Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)
1936-03-15 / 11. szám
Pápa, 1936 március 15., vasárnap. ARA: 16 FILLÉR. XXXIII. évfolyam, 11. szám. POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: J99. Kiadóhivatal: Csékv-'itca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Március idusán. Vannak dátumok, amelyeket nem szabad, de nem is lehet felednünk. Nem szabad, mert ha meg nem emlékeznénk róluk, megtagadnók nemzeti életünknek és történelmünknek legmagasabb erkölcsi értékeit. De nem is lehet megfeledkeznünk róluk, hiszen épp a dátumok a nemzeti élet épületének legszilárdabb és legékesebb kövei, amelyeken az ország és a nép jövendője nyugszik. Ilyen dátum a magyar nép alkotmányos szabadságának születésnapja, március tizenötödike is. Alkotmányunknak és szabadságunknak nem egyedüli szerzője ez a nap, a történelemben nincsenek ugrások, vagy ha voltak, megboszulták magukat és nyomtalanul eltűntek. Az országok is, mint polgáraik, szerves életet élnek, tehát szervesen is fejlődnek. Ne ugy tekintsük tehát március tizenötödikét, mint egy olyan néplélektani és alkotmánytörténeti folyamatnak kezdetét, amelynek árja váratlanul és készületlenül zuhant rá a nemzetre. Még a hirtelenül kirobbanó forradalom is csak akkor jelent veszedelmet, pusztítást és pusztulást, ha nincsen kellőképen előkészítve, ha politikai kalandorok, kétes jellemű Catílinák és Szamuelly-pribékek a maguk mindent fölforgató akaratát rá tudják kényszeríteni a tétova tömegekre. • A forradalomban is van jó, de csak az jó benne, ami voltaképen nem is forradalom. Paradox állítás, de igaz. Március tizenötödike is azért tudta magával ragadni az egész nemzetet, azért tudott bátor, diadalmas hadsereget, áldozatos lelkületü országgyűlést, nagyszabású, európai látókörű politikusokat elővarázsolni a niagyar talajból, mert ezt a talajt már egy emberélet óta előkészítették, megmunkálták a nemzet legjobbjai, akik síkra száltak az ország gazdsági és szellemi kultúrájáért, a felekezetek és osztályok békéjéért, a polgárok egyenjogúságáért, a régi atkotmány szűk korlátainak modern kiszélesítéséért, az elavult kiváltságoknak s az ezekkel karöltve járó jogfosztottságnak megszüntetéséért, a nemzeti nyelv érvényesüléséért, a nyugati műveltség . fölvirágozásáért, egyszóval azért a jobb porért, a mely nem csupán áhítatos ima volt, vagy meddő interpellációja A németországi külkereskedelmi forgalom káros következményei. A parlamenti élet kimagasló eseménye volt dr. Sulyok Dezső képviselőnk szerdai interpellációja, amelyet sikerült lapunknak teljes terjedelmében megszerezni és azt ismertetés végett ezúttal közöljük. Dr. Sulyok Dezső beszéde elején a rendelkezésre álló 15 perces beszédidőnek 30 perccel való meghosszabbítását kérte, amit a képviselőház egyhangúan meg is adott. Sulyok Dezső: T. Ház ! Ez az interpellációm semmi körülmények között sem akar hátbatámadása lenni annak a Németországnak, amely ezekben a súlyos történelmi időkben a Rajna-locarnoi fronton a maga emberi méltóságáért, területi szuverénitásáért, nemzeti becsületéért hősies küzdelmet folytat. (Úgy van! Úgy van!) Arról a módszerről, ahogyan Németország ezt teszi, lehetnek a vélemények különbözők. Különbözők lehetnek a vélemények a német belpolitikáról is, magát azt a tényt azonban, hogy egy nemzet a maga nemzeti méltóságáért síkraszáll, hogy követeli a maga nemzeti méltóságát, amely épp úgy kijár egy nemzetnek, mint ahogyan minden embernek kijár az emberi méltóság, csak tisztelettel lehet tudomásulvenni. (Úgy van! Úgy van!) Efelé a tény felé csak egy baráti gesztusunk lehet, különösen nekünk, magyaroknak, akiknek sorsa olyan sok tekintetben jokun a néniét nemzet sorsával. Amikor ezt a kényesnek látszó kérdést ebben az időben mégis idehozom, az a szempont vezérel engem, hogy viszont ez a felfogásunk Németország mai küzdelmeiről nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy ha saját viszonyainkban valami veszélyeset, vagy károsat látunk Németországgal kapcsolatban, azt itt az ország színe előtt szóvá ne tegyük. Németországi külkereskedelmi forgalmunk 1929—1934 évben. T. Ház 1 Magyarországnak Németországgal kapcsolatos külkereskedelmi forgalma a weimari korszak utolsó esztendeiben egészen jelentéktelen tételt képviselt. Például 1929ben Németország 21.3 millió métermázsa búzát importált, ebből azonban csak 1.4%-ot. 298.'000 métermázsát szerzett be Magyarországon. Ez a tétel a másik oldalról nézve, Magyarország szempontjából is jelentéktelen, mert hiszen ugyanebben az 1929. évben Magyarország búzaexportja meghaladta az 5 millió métermázsát. Később ez a kontingens még kisebb lett, úgyhogy például 1931-ben, vagy 1933-ban a német buzabevitelnek csak 0.2 %-a, illetőleg 0.3%-a származott Magyarországból. Általában az 1934-et megelőző öt éven keresztül a Magyarországból Németországba importált vágy, hanem történelmünk legjobbjainak legszentebb akarata. Ebben van március idusának hervadhatatlan jelentősége, ebben a tényben, hogy a fejlődő nemzeti életnek virágfakadása volt. A rügy már mutatkozott, a bimbó már bontakozott előbb is, a gyümölcs pedig csak azután érlelődött. De ez épp a virágnak szerepe a fa életében: ékesen szóló bizonysága a fa életének, éltető erejének, nedvkeringésének, s ígérete a jövendő gyümölcsnek. S ebben van egyúttal március tizenötödikének, kihatása az utókorra, a jelen időre is, hisz e gyümölcsökből él a mostani nemzedék is, melynek tehát soha nem halkuló szóval { kell hangoztatnia a márciusi napok | dicséretét. Dr. Magyarász Ferestc, áruk nem tették ki a német import 1%-át sem és 0.7—0.8% körül mozogtak. Tisztelettel leszek bátor a következőkben részletes adatokkal is rávilágítani arra, hogy az 1929-től 1934-ig terjedő öt éves ciklus alatt mennyire jelentéktelen volt mindkét ország szempontjából a két országnak egymáshoz kapcsolódó külkereskedelmi fogalma. Ezekben az években a magyar külkereskedelmi mérleg Németországgal szemben állandóan passzív volt, mégpedig 1929ben 91,318.000 pengővel, 1930-ban 80,851.000 pengővel, 1931-ben 58,765.000 pengővel, 1932-ben 23,277 000 pengővel és 1933-ban 17,806.000 pengővel. T. Ház! Ha most a külkereskedelmi forgalmat a két ország összes forgalmához viszonyítva tekintem, akkor meg kell állapítanom, hogy jelentéktelen volt külkereskedelmi forgalmunk egymással. Nevezetesen ebben az öt évben Németország összes kivitelének csak 0.9 %-a irányult Magyarország felé és összes bevitelének átlagban csak 0.8%-a származott Magyarországból, agrár bevitelének pedig 5 év alatt átlagban 1 %-a származott Magyarországból. Magyarország oldaláról nézve ugyanezeket a tételeket, azt látjuk, hogy ebben az öt évben Magyarország kiviteléből 12.8% irányult Németország felé, Magyarország behozatalában 19.2 %-kal szerepelt Németország és Magyarország agrárkiviteléből 13.9%Dan részesült Németország. Emelkedik a németországi kivitel és behozatal. T. Ház! 1934-ben ezek az álla•• • ; . í i potok máról-holnapra jelentékenyen megváltoztak. Külkereskedelmi mérlegünk, amely a'megelőző 5 évben Németországgal szemben passzív volt, egyszerre aktivvá vált, mégpedig 1934-ben 26,841.000 pengővel, 1935ben 19,232.000 pengővel és Német-