Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)
1936-07-26 / 30. szám
U' Keresztény Memzeti Nyomdában Eljegyzési kárt yáinkat, esküvői értesítésünket névjegyei n k e t a készíttetjük Pápa, Csáky utca 21 sz. Telefon 157 és tanítóik áldott keze-simogatásán keresztül éreztek meg ezek a gyermekek. Játszott, szavalt, énekelt és kacagott a sok vidám gyermek ; a boldogság, az öröm és hála könnyeit hullatta szemükből, amikor megköszönték azt a sok áldást, amelyben részük volt, azoknak, akiknek munkájából és áldozatkészségéből fejükre szállhatott az áldott napsugár. A gyermekek ut'n az anyák tolmácsolták köszönetüket és hálájukat a vezetőségnek és a város közönségének s végül Kraft József mondott emelkedett hangú beszédet és köszönetet azokhoz, akiknek munkája és áldozatkészsége létrehozta ezt az akciót. Szeressük a gyermekeket, mondotta, hiszen bennük a magyar jövőt szeretjük. Reméljük, hogy a város közönsége a jövőben is szívén fogja viselni a szegény gyermekek nyaraltatásának ügyét és ezt az intézményt áldozatkészséggel és önzetlen odaadásával Pápa város múltjához méltóvá fogja fejleszteni. Megjelent az ipari novella végrehajtási utasítása Az iparosság már régóta sérelmezi, hogy a kereskedők is vehetnek fel megrendeléseket. Az 1936. évi VII. törvényeik végre rendezte ezen kérdést akként, hogy az a kereskedő, akinek csak kereskedelemre Jogosító iparigazolványa van, cipő, férfi- és fiuruha, női- és ieányruha, valamint szőrmeáru elkészítését és Javítását nem vállalhatja, s ebből a célból mértéket nem vehet, joga van azonban az áru kiválasztása és átalakítása céljából mértéket venni és elvállalni az átalakítást, de ezt csak arra jogosult iparossal végeztetheti. A most megjelent végrehajtási utasítás kimondja, hogy a kereskedő az átalakításra kiadott munkákról munkanaplót köteles vezetni. A szakismeretet nem igénylő kisebb munkákat pl. gomb, csatt varrása, gumisarok feltétele stb. a kereskedő is elvégezheti. Az új ipari novella ezen rendelkezése a végrehajtási utasítás szerint 1937. deeember 31-én lép teljes egészében életbe, vagyis ezen ideig átmeneti állapotot teremt és lehetővé leszi a kereskedőknek, hogy a szükséges szakismeretet megszerezzék. Azokra azonban, kik ezután kapnak iparengedélyt, a törvény ezen rendelkezése már most is kiterjed. Emelkedett az elmúlt évben Veszprémvármegye állatállománya A felsődunáníuli Mezőgazdasági Kamara az elmúlt évről kibocsájtott terjedelmes évi jelentésében összefüggő és teljes képet nyújt a kamara területén lévő mezőgazdasági viszonyokról. Érdekes része a jelentésnek, melyben beszámol az 1934—35. évi álíatösszeírás eredményérői. A jelentés szerint Veszprém vármegye területén az 1935, évben 22349 lovat, 84079 szarvasmarhát, 128777 sertést, 43213 juhot, 1489 kecskét, 395 szamarat és 94 öszvért irtak össze. A kamara területén levő hat vármegye közül a szarvasmarha állományt tekintve vármegyénk Vas megye után a második helyen, a lótenyésztésben Fejér megye után a második helyen állunk. Sertés állományunk Fejér megye után ugyancsak a második helyen áll. Az állatállomány általános emelkedéséről számol be a jelentés. Az 1934. évben volt állatállománnyal szemben az 1935. évi állomány minden állatfajtánál emelkedett. Különösen jelentős emelkedés tapasztalható a sertéseknél, ahol 1935. évben Íöl5b mint 26 ezerrel emelkedett a szám a megelőző évi állománnyal szemben, ami a fokozottabb sertés tenyésztésre enged következtetni Ugyancsak jeléntős az emelkedés a { szarvasmarháknál és lovaknál. osi közgyűlés Az elmúlt hét szombatján Hamuth János polgármester távollétében dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester egykét sürgős ügy letárgyalása végett déluíán 3 órára Összehívta a képviselő testületet. A tikkasztó meleg ez alkalommal is éreztette hatását, mert a képviselőtestület tagjainak csak nagyon kis töredéke jelent meg. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester pont 3 órakor a Hiszekeggyel nyitotta meg a közgyűlést, a jegyzőkönyv felolvasása után az elnöki bejelentéseket ismertette. Az elnöki bejelentések során megemlékezett Özv. Koréin Ernőné haláláról, ki virilisjogú képviselőtestületi tagsággal birt, amit megbízás utján gyakorolt és bejelentette, hogy ezen tagság megszűnésével intézkedett a következő póttag Kunt János építési vállalkozó behívását illetőleg. Bejelentette még elnöklő h. polgármester, hogy a Pénzügyminisztérium 17 ezer pengő államsegélyt engedélyezett a városnak a forgalmi adóból, azonban ezen összegből 10 ezer pengőt bevont a városnak a rendő ségi hozzájárulás címén fennálló tartozása törlesztésére. A bejelentésekből értesült a képviselőtestület arról is, hogy a repülőtér létesítése ügyében hozott képviselőtestületi határozatokat a vármegye kisgyülése jóváhagyta. A tárgysorozat első pontját képezte az Antalháza pusztán végzendő építési munkálatok kiadása. A képviselőtestület ezen kérdést már letárgyalta, azonban időközben egy praktikusabb és olcsóbb megoldási lehetőség kínálkozott, igy ezt újból el kellett bírálni a közgyűlésnek. Az eredeti tervek szerint 5 cselédlakásnak szolgáló helyiség igénytevételével történt volna az építkezés és ezek helyett újakat kellett volna készíteni, mig az új tervek szerint elégséges két helyiség igénybevétele és így elesik az új cselédlaká ok létesítésének szükségessége, ami az építkezést olcsóbbá teszi. A képviselőtestület a javaslatot magáévá tette és a beérkezett ajánlatok közül Hozlinger Imre pápai építőmester ajánlatát fogadta el, kit 8629.07 pengős költségvetés mellett megbízott az építkezéssel. A vadászati jog bérbeadására vonatkozó szerződéseket a közgyűlés elfogadta. A homokárak felemelését célzó javaslat tárgyalásra nem került, mert azt levették a napirendről. Horváth Sándor volt ács és kőműves kegydij iránti kérelmét törvényes előfeltételek hiányában a képviselőtestület elutasította. A rövid lefolyású közgyűlés fél négy órakor ért véget. Úricipők, szakorvosi rendelésre gipszminta után ©rthopid és gyógycipők, győgyhetétek SZALAY FERENC cipésznél, Deák-utca 1. Bécs—Budapest legnevesebb cipőszalonjaiban és a főváros legkeresettebb orthopéd sebészon'osánál szerzett bőséges tapasztalataival áll a város társadalmának rendelkezésére. 27 Heti kritika Borzalmas események leírásával van teli a napisajtó. Spanyolországban városok égnek, az emberek egymást gyilkolják, az utcákon a halottak ezrei hevernek temetetlenül. Az évek óta kialakuló spanyol események várható következményei a jelen napok. Mikor Spanyolország elvetette magától az Istent és földi bálványok nyomába szegődött látható volt a bekövetkezendő pusztulás. A templomok felégetése, a papok kiüldözése, legyilkolása mind olyan esemény volt, amiből látható, hogy itt az események meg nem állanak, az anarchia csak fokozódik. Ez most be is következett, a vöröshatalom kiterjesztette csápjait a spanyol félszigetre, tovább izgatja a félrevezetett tömeget és fokozza a felfordulást, mert csak ettől várhatja, hogy magának előkészíthesse a teljes bolsevizálására. Érthetetlen, hogy az európai hatalmak még mindig nem látnak tisztán, még mindig tárgyalnak a szovjettel és szerződéseket kötnek, mikor látják a célt, felfordítani az egész világot. * * * Megtörtént az első lépés a világháború után létrejött szerződések revíziója tekintetében. Törökország kérelmére a hatalmak a békeszerződéseknek azon határozatát hatályon kivül helyezték, amely kimondja a Dardanellák demilitarizálását és megengedte a törököknek a Dardanellák katonai megerősítését. A nagyhatalmaknál ez volt az első eset, hogy belátták a békeszerződések által teremtett állapot tarthatatlanságát és maguktól hozzájárultak a szerződés megváltoztatásához. Megtörtént az első lépés, ezután már megállani nem lehet, a nagyhatalmaknak be kell látni, hogy még sokkal nagyobb igazságtalanságok is történtek ennél, egyes népeket az élet lehetőségeitől fosztottak meg. Fáj beismerni a tévedést, de nem lehet kikerülni. Még mindig jobb egy igazságtalanság megtörténtét önként felismerni és azon javítani, mint hogy a kényszerítő körülmények kényszerítsenek annak reparálására. * * A kormány intézményesen rendezi a kolduskérdést. Mindenki örömmel üdvözli a kormánynak ez irányú elgondolásait, mert ezáltal reméljük, hogy a külföld előtt annyira propagált magyar városok utcáiról eltűnnek az elesettek, a nyomorultak, a páriák. Ezzel azonban még ez a kérdés teljesen megoldva nincsen, mert hiába tüntetjük el a hibásakat, rokkantakat, megöregedett szegényeket,, mikor helyettük ez utcákat ellepik a gazdaságilag elesettek, a munkátlanok tömegei. A kolduskérdés mellett, tehát gondoskodni kellene erről a másik táborról is, mert így hiáha dugjuk be az egyik lyukat, helyette egy sokkal nagyobb ür nyílik ki, mely a maga valóságában sokkal borzalmasabb képet mutat, mint az. előbbi.