Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-03-15 / 11. szám

Tavaszi kabátok, kosztüm, ruha, öltöny, felöltő szövetek és selyem újdonságok óriási választékban K R A U S Z és KORÉIN divatáriiházában Pápa, Kossuth Lajos-utca 3. szám. Meglepő olcsó szabott áraink minden darabon láthatók. B

1 ország kivitele, amely a megelőző öt évben csak 0.9%-ban irányult Magyarország felé, ebben a két évben 1.3%-ban irányul Magyarország felé, Németország bevitele ebben az ujabb két évben a megelőző öt év átlagával, a 0.8%-kal szemben 1.6%-ra emelkedik, agrárbevitele pedig a korábbi 1%-ról 2'7%-ra vagyis majdnem háromszorosára emelkedik. Magyarország szempontjából nézve ezeket az adatokat az emelkedés talán még erősebben kifejezésre jut, így a százalékos számításban. Nevezetesen Magyarország kiviteléből 1934-ben és 1935-ben, tehát ebben a legutóbbi két évben már 22-7°/o irányul Németország felé, szemben a korábbi 5 év 12'8%-os átlagával. A behozatalból ugyancsak 192 % származik Németországból — ez a tétel változatlan maradt —, ellenben óriási az emelkedés az agrár kivitelnél, amely 27'6%-os átlagot mutat fel 1934-ben és 1935-ben a megelőző öt év 13 9 °/o-os részesedésével szemben. Mi az oka a kereskedelmi forgalom emelkedésének. T. Ház! Vessük fel magunknak azt a kérdést, hogy ez az emelkedés mire vezethető vissza. Önkénytelenül tolakodik az a válasz, hogy talán a két ország közt meglévő kétségtelen politikai szimpátiára. Kétségtelen tény, hogy bár nagy ellentétek is vannak a Hitler féle kormányrendszer és a ma Magyarországon érvényben lévő kormányzati rendszer közt, az államigazgatás alapvető kérdéseiben és az államfelfogás elméleti kérdéseiben is igen sok rokonvonást találunk a mai magyar kormányzat és a német kormányzat közt. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Talán többet, mint Európa bármely más államának kormányzata és a német kormányzat között. (Egy hang a jobboldalon: Nem baj!) Felvetődnék tehát a kérdés, hogy talán ez a politikai szimpátia okozta külkereskedelmi forgalmunknak Németország felé való megnövekedését. Erre a kérdésre azonban t. Ház, nemmel kell felelni, mégpedig azért, mert ha ez így volna, akkor semmi akadálya nem lett volna annak, hogy ez az emelkedés, már 1933-ban beállott légyen, hiszen 1933-ban Magyarországon már Gömbös Gyula miniszterelnök úr volt kormányon — 1932. október óta — és Németországban is már a jelenlegi vezér volt kormányon. Ha tehát pusztán a politikai szimpátiák elegendők lettek volna arra, hogy ez a külkereskedelmi forgalom ilyen mértékben megnövekedjék, akkor ennek a növekedésnek eo ipso be kellett volna állania már 1933-ban. Ez azonban akkor még nem történt meg, hanem csak 1934-ben következett be. Ennek magyarázata az, hogy ennek a forgalomnak a növekedése elsősorban nem a politikai összhangzásra és szimpátiára vezethető vissza, hanem arra, hogy 1934-re gyakorlati eredmények alakjában kezdett megérni az az averzió, amelyet a nyugati államok és a tengerentúli államok a hitlerizmus politikai rendszerével szemben kétségtelenül felmutatnak. Hogy ez így van (Buchinger Manó: Bizony, ez így van!) arra vonatkozóan tisztelettel leszek bátor szintén számadatokat felsorolni. Ezeknél az adatoknál mindenekelőtt szembeszökő az, hogy 1929-ről 1934-re átszámítva, vagyis öt év alatt Németország külkereskedelmi forgalmának a volumenje 68% os csökkenést mutat fel. Igaz, hogy a konjunktúrából a dekonjunktúrába való visszaesés, a gazdasági prosperitásból a gazdasági válságba való lecsúszás, egyéb államoknál is a külkereskedelmi forgalom volumenjének a visszafejlődésére vezet. Hiszen ez nálunk is nagyjából ugyanezt a visszaesést mutatja, azonban az abszolút számokon kívül százalékos számításban is megnyilvánul az a köztudomásu tény, hogy ezekben az időkben a tengerentúli államok már meglehetősen elzárkózó politikát folytattak Németországgal szemben. Németország külkereskedelmi forgalma 1929-ben birodalmi márkában kifejezve 26,929.500.000 márka volt és ez visszaesett 1934-re 8,617.900.000 birodalmi márkára, tehát Németország elvesztette külkereskedelmi forgalmának 68 %-át. Ez alatt az idő alatt a legnagyobb importállamok — amelyek korábban is Németország külkereskedelmi forgalmában a behozatal tekintetében a legelőkelőbb helyet foglalták el — százalékosan számítva a következőképpen fejlődtek vissza ebben az importban. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok beviteli részesedési aránya ez alatt az őt év alatt 13*3%-ról 9%-ra, Argentínáé 9'2%-ról 5'5%-ra, Brit-indiáé 6'6%-ról 4'4%-ra, Oroszországé 6" 1%-ról 3 6%-ra és Kanadáé 32 %-ról 1-7%-ra szállott le. Tekintettel arra, hogy ezzel a hanyatlással időbelileg pontosan összeesik amaSzenzációs tavaszi felöltő és öltönyujdonságok pf csak LORINCZ űriszabónál készülnek. Pápa, Deák Ferenc-u. 1. Fővárosi munka! 9

4 Szolid árak! He törje fejét nyomtatványéi miatt Elkészítjük: ízlésesen, szépen, kifogástalanul és olcsón. Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat Pápa, Csáky-utca Zl. szám. mw gyar külkereskedelmi forgalom százalékos megnövekedése, kétségtelen tény az, hogy a két jelenség között okozati összefüggés áll fenn. Ezt alátámasztja egy másik tény is, nevezetesen ugyanebben az időben nemcsak Magyarország külkereskedelmi forgalma növekszik a német viszonylatban, hanem növekszik Lengyelországé, Bulgáriáé és Jugoszláviáé is, vagyis itt jut gyakorlati érvényesülésre az úgynevezett Ostraum és Südostraumpolitik, amely abban áll, hogy Németország gazdasági alátámasztására kívánja felhasználni ezeket a kelet-európai és délkelet-európai államokat. Ugyanazon idő alatt, amíg a felsorolt importállamoknak importrészesedése Németországgal szemben az általam előbb ismertetett módon csökkent, ezeknek a Südostraum-beli államoknak — Magyarországnak, Bulgáriának és Jugoszláviának — a részesedése a német importban a következőképpen emelkedett: Magyarországé 0'9%-ról 2*2 %-ra, Bulgáriáé 0-6%-ról 1'4%-ra és Jugoszláviáé 0-4%-ról 0'9%-ra. Kétségtelen tehát, t. Ház, hogy ez a változás, a tengerentúli államoknak ez az elzárkózása hozta közelebb a két országnak, Németországnak és Magyarországnak külkereskedelmi összeköttetését. Ebben az időben Németország nyersanyagellátása és élelmiszerellátása válságos helyzetbe került: hiszen mindnyájunk előtt köztudomású tény az, hogy a németek újból kénytelenek voltak élelmiszerjegyeket életbe léptetni a vajra, a zsirra és néhány más elsőrendű közszükségleti cikkre. Németország kényszerhelyzete. Megindult tehát a két ország között az intenzivebb és erősebb külkereskedelmi forgalom. E forgalom megindulásánál Németország az én felfogásom szerint bizonyos mértékben kényszerhelyzetben, illetőleg hátrányosabb helyzetben volt. Ennek a hátrányosabb helyzetének okait a következőkben foglalom össze. Először is: a nagy importállamok elzárkóztak a német külkereskedelem elől, ahogy azt már korábban ismertettem. (Rajniss Ferenc: Európától, nemcsak Németországtól!) Németország Európában fekszik és egyenlőre Németországról van szó. (Rajniss Ferenc: nagy különbség!) Pénze elveszítette vásárlóerejének jelentékeny részét s nem volt többé olyan stabil értékmérő és olyan vásárlóértékü, amilyen korábban volt. A Magyarországtól igényelt cikkekre életfenntartása okából feltétlenül szüksége volt, és végül joggal tarthatott attól, hogy a korábbi elzárkózó politika retorziójaként mostani közeledésére mi legalább is rí-