Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-06-13 / 24. szám

MEGJELENIK MINDEN YASfiRKUP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Laptuiajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill A magyar kisipar IOS kívánságai A magyar kis- és kézműipar jogos kívánságai és sorsdöntő kérdései foglalkoztatták parlamentünket a költségvetési vita során. De már megelőzően a miniszterelnök úr is kijelentette szegedi beszédében, hogy a magyar iparostársadalom sorsának alakulását nagyon fontosnak tartja a nemzet jövője szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a nagytőkét a mai gazdasági viszonyok között fokozottabb mértékben kell az igazságosság és az arányosság szem előtt tartásával a közteherviselésbe bevonni. Az adók terén pedig a kormánynak legfőbb törekvése, hogy a terheket fokozatosan a gyengébb vállakról a teherbíróbb vállakra vigye át. Ezeknek a kijelentéseknek és a költségvetési vita során megnyilvánult komoly szimpátia jegyében, a kisiparosság maga is állandóan foglalkozik jogos kívánságaival és a mai súlyos helyzetéből való kiszabadulásának lehetőségeivel. Különösen a székesfőváros iparosságát foglalkoztatja állandóan a kérdés, hogy az összehívandó iparos nagygyűlésen már kész javaslatokkal állhassanak az illetékes tényezők és főleg az iparügyi miniszter úr elé. A magyar kis- és kézműiparos társadalom jogos kívánságait röviden, a főbb pontok megjelölésével, az alábbiakban foglalhatjuk össze: A jogos kívánságok vonatkoznak elsősorban adóztatásak könnyítésére. Óhajtásuk lenne, hogy az 1000 P-n aluli vagy kereken 1000 P-t elérő keresete a kisiparosnak az általános kereseti adó alól mentes legyen. Az 1000 P-től 2000 P-ig terjedő kereset pedig n« 5%-al, hanem csak 3%-al adózzon. S végül az ezen összeget meghaladó kereset progresszive legyen adó alá vonva. Ha a jövedelem adónál meg van a létminimum adómentessége, miért ne lehetne meg ez a kisiparos kereseti adójánál is? Ennek az adómentes létminimumnak törvénybeiktatása egyik régi kívánsága a kisiparosságnak. Különben is az illetékes körök tekintettel lehetnek majd arra, hogy a létminimum ezen adómentessége azért is indokolható lenne, mert a fogyasztási adó alakjában úgyis a kisemberek, a kisiparosok adóznak leginkább a közszükségleti cikkek tömeges fogyasztása által. A másik fontos kívánságuk a közmunkákban való fokozottabb részesítésük terén van. Bár ezen kívánsággal szemben sokszor hallani olyan megállapításokat, hogy a kisipar a világháború előtt sokkal kevesebb közmunkát végzett, mint ma. De akik ezt hangoztatják elfeledkeznek arról, hogy Nagymagyarország idejében nem is volt a kisipar rászorulva a közmunkák vállalására, mert a magánfogyasztók is bőséggel ellátták munkával. Ma viszont, különösen az utóbbi években, az erősen lecsökkentett fizetéssel rendelkező köztisztviselő osztály nem képes már megfizetni a kisipar művészi kivitelű s épen ezért drágább készítményeit és inkább a silányabb, de olcsóbb gyáripari termeivényekkel kell beérnie. Ezért lenne szüksége a kisiparnak arra, hogy azokat a területeket, melyet tőle a nagyipar és a tőkekoncentrációk elhódítottak, más oldalról, az állam és a közületek támogatásával, a közmunkák legalább 50 százalékának törvényes biztosítása révén nyerje vissza. Nagy hátránya napjainkban a kisiparosságnak, hogy nem áll megfelelő hitel rendelkezésére. Ennek következtében vevőkörük egy része a nagyiparhoz és a nagytőkés kereskedelemhez pártolt át. Bár vannak hitelintézeteink, melyek egyenesen a kisipar tőkével való ellátására alakultak s épen ezért részesülnek állami kedvezményekben is, mégsem teljesítik a kisiparral szemben vállalt kötelezettségeiket olyan mértékben, amint arra szükség lenne. A kormány — helyesen — törvényes rendelkezésekkel és anyagi támogatással sietett a közelmúltban gazdatársadalmunk segítségére; kérdezheti az iparosság, hogy miért ne tehetnék meg vele szemben is ugyanezt, sokkal szerényebb keretek között? Utolsónak megemlítem még a kisiparosságnak a betegségi és rokkantbiztosításra vonatkozó kívánságait. A biztosítás kötelező voltának terheit — esetleg az ipartestületi tagdíjak mérsékelt fölemelésével — szívesen vállalnák. Ugyanis így megszüntethető lenne az a mostani visszás helyzet, hogy az iparossegéd gyógykezeltetéséről, maga és családja helyzetéről — a kötelező biztosítás révén — gondoskodás történik; ellenben a kisiparosnak ma semmi támasza sincs, ha betegség vagy baleset éri és egész családjának pusztulását vonhatja maga után egy ilyen sorscsapás. Reméljük, hogy a magyar kis- és kézműipar jogos kívánságai meghall- ! gatásra találnak majd az illetékes tényezők előtt. És minden törvényes eszközzel azon lesznek, hogy megvédjék az évszázados érdemekkel és komoly nemzetfenntartó erőt képviselő tulajdonságokkal rendelkező kisiparosságunkat. Nemzetünknek inkább van szüksége minél több biztos kisegzisztenciára, mint a nagyipar és nagytőke karmai közt vergődő nincstelen és szélsőséges munkástömegekre! Dr, Óncdy Dezső. Szent Antal ünnepe a ferenceseknél A ferencesek pápai templo- ! tartanak. Este fél 8 órakor Molnát mában az idén is fényes keretek közt ünneplik meg Szent Antal ünnepét. Június 13-án, vasárnap reggel 6 7 és 8 órakor csendes, 9 órákor pedig ünnepélyes nagymise lesz. Ekkor megy végba a gyermekek megáldása. Fél 1 i órakor pedig csendes szentmisét és prédikációt István hittanár szentbeszédet mond, utána liliomszentelés lesz, majd az Assisi Szent Ferenc, Csatorna, Flórián és Szentilonai utcák érintésével körmenet vonul ki, melyen Szent Antal egyenruhás apródjai is résztvesznek. A körmenet után az ünnepet litánia zárja be. Pápa és Vidéke Ipartestület megalakulása Az iparügyi miniszter elrendelte az J összes képesített iparosságnak valamely ipartestülethez való tartozását, aminek következménye volt, hogy a pápai járás községeiben levő iparosság a pápai ipartestülethez kapcsoltatott. 48 község iparossága, 780 iparos csatlakozott ezen miniszteri rendelkezés folytán a pápai Ipartestülethez. A vidéki iparosság csatlakozása folytán a régi Pápai Ipartestület megszűnt és Pápa és Vidéke Ipartestület név alatt új Ipartestület alakult. Az Ipartestü'et alakuló közgyűlését Hamuth János polgármester, mint I, fokú iparhatóság hivía össze június 6-ára a Leveníe-Oíthonba. Az alakuló közgyűlésen a vidéki iparosság tekintélyes számmal jelent meg, számuk mintegy 200-ra volt tehető, a pápai iparosság is szép számmal volt jelen, úgyhogy a megjelentek a Levente-Otthont teljesen betöltötték. Az alakuló közgyűlést dr, Hermann László városi főjegyző, iparhatósági biztos a Hiszekeggyel nyitotta meg, ismertette a vidéki iparosságnak az Ipartestület kötelékébe leendő bevonását elrendelő törvényes rendelkezéseket, majd felolvastatta az új alakulat alapszabályait, a volt pápai ipartestület vagyoni mérlegét. A megalakulás kimondása után d

r* Mfy József járási főszolgabíró, kihez mint iparhatósághoz eddig a vidéki iparosság tartozott, búcsúzott el a vidék iparosságától, érdekeik védelmét kérte az új alakulattól. Ezek után a közgyűlés megválasztotta a törvényben előirt új tisztikarát és elöljáróságát. Az új testület elnöke lett Hajnóczky Ferenc volt elnök, alelnöke Böröczky Lajos volt alelnök, új alelnöknek megválasztották Pados Ferenc építőmestert, ügyész lett dr. Nagy György, az eddig volt ügyész. A többi tisztségekre is az eddigieket választották meg. Az elöljáróság 30 ról 42 tagra bővüli ki, melyből 10 helyet a vidéki iparosság kapott. A választások megejtése után Hajnóczky Ferenc vette át az e'nöklést, hosszabb beszédben vázolta az új testület célkitűzéseit, kérte az iparosság összefogását a közös célok érdekében és ígéretet tett a vidéki iparosság érdekeinek figyelembe tartására. Az impozáns lefolyású közgyűlés bezárása után Hajnóczky Ferenc elnök kiosztotta a Pápai Hét alkalmával rendezett kiállításon kitüntetett iparosok kitüntetéseit. A közgyűlés a Himnusszal ért véget.