Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-07-26 / 30. szám

VDEKE POLITIKAI HETIL1P. - MEGJELENIK MINDEN YASÍRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csáky-utca 21. Telefonszám: 157. Lap­iulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P. negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. A német-osztrák békekötés és a restauráció Az elmúlt hetek politikai szenzá­ciójával, a német-osztrák megegye­zéssel kapcsolatosan egyfelől a le­gitimisták reményei látszottak meg­erősödni, másfelől pedig a restau­ráció ellenségei fűztek hozzá nagy reményeket. A német-osztrák meg­egyezés külpolitikai vonatkozásai még a mai napig sincsenek kellően tisz­tázva, így egyik tábor sem fűzhet ahhoz különösebb reményeket, mert lényegében mindegyik álláspont meg­erősödésére lehet következtetni ezen űj politikai helyzetből, azonban csak a közeijövő eseményei fogják meg­mutatni, hogy melyik remény vált valóra. Kétségtelen, hogy a restaurációnak egyik legveszélyesebb ellenfele Ber­lin volt, mert a császári trón betöl­tésével anschluss törekvéseivel egyik legnagyobb akadálya állott volna elő, sőt talán minden olyan jövőbeli el­gondolást lehetetlenné tett volna, hogy valamikor is Ausztria a Németbiro­dalomhoz csatoltassék. Most ez az akadály elhárult. Hitler kötelező ki­jelentést tett, hogy Ausztria belügyeibe nem avatkozik, sőt letett az anschluss törekvésekről is. A német-osztrák megegyezés sze­rint tehát most már tisztán Auszt­rián múlik, hogy az üresedésben álló trónt be akarja tölteni, Német­ország ezen kérdésbe nem szól bele. A restauráció elől tehát egyik leg­fontosabb akadály elhárult, most tehát már tisztán a gazdasági szük­ségszerűség, a politikai helyzet mi­kénti alakulása határozhatják meg, hogy Ausztria visszaállítja-e a csá­szárságot, vagy pedig marad a mai felemás állapotában. Ausztria függetlensége egyelőre biztosítva látszik, de kérdéses, med­dig tart ezen állapot. Németország­nak feltétlenül terjeszkedni kell, egye­lőre úgy látszik, hogy gyarmati igé­nyeit szeretné kielégíteni. De mi lesz, ha ezen törekvései nem sikerülnek, vagy ha esetleg sikerülnek is, de nem lesz elégséges ez az eredmény hatalmi törekvéseinek kielégítésére ? Ez esetre Németország figyelme ismét az egye­düli lehetőség felé, Ausztria felé for­dul. Végeredményben tehát Ausztria függetlensége csak ideiglenesen van biztosítva, a Végleges biztonságot csak a restauráció adhatja meg, ami egyszer és mindenkorra véget vet mindenféle anschluss törekvésnek. A gazdasági érdekek is a restau­ráció szükségességét hangoztatják. Ausztriát gazdasági érdekei hozzánk fűzik. A jelen pillanatban a magyar és osztrák gazdasági kapcsolatok szerződések által vannak biztosítva. A szerződések erejével mindenki tisz­tában van, az elmúlt évek politikai eseményei bebizonyították a szerző­dések értékét. Több kell tehát a két ország közötti kapcsolat megszilár­dításához, mint egy összetéphető pa­piros, egy személyi kapcsolaton fel­Segédhivatali tisztviselők kongresszusa a Pápai Héten épülő barátság szilárdíthatja meg a két ország egymáshoz való viszonyát. Nem akarunk és nem is tudunk jóslásokba bocsájtkozhi, azonban az kétségtelen, hogy a józan ész ma is a restaurációt kell hogy a legalkal­masabb eszköznek tartsa Ausztria helyzetének megszilárdítására. A kö­zel jövő politikája fogja bebizonyí­tani ezen álláspont helyességét, ha csak a hatalmasságok nem tartják helyesebbnek Ausztriának a hatal­mas német tengerben való elmerü­lését, mert ezt másként mint restau­rációval elkerülni nem lehet. —y —y. Az aug. 30—szept. 6. között meg­rendezendő Pápai Hét keretei ismét bővültek, a segédhivatali tisztviselők pápái csoportja bejelentette a rende­zőségnek azon szándékát, hogy ez alkalommal egy az egész Dunántulra kiterjedő kongresszust kíván tartani. A rendezőség a bejelentést örömmel vette és ezen kongresszust is beil­lesztette a Pápai Hét hivatalos prog­rammjába. Az egyesület elnöksége a meghívókat az összes dunár.tuli csoportoknak elküldötte és felkérte azokat minél nag) obbszámú megje­lenésre. Ez a kongresszus is hozzájárul az idegenforgalom emeléséhez, mert ez­i zel kapcsolatosan is nagyobb számú megjelenőre lehet számítani. A kong­resszus megrendezésének fáradságos munkáját Stankovics Géza a helyi csoport elnöke vállalta magára. Elindult oz olimpiai staféta Athénből Berlinbe futó fáklyavivő olimpiai staféta startja fényes ünnep­ség keretében mint ismeretes, már lezajlott. A nap sugaraitól meggyuj tott olimpiai fáklya már tova suhan a klasszikus olimpiászok földjéről, s már futnak a futók. Száguld a láng, már elérte Bulgária határát. Bulgária, Jugoszlávia után Magyarország veszi át és viszi nyugatra Ausztriának. To­vább-tovább, egészen a berlini olimpiai oltárig, ahol az egész olimpiász idő­tartamáig égni fog az olimpiai tűz. 3570 km ez a távolság és 3570 lel­kes futó egy-egy km-t futva viszi az égő fáklyát, A fáklyának egy pilla­natig sem szabad elaludnia, az egyik­kel gyújtják meg a másikat. Útköz­ben sem gyújthatják meg semmivel sem, erre szigorú ellenőrzés történt. Nincs is szükség erre, mert a fáklya oly anyagból készült, hogy nem al­szik el sem esőben, sem viharban. A staféta egész diadalútját a néme­tek filmre veszik és valószínű mink, akiknek nincs alkalmunk ebben a gyönyörű látványban részesülni, leg­alább filmen látjuk majd. Magyar­országon 386 km útvonalon 386 futó áll pár nap múlva starthoz. Horgo­son, a szerb határon veszik át és Budapest átszelésével,' Oroszváron adják át az osztrákoknak. Ezen út­vonalon Almásfüzitő—Komárom kö­zött kapcsolódik a futók keretébe a pápai Vasutas Sportegylet futógár­dája is. A pápai csapat 28-án indul 13 személlyel és 29-én hajnali 4—5 óra között kapják meg az olimpiai fáklya tüzét. A futóknak már az in­dulás előtt egy és háromnegyed órá­val a startnál kell állni, nehogy az esetleg előbb érkező futót ne tudnák váltani. A pápai atléták vezetői min­dent elkövetnek a pontosság érdeké­ben. A lelkes vezetők, elnök és fő­titkár, maguk is futnak a stafétában (Szabó Károly állomásfőnök és Tóth főtiszt), A futók jutalmul diszes ok­levelet kapnak az olimpiai bizottság­! ságtói és megkapják a művészi ki­| vitelü fáklyatartót is. Vidám napok az Öreghegyen Fáradhatatlan kezek és áldozatos lelkek munkájának eredményeként már a harmadik nyáron csendül fel a vidám gyermekkacagás az öreg­hegyi dombtetőn. Polgármesterünk által kezdeményezett, a szegényügyi gondnok állal szorgalmazott és vá­rosunk közönsége által hathatósan támogatott gyermeknyaraltatási akció nem várt eredménnyel járt. Három esztendővel ezelőtt, mikor az első vézna és csekélyszámu gyermekcsa­pat elindult a dombtetőre, őszintén szóira nem reméltük, hogy az ak­ciónak folytafása is lesz. És most íme 1 Az akció állandósult. Örömmel állapítjuk meg, hogy a szokásos tár­sadalmi közöny a gyermekekkel szem­ben felengedett és az egész ország­ban párját ritkító szociális intézmény-? nyel gazdagodott városunk. A városi szegényügyi gondnok szeretetteljes meghívására vasárnap délután néhány kocsivá! vendégek érkeztek megnézni a csodát. A ven­dégek elragadtatásuknak adtak kife­jezést a látottak felett. Különösen azok csodálkoztak, akik tavaly is látták a gyermeknyaralót. A mult évben bizony még szegényes volt minden. Most tisztára meszelten és zsuroltan ragyog a volt Esterházy kastély belseje. Sehol egy porszem vagy a legkisebb szenny. Tavaly még tömegszálló képét mutatta a gyermekek hálószobája, most a sor­baállított vaságyakon egyforma min­den, a szalmazsák, lepedő, takaró, fejvánkos; negyven leánygyermek kényelmes otthona ez a hely. A mult években még úgyszólván mindent magukkal kellett hozni a gyerme­keknek, most minden berendezés az akció tulajdona, az akció edényeiből fogyasztják el a gyermekek bőséges és kifogástalan kosztjukat. De sok minden másképen volt még tavaly; a mult évben csak a kisleányok nya­ralhattak három hétig, a fiuk már csak húszan üdülhettek, azok is csak két hétig. Most hála Istennek a fiuk nyaraltatása is biztosítva van. Vasárnap a gyermekek látogatóik tiszteletére ünnepélyt rendeztek. Mennyi drága kincs van elrejtve egy gyermek szívében. S ott fenn a he­gyen ez a sok kincs mind napvi­lágra került vasárnap. Napvilágra hozta a szeretet, melyet jótevőik

Next

/
Thumbnails
Contents