Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-06-13 / 24. szám

MEGJELENIK MINDEN YASfiRKUP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­tuiajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill A magyar kisipar IOS kívánságai A magyar kis- és kézműipar jogos kívánságai és sorsdöntő kérdései fog­lalkoztatták parlamentünket a költ­ségvetési vita során. De már meg­előzően a miniszterelnök úr is ki­jelentette szegedi beszédében, hogy a magyar iparostársadalom sorsának alakulását nagyon fontosnak tartja a nemzet jövője szempontjából. Hang­súlyozta, hogy a nagytőkét a mai gazdasági viszonyok között foko­zottabb mértékben kell az igazsá­gosság és az arányosság szem előtt tartásával a közteherviselésbe bevonni. Az adók terén pedig a kormánynak legfőbb törekvése, hogy a terheket fokozatosan a gyengébb vállakról a teherbíróbb vállakra vigye át. Ezeknek a kijelentéseknek és a költségvetési vita során megnyilvá­nult komoly szimpátia jegyében, a kisiparosság maga is állandóan fog­lalkozik jogos kívánságaival és a mai súlyos helyzetéből való kiszabadulá­sának lehetőségeivel. Különösen a székesfőváros iparosságát foglalkoz­tatja állandóan a kérdés, hogy az összehívandó iparos nagygyűlésen már kész javaslatokkal állhassanak az illetékes tényezők és főleg az ipar­ügyi miniszter úr elé. A magyar kis- és kézműiparos társadalom jogos kívánságait röviden, a főbb pontok megjelölésével, az alábbiakban foglalhatjuk össze: A jogos kívánságok vonatkoznak elsősorban adóztatásak könnyítésére. Óhajtásuk lenne, hogy az 1000 P-n aluli vagy kereken 1000 P-t elérő keresete a kisiparosnak az általános kereseti adó alól mentes legyen. Az 1000 P-től 2000 P-ig terjedő kere­set pedig n« 5%-al, hanem csak 3%-al adózzon. S végül az ezen összeget meghaladó kereset prog­resszive legyen adó alá vonva. Ha a jövedelem adónál meg van a lét­minimum adómentessége, miért ne lehetne meg ez a kisiparos kereseti adójánál is? Ennek az adómentes lét­minimumnak törvénybeiktatása egyik régi kívánsága a kisiparosságnak. Különben is az illetékes körök te­kintettel lehetnek majd arra, hogy a létminimum ezen adómentessége azért is indokolható lenne, mert a fogyasz­tási adó alakjában úgyis a kisem­berek, a kisiparosok adóznak leg­inkább a közszükségleti cikkek tö­meges fogyasztása által. A másik fontos kívánságuk a köz­munkákban való fokozottabb részesí­tésük terén van. Bár ezen kívánság­gal szemben sokszor hallani olyan megállapításokat, hogy a kisipar a világháború előtt sokkal kevesebb közmunkát végzett, mint ma. De akik ezt hangoztatják elfeledkeznek arról, hogy Nagymagyarország idejében nem is volt a kisipar rászorulva a közmunkák vállalására, mert a ma­gánfogyasztók is bőséggel ellátták munkával. Ma viszont, különösen az utóbbi években, az erősen lecsökken­tett fizetéssel rendelkező köztisztvi­selő osztály nem képes már megfi­zetni a kisipar művészi kivitelű s épen ezért drágább készítményeit és inkább a silányabb, de olcsóbb gyár­ipari termeivényekkel kell beérnie. Ezért lenne szüksége a kisiparnak arra, hogy azokat a területeket, me­lyet tőle a nagyipar és a tőkekon­centrációk elhódítottak, más oldalról, az állam és a közületek támogatásá­val, a közmunkák legalább 50 szá­zalékának törvényes biztosítása révén nyerje vissza. Nagy hátránya napjainkban a kis­iparosságnak, hogy nem áll megfelelő hitel rendelkezésére. Ennek következ­tében vevőkörük egy része a nagy­iparhoz és a nagytőkés kereskede­lemhez pártolt át. Bár vannak hitel­intézeteink, melyek egyenesen a kis­ipar tőkével való ellátására alakultak s épen ezért részesülnek állami ked­vezményekben is, mégsem teljesítik a kisiparral szemben vállalt kötele­zettségeiket olyan mértékben, amint arra szükség lenne. A kormány — helyesen — törvényes rendelkezé­sekkel és anyagi támogatással sietett a közelmúltban gazdatársadalmunk segítségére; kérdezheti az iparosság, hogy miért ne tehetnék meg vele szemben is ugyanezt, sokkal szeré­nyebb keretek között? Utolsónak megemlítem még a kis­iparosságnak a betegségi és rokkant­biztosításra vonatkozó kívánságait. A biztosítás kötelező voltának terheit — esetleg az ipartestületi tagdíjak mérsékelt fölemelésével — szívesen vállalnák. Ugyanis így megszüntet­hető lenne az a mostani visszás hely­zet, hogy az iparossegéd gyógykezel­tetéséről, maga és családja helyze­téről — a kötelező biztosítás révén — gondoskodás történik; ellenben a kisiparosnak ma semmi támasza sincs, ha betegség vagy baleset éri és egész családjának pusztulását von­hatja maga után egy ilyen sorscsapás. Reméljük, hogy a magyar kis- és kézműipar jogos kívánságai meghall- ! gatásra találnak majd az illetékes té­nyezők előtt. És minden törvényes eszközzel azon lesznek, hogy meg­védjék az évszázados érdemekkel és komoly nemzetfenntartó erőt képvi­selő tulajdonságokkal rendelkező kis­iparosságunkat. Nemzetünknek in­kább van szüksége minél több biztos kisegzisztenciára, mint a nagyipar és nagytőke karmai közt vergődő nincstelen és szélsőséges munkás­tömegekre! Dr, Óncdy Dezső. Szent Antal ünnepe a ferenceseknél A ferencesek pápai templo- ! tartanak. Este fél 8 órakor Molnát mában az idén is fényes keretek közt ünneplik meg Szent Antal ün­nepét. Június 13-án, vasárnap reggel 6 7 és 8 órakor csendes, 9 órákor pedig ünnepélyes nagymise lesz. Ekkor megy végba a gyermekek megáldása. Fél 1 i órakor pedig csendes szentmisét és prédikációt István hittanár szentbeszédet mond, utána liliomszentelés lesz, majd az Assisi Szent Ferenc, Csatorna, Fló­rián és Szentilonai utcák érintésével körmenet vonul ki, melyen Szent Antal egyenruhás apródjai is részt­vesznek. A körmenet után az ün­nepet litánia zárja be. Pápa és Vidéke Ipartestület megalakulása Az iparügyi miniszter elrendelte az J összes képesített iparosságnak vala­mely ipartestülethez való tartozását, aminek következménye volt, hogy a pápai járás községeiben levő iparos­ság a pápai ipartestülethez kapcsol­tatott. 48 község iparossága, 780 iparos csatlakozott ezen miniszteri rendelkezés folytán a pápai Ipar­testülethez. A vidéki iparosság csat­lakozása folytán a régi Pápai Ipar­testület megszűnt és Pápa és Vidéke Ipartestület név alatt új Ipartestület alakult. Az Ipartestü'et alakuló közgyűlé­sét Hamuth János polgármester, mint I, fokú iparhatóság hivía össze június 6-ára a Leveníe-Oíthonba. Az alakuló közgyűlésen a vidéki iparosság te­kintélyes számmal jelent meg, szá­muk mintegy 200-ra volt tehető, a pápai iparosság is szép számmal volt jelen, úgyhogy a megjelentek a Levente-Otthont teljesen betöltötték. Az alakuló közgyűlést dr, Hermann László városi főjegyző, iparhatósági biztos a Hiszekeggyel nyitotta meg, ismertette a vidéki iparosságnak az Ipartestület kötelékébe leendő bevo­nását elrendelő törvényes rendelkezé­seket, majd felolvastatta az új alaku­lat alapszabályait, a volt pápai ipar­testület vagyoni mérlegét. A megalakulás kimondása után d r* Mfy József járási főszolgabíró, kihez mint iparhatósághoz eddig a vidéki iparosság tartozott, búcsúzott el a vidék iparosságától, érdekeik védelmét kérte az új alakulattól. Ezek után a közgyűlés megválasz­totta a törvényben előirt új tisztikarát és elöljáróságát. Az új testület el­nöke lett Hajnóczky Ferenc volt el­nök, alelnöke Böröczky Lajos volt alelnök, új alelnöknek megválasztot­ták Pados Ferenc építőmestert, ügyész lett dr. Nagy György, az eddig volt ügyész. A többi tisztségekre is az eddigieket választották meg. Az elöl­járóság 30 ról 42 tagra bővüli ki, melyből 10 helyet a vidéki iparosság kapott. A választások megejtése után Haj­nóczky Ferenc vette át az e'nöklést, hosszabb beszédben vázolta az új testület célkitűzéseit, kérte az iparos­ság összefogását a közös célok ér­dekében és ígéretet tett a vidéki iparosság érdekeinek figyelembe tar­tására. Az impozáns lefolyású közgyűlés bezárása után Hajnóczky Ferenc el­nök kiosztotta a Pápai Hét alkalmá­val rendezett kiállításon kitüntetett iparosok kitüntetéseit. A közgyűlés a Himnusszal ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents