réven évente 600—700 fővel csökken: elsősorban ennyi ta­nítóra van tehát szükség. A személy­zetszaporodás következtében a szük­séglet hozzávetőlegesen 700—900-ra megy föl. Ezzel szemben a „kínálat", vagyis a tanítói oklevelet szerzettek 9*3%­ban kívánnak elhelyezkedni. Ez az { arány férfiakban 5'8%-ot, a női tan­személyze ben pedig 13'7%-ot tesz ki. Ez tehát azt jelenti, hogy a ta­nítói oklevelet szerzett férfiak száma közel másfélszer, á nők száma pedig több mint háromszor volt nagyobb a tényleg szükséges számnál. A túl­termelés a női oklevelek számában annál feltűnőbb, mert a nők csupán 44%-kal szerepelnek a tanítősse­mélyzet számában. A nemrég végrehajtott értelmiségi statisztikai adatgyűjtés 1.400 tanítót és 4.400 tanítónők, összesen tehát 5 800 egyént vett számba az állás­talanok sorában. Eien egyének kö­zül azonban időközben — másutt elhelyezkedés, férjhezmenés, vagy halálozás folytán — sokan kikerül­tek az állástalanok sorából, s így az állástalan oklevelesek száma 5.000 - re tehető, ami azonban igy is elég ma­gas számadat. Ezen statisztikai adatok alapján tájékozást nyerhetünk a tanítóság elhelyezkedési lehetetlenségéről, me­lyet sürgősen orvosolni kell. Vigasz­taló momentum csupán az, hogy az újabb elemi iskolai építési akció foly­tán az elemi iskolai tanítók nagyobb számban helyezkedhetnek el, s hatá­rozott formában is történt ígéret a bajok orvoslására. Még egy adat: ma — valószínű számítás szerint — legalább 4—5 évre fedezhetné az előrelátható szükségletet, anélkül, hogy újabb oklevélre volna szükség. A parlament megkezdte nyári h|­romhónapos szünetét, a honatyák kipihenik munkájuk fáradalmait. Az elmúlt időben mindenki csodálkozott ezen a rendszeren, mert senki sem értette, hogy mit kell annak pihenni, aki semmiféle különös dolgot nem vitt végbe, magát a munkába meg nem erőltette. Azóta az idők változ­tak, ma már senki sem sajnálja a honatyáktól a szabadságot, mert ma az ország lakosságának minden egyes tagja meg van győződve, hogy a parlament komoly munkát végzett, ami megérdemli a szabadságot. Kü­lönösen az elmúlt ülésszak után ér­demli meg, mert most bebizonyította a magyar parlament, hogy fontos kérdésekben tud komoly munkát is végezni és az egész világ csodálatát kivívni. Csak így menjen ez tovább, akkor senki sem fogja sajnálni a honatyáktól a szabadságot. * • * Sajnálatos eset robbant ki a föld­| müvelésügyi minisztériumban. Ha­j zánkban nem szoktak hasonló ese­| tek történni, mindig büszkén hivat­koztunk rá, hogy mi nem vagyunk Balkán. Most sem lehet a történtek­ből általános következtetést levonni, mert ha vannak is nagy ritkán meg­tévedt emberek, azért a magyar köz­tisztviselői kar nagy része hivatása magaslatán áll, egy ilyen eset nem tudja ennek tekintélyét elvenni. A magyar köztisztviselő tudott már éh­bérért, ingyen dolgozni, lerongyo­lódni, éhezni, de soha nem tévesz­tette szem elől a becsületet és gond­jaira bízott nemzeti vagyon épségére mindig vigyázott. Elitéljük a megté­vedteket, de megvédjük köztisztvi­selőinket, mert mi tényleg nem va­gyunk Balkán. * * N# A nyári kánikula eseménytelensé­gében egy kérdés van, ami az egyéb­ként nyugodt légkört felzavarja, a spanyol kérdés. Nem a spanyol ese­mények fontosak, nem érdekel az senkit, hogy a spanyol nép egymást gyilkolja, hanem az egyes hatalmak vetélkedése áll az érdeklődés előte­rében. Lesz-e egyes hatalmak között összeütközés, vagy nem a spanyol események között, ezt találgatja min­denki. Furcsa dilemma ez a kérdés, ma mikor egyik háborút viselt fél sem tudta a volt háború okozta ba­jokat kiheverni, mikor még mindegyik a romok eltakarításával foglalkozik. Hatalmi kérdés az egész, emiatt te­szik meg tétnek az emberi életet, egy élet fáradtságának gyümölcsét. Ilyen kis célokért, ilyen nagy áldo­zatot hozni nem lehet. Reméljük, hogy a vitázó államok is belátják ezt és súrlódásaikat békésen intézik el. Legszebb, legolcsóbb névje­gyet, levélpapírt, üzleti és egyéb nyomtatványt szállít a Keresz­tény Nemzett Nyomda, Pápa, CsAky-u. 31.

Next

/
Thumbnails
Contents