Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-03-01 / 9. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség : Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­uíajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. MEMENTÓ! A hamvazószerdán kapott hamus keresztjei a homlokunkon örök fi­gyelmeztetés : „ember porból lettél és porrá leszel." Vájjon mindenki gon­dol-e erre az isteni figyelmeztetésre, eszébe jut-e felkelésekor, mikor napi munkáját megkezdi, eszébe van-e lefekvéskor, hogy számot vet magá­ban az elvégzett dolgairól. Mennyi dolog másként történt volna, vagy történhetne, ha minden ember mielőtt valamibe belekezdene rágondolna arra, hogy ember vigyázz, porból let­tél és porrá leszel. Nem tehető fel, hogy a békeszer­ződések megalkotói a hamvazószerda fenséges gondolatától vezéreltetve fog­tak volna munkájukhoz, mert ha sa­ját jelentéktelenségük tudatában az örök Isteni igazságosság szellemében nyúltak volna ehhez az országokat megszüntető, ujakat létesítő, nemze­teket letipró munkához, akkor nem származhatott volna ebből a munká­ból annyi baj, keserűség és igazság­talanság. Vajon gondolnak-e a világ jelen­legi intézői a hamus keresztjelre mi­kor a világ politikáját intézik. Gon­dolnak-e akkor, mikor egyes nemze­teket meghagynak a letiportságban, mikor a világ békéjét a folytonos fegyverkezéssel akarják fenntartani. Égeti-e a keresztjel azok homlokát, akik az önzéstől elvakítva nem látnak mást csupán magukat. Kik félre téve mindent ami szent, ami embertársaik javát szolgálja hatalmukat, Istentől kapott tehetségüket csak saját önző céljaik elérésére fordítják. Politikusok, kik a népnek minden szépet és jót ígérnek és mikor a megvalósításra kerülhetnének az ígé­retek, ezekről egyszerűen megfeled­keznek, vagy azok megtételét egysze­rűen letagadják, gondolnak-e az em­beri mulandóságra. Ember számot kell adnod tetteid­ről 1 Gondolnak-e erre azok, kik igaz­ságtalanul, mások véresverejtékéből származó vagyont harácsolnak össze és akkor amikor embertársaik segít­ségére kellene sietniök szívük könyör­telenül bezárul. Nem égeti a hamus­keresztjel azok homlokát, kik ma az állások tömegét élvezik akkor, amikor az emberek százezrei az éhínséggel küzdenek. Mementó homo ... Emlékezzél ember porból lettél és porrá leszel. Az isteni igazságszolgál­tatás egyforma mértékkel mér min­denkinek, legyen az gazdag, vagy szegény, öreg, vagy fiatal. Emlékez­tessen a hamvazószerda keresztjele az elmúlásra és arra, hogy egyszer min­den tettünkért számot kell adnunk. Ott kell számot adni cselekedeteinkért, hol semmi sem maradhat titokban, hol talán azért büntetést kapunk, amit 1, e földön érdemrendekkel, tisztele tté elismeréssel jutalmaztak. Égesse a hamuskereszt homlokun­kat reggel, délben, este, minden meg­kezdett munkánk előtt, mert ha ezzel az isteni szózattal szívünkben kezdünk mindenhez, úgy sokkal nyugodtabban nézhetünk az emberi elmúlást, jelen­j téktelenséget jelentő „porrá leszel" ] örök igazságosság elé. gy. A nagybirtok negyedét ve­szik igénybe a telepítésnél. A kormány a közeljövőben lép a a nagybiitok felosztásánál telepítési képviselőház elé az egyik nagy „re­formjavaslatával" a telepitésí javas­lattal. Az eddig nyilvánosságra hozott tervezet szerint a mezőgazdasági mű­velésre alkalmes 3000 holdon felüli birtokoknak egyharmadát használják fel telepítési célokra. Az eredeti ter­vezettől eltérően a legutóbbi minisz­tertanácson úgy módosították a ja­vaslatot, hogy nem egyharmadrészt, hanem csak egynegyed részt lehet célokra fordítani. Érdekes döntést hozott a minisz­tertanács a becsérték kérdésére vo­natkozólag is. Az eddigi tervezet szerint a becsérték nem lehetett ma­gasabb, mint a kataszteri tisztajövö­delem ötvenszerese. A miniszterta­nács úgy határozott, hogy ezt a sza­kaszt kiveszi a javaslatból és egyál­talán nem korlátozzák a becsérték megállapítását. Csökkent az építkezés Pápán. Pápa megyei város műszaki hiva­tala összeállította az 1935 évben tör­tént építkezések, átalakításokról a kimutatást. A városi műszaki hiva­tal összeáll tása szerint az 1935 év­ben összesen 197 építési, illetve át­alakítási engedélyt adtak ki, az 1934 évi 210-el szemben. Csökkenés mu­tatkozik a teljesen új épületek épí­tésénél az 1935 évben 43 új ház építésére adtak ki engedélyt, 8-al ke­vesebb, mint az 1934 évben, ebből 22 egyszobás, 1 két egyszobás la­kásból álló, 12 kétszobás, 1 három kétszobás lakásból álló, 1 háromszo­bás lakásból álló épületre. Emeletes lakás egy sem épült. Önálló gazda­sági épület (műhely, szín, pajta, mo­sókonyha, istálló stb. építésére 23 esetben kértek engedélyt. Nagyobb szabású átalakítás, lakásbővítés, gaz­dasági részek hozzáépítése 61 eset­ben fordult elő. Kisebb átalakítás 5 volt és ugyanennyi csatornázás. Régi épületet 4 esetben bontottak le. A kisebb engedélyek száma 28-at tett ki. Az 1935 év folyamán a közönség már az 1934 évinél nagyobb mér­tékben vette igénybe a tatarozási adókedvezményt, összesen 76 eset­ben, a megelőző évi 56-al szemben. A kért adókedvezményekből elinté­zést nyert 51 darab. A fentiekben vázlatosan közölt adatok is élénken rávilágítanak azon körülményre, hogy az építkezési kedv nagy mértékben csökkent. Ennek oka főként abban található, hogy a tőke még mindig távol tartja magát, mert nem látja kellő hasznot hajtó befek­tetésnek az építkezést. Sok ember kenyere függ az építkezéstől, ebből él kőmíves, asztalos, lakatos, festő és mindazok, akik ezekkel összefüg­gésben vannak cirka 37 iparos van az építkezésnél foglalkoztatva. Nem lehet tehát közömbös az épít­kezések szaporodása vagy csökke­nése. Nem lehet 37 iparág munkát­lanságát tétlenül nézni, mindent el követni, hogy az épftkesi kedv visz­szatérjen. R megyéspüspök nagyböjti szózata. Dr. Rott Nándor megyéspüspök most adta ki ez évben második — böjti — pásztorlevelét. A magasztos szellemben megírt, gyönyörű körle­vélben a főpásztor rámutat arra, hogy az öröküdvösséget az Úr Jézus csak azoknak adja, akik az Istentől kapott természetfeletti és természetes aján­dékokkal lelkiismeretesen Isten szán­déka szerint munkálkodnak. A körlevél szép szavakkal ecseteli a munka szükséges a felemelő voltát, valamint annak helyes keresztény ér­telmezését. Helytelen volna a mi szorgoskodásunk, ha ez csupán földi céljaink megvalósítását akarná elő­mozdítani. A szentírásból vett példák­kal bizonyítja, hogy az Isten az em­bert munkára teremtette, ami azon­ban nemcsak boldogságot és vigasz­talást ad, hanem egyúttal vezeklés is bűneinkért. „Sohasem szabad az em­bernek elfeledni, hogy itt a földön nincsen maradandó városa, hanem a jövendőt várja és egész földi életé­ben arra kell törekednie, hogy szeme elől ne tévessze igazi életcélját." Eh­hez pedig az önmegtagadás és a buzgó erkölcsi élet követése vezet. A nagyböjti szentidő rendkívül alkal­mas arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a mi életünk milyen volt eddig. Ha­tározott irányban Isten felé haladt-e, vagy céltalan levegőverdesés volt? A keresztényi élet legmegkapóbb életmegnyilvánulása a tökéletes és egyre tökéletesebb istenkeresés. Ke­resni gondolatainkban és tetteinkben a legfőbb Urat, kinek mindenkor hi­vatottak vagyunk alázatósan szolgálni. A jó keresztény azonban nem elég­szik meg azzal, hogy önmagát igyek­szik jobbá tenni — mondja tovább a körlevél — hanem a környezeté­nek, hozzátartozóinak megjobbításán is szívesen fáradozik. Főleg a szü­lőknek kötelessége, hogy önmaguk lelki megújhódásán kívül, gyermekeik vallásos nevelésére is nagyobb gon­dot fordítsanak és úgy az egész csa­ládjuk megszentelését segítsék elő s készüljenek a Húsvét szent ünnepére. A nagyböjti szózat után a magyar­országi jelenleg érvényes böjti ren­deletet és egyéb főpásztori utasítá­sokat közöl a körlevél. A püspök vé­gül elrendeli, hogy a pásztorlevelet a szentmisék alkalmával nagyböjt első vasárnapján fel kell olvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents