Pápa és Vidéke, 34. évfolyam 1-52. sz. (1937)

1937-06-13 / 24. szám

Bizánc A pápai Levente Egyesület rende­zésébea az elmúlt vasárnap kerü't előadásra Herczeg Ferenc történelmi színmüve a „Bizánc". Pápán ez a második szabadtéri előadás próbál­kozás volt és mint ilyen, már valami haladást mutat, de még mindig nem éri el azt a mértéket, mit egy sza­badtéri előadástól elvárunk. Ezúttal is fenn kell tartanunk azon nézetün­ket, hogy a szabadtéri színpad még túlhaladja a műkedvelők erejét akkor, mikor sok esetben a hivatásos szí­nészet sem igen tud annak nehéz­ségeivel megküzdeni. Általánosan a rendezést jónak keíl mondanunk, az egész darab keresztülvitelén, az egyes jelenetek hatásos beállításán, a jól festő tömegjeleneteken, a sike­rült diszletezésen és a jól összeválo­gatott mhákon meglátszott a szak­értői kéz. Különösen ki kell emel­nünk a diszletezés művészi voltát, a díszletek már magukban fél sikert biztosítottak, sikerült volt a megvilá­gítás is. A rendezés számolt a gyer­mek és lány balett sikeres hatásával, ezt ügyesen kihasználta, igy a beik­tatott és ügyesen betanított balett ka­rok képezték az előadás fénypontját. Maga az előadás, az első részében vontatott volt, nem tudta lekötni a figyelmet. Az első részben a szerep­lők sem tudták magukat beleélni a szabadtérbe, hangjuk fátyolozott volt s alig hallható. A későbbiek során ezek a hibák eltűntek, ekkor azon­ban a megerőlíetető hangosabb be­széd a játék rovására ment. Msga a darab is túlhaladja a műkedvelők erejét, az egész telve van párbeszé­dekkel, hol csak tökéletes arcjáték­kal, hangszinezéssel és színjátszás összes eszközeinek felhasználásával lehet hatást elérni. A szereplők általánosságban meg­állták helyüket, mindegyik igyekezett szerepéből azt kihozni amit lehet, hogy ez nem mindig sikerült az nem rajtuk múlott. Különösen ki keil emel­nünk Sipiczky János és Stenger La­jos alakítását. Sipiczky János nagy­szerű szinészi tehetséggel játszotta meg az őrült nagyherceg hatásos figuráját. Stenger Lajos a legjobban érvényre jutatta a drámai hatásokat, organuma is alkalmas drámai kitö­rések visszaadásaára. Adorján Alice megjelenésével ért el hatást, Mado­csai Rózsika bájos jelenség voit, játéka is kifogástalannak mondható. jPap Sándor igyekezett hálátlan sze­repéből mindent kihozni. Horváth István szokatlan szereoet játszott. Hatásos volt még Oross Győző népszónok szerepében. Dicséret illeti Moldvay Sándort is. Török Imrét ildomtalan volna ezen körben mé­tatni. A többi szereplők is megáll­ták helyüket. Külön kell megemlékeznünk a ren­dező Török Imre nehéz és fáradtsá­gos munkájáról, ami minden tekin­tetben kifogástalan volt és elsősor­ban járult hozzá a sikerhez. A tán­cokat Sálvári Gergely tánctanár taní­totta be ügyes elgondolásban. A disz­letezés Závory Zoltán rajztanár mű­vészi kezét dicséri. Mint bántó jelenséget kell felem­lítenünk a szabadtéri színpaddal össze nem egyeztethető csokor fel­adásokat, sokban rontotta a hatást. A Levente Egyesület nehéz vállal­kozását végeredményben siker kísérte. Filléres árak a „Karczaghy" mű­teremben. 3 drb. utleválkép 96 fillér. Napvédőszemüvegek 24 f.-től a Foto-illatszertárban. Kossuth-utca 32. 236 Negyedszázados iubileum Városunk Női Kereskedelmi Szak­tanfolyama június 20-án délután 4 órakor a Városháza nagytermében ünnepli fennállásának 25-ik évét. Hogy mily áldásos működése ezen intézménynek, arra tanúbizonyság városunk pénzintézetei, gyárai, vál­lalatai és kereskedelmi cégei, melyek­nél évről-évre eltudtak helyezkedni és ahol derekasan meg is állják he­lyüket. A mai gazdasági viszonyok között már abból a szempontból is nagy jelentőségű és jótékony ha'ásu az intézmény, mert sok növendékének elhelyezkedése révén kenyeret adóit kezébe és megélhetését biztosította. Mint ismeretes dr. Kípossy Lucián lánglelkű buzgalmával és nemes ügy­szeretetével ezelőtt 25 évvel alapí­totta meg a Női Kereskedelmi Szak­tanfolyamot, a Pápai Lloyd Keres­kedelmi Társulattal karöltve, mely tanfolyamnak fenntartó testülete. Év­ről-évre emelkedett h re és megbe­csülése a tanfolyamnak boldoguit dr. Kapossy igazgatásával, kinek elhunyta után hasonló szellemben és nagy buzgalommal vezeti a jelenlegi igaz­gató Blau Henrik is és a vezetése alatt igazán önzetlenül működő ta­nári kar a jubiláló tanfolyamot. A jubileumi ünnepség sorrendjét az alábbiakban közöljük: Délelőtt 10 órakor az iskolában nyilvános évzáró vizsgálat. Délután 4 órakor a város­háza nagytermében: 1. Hiszekegy. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Wíttmann Ignác, a fenntartó Pápai Lloyd Tár­sulat elnöke. 3. A tanfolyam 25 éves történetét ismerteti Blau Herik, a tanfolyam igazgatóji. 4. Ünnepi be­széd. Elmondja dr. Földy József, a szaktanfolyam tanára. 5. Dr. Fedora Sándor felszólalása a tankerületi kir. főigazgató képviseletében. 6. Pápa város polgármesterének felszólalása. 7. A volt tanulók nevében beszél Csiszár Erzsébet. 8. Záróbeszéd. Tartja dr. Weltner Sándor, a Lloyd Társulat alelnöke. 9. Himnusz. Énekli I a közönség. Este fél 9 órakor tár­I sasvacsora a Griff-szálló éttermében. Árokba fordult a jogtalanul használt autóval Sipos Lajos gépészkovács, ki a l nórápi Róíh-féle bérgazdaságban dol­gozott, június hó 6-án könnyen vég- j zetessé válható katasztrófa előidézője \ lett. Sipos Lajos, Deák László pápa- ­kovácsi körállatorvos autójának üzem­bentartásával volt megbízva. Mint ilyen, kipróbálás végett beállította az autót és engedély nélkül Bakony­pölöskére hajtott. Ott az Eigner-féle vendéglőben szállt meg és nagy mulatozásba kezdett. Később, mikor hazafelé indult, felvette a kocsira a vendéglős feleségét és két kis gyer­mekét is. Alig, hogy kiértek a falu határából, az egyik kanyarodónál, a kissé borközi állapotban levő vezető elvesztette az uralmát a kormány fe­lett és utasaival együtt az útszéli árokba fordult. A felborult autót a jnezőn dolgozók emelték fel, mely alól a soffőr és az asszony majdnem sértetlenül bujt elő, a két gyermek azonban eszméletét vesztette. Sipos Lajos látva a mozdulatlan testeket, annyira megijedt, hogy fejvesztve a közeli pölöskei erdőbe menekült. Csak 8~án találtak rá az erdő szélén teljesen vérbe borítva. A szerencsét­len ember valószínűleg öngyilkossá­got követett el. A csendőrség megindí­totta a nyomozást az ügy kiderítésére. Agyonlőtte önmagát is a fiatalasszony gyilkosa Lapunk mu't számában megírtuk, hogy f. hó 3-án Tálos Károly ke­menesszentpéteri legény forgópisz­tollyal agyonlőtte Egyházi Károlynét. Férjét pedig súlyosan megsebesítette, úgyhogy a csornai korházba szállí­tották. A megdöbbentő szerelmi tragé­diának folytatásaként az elbujdosott Tálos Károly, mielőtt számolt volna borzalmas tettéért, forgópisztolyával véget vetett életének. A gyilkos merénylet után a hely­színre siető magyargencsi csendőrség azonnal kutatni kezdte az elmene­kült gyilkost, de nem jutott nyo­mára. Még ugyanaznap éjfél tájban a temető felől fegyverdörrenésre lett figyelmes a falu lakóssága. Mint reggel kiderült, a temető közepén álló nagykeresztjének tövé­ben megtalálták Tálos Károlyt hol­tan, ki egyetlen lövéssel végzett ön­magával. Rövidesen világosság derült a véres dráma hátterére is. Tálos Károly halálosan szerelmes volt a fiatalasszonyba, akinek a mult év őszén volt férjével az esküvője. Tálos azonban alapjában véve csen­des, szótlan és gyáva természetű volt, nem merte a lányt feleségül kérni, az esküvő után pedig Tálos valósággal búskomorságba esett s valószínű pillanatnyi elmezavarában követte el végzetes tettét. A csendőrség jelentése után a szombathelyi ügyészség vizsgáló­bizottsága megadta az engedélyt az áldozatok eltemetésére. A súlyosan megsérült Egyházi Károly állapotá­ban javulás állott be. Heti kritika A német külügyminiszternek belg­rádi látogatása nagy izgalmat váltott ki a többi kisantant államban. Ugy­látszik a csehek és románok mégis félnek, hogy fennen hangoztatott egy­ségük ez esetben megbomlik. Nem fontos, hogy ez most történjen meg, előbb-utóbb úgyis be fog következni, az élet kerekét megállítani nem le­het. Kizárt dolog az, hogy teljes el­lentétes érdekű és világnézetű álla­mok szövetségbe maradjanak egy olyan cél miatt, aminek bekövetkez­tét megakadályozni úgy sem tudják. Ma minden állam legfőbb problé­mája a megélhetés, emögött háttér­ben szorulnak egyes presztízs kér­dések. A megélhetés gondjai pedig a kisantant államokat teljesen ellen­tétes táborokba hajtja. * * * A kormányzói javaslat foglalkoz­tatja most leginkább a közvéleményt. Mindenki egyetért abban, hogy a kormányzói jogkört ki kell terjeszteni és az utódlás kérdését rendezni kell. A legutóbbi évek politikai helyzete teszi azt szükségessé, mikor egye­düli alkotmányos biztosítékunk a kormányzó magas személye volt. Ilyen bizonytalan helyzet többet nem áll­hat elő, ennek ellenére is még a le­hetőségét is ki kell zárni valamely kalandos terv felülkerekedésének, ami csak az utódlás kérdésének törvényes szabályozása útján lehetséges. Nem kívánunk a javaslat részleteinek meg­vitatásába ezúttal belebocsájtkozni, mégis azt szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy az ajánlást és a közfelkiáltással való választás lehető­ségét helytelennek tartjuk. Túl nagy­számú ajánlás kell a javaslat szerint, ami csak azt eredményezheti, hogy egy jól megszervezett többség dönt­het egy az országra hihatással levő kérdésben. A közfelkiáltással való választás pedig alkalmat adhat a befolyásolásra, aminek ugyancsak nem szabad megtörténnie. * * * Nagy port vert fel a megajánlási vita során, ezen javaslatban beillesz­tett rémhírterjesztési szakasz. Igaza van Rassaynak, hogy ilyen nagy­horderejű törvényt szabatosan, pre­cízen kell megalkotni, hogy abból mindenki, az egyszerű, tanulatlan ember is megtudhassa mit szabad és mit nem. Az utóbbi évek törvény­alkotásának úgyis az volt a hibája, hogy törvényeink, rendeleteink na­gyon pongyolán voltak megfogal­mazva, úgy hogy azokból sok eset­ben a szakértő jogász sem tudta kihámozni a törvényalkotó szándékát és emiatt vált szükségessé azoknak bírói magyarázata. A törvény betar­tását akkor lehet mindenkitől meg­követelni, ha azt mindenki meg is értheti. Ezt követeli a gazdasági élet is, mert a jogbizonytalanság teremt­heti a legveszélyesebb helyzeteket. Köttesse könyveit » Ke­resztény Nemzeti Nyomdá­ban, Pápa, Csáky-utea 21.

Next

/
Thumbnails
Contents