Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-05-10 / 19. szám

nunk kell, mert különben készületlenül megyünk egy új korszak új felfogása elé. A másik pedig, ami ezen a bel­politikai téren feladataink közé tar­tozik az, hogy a nemzet karakterét átszűrve, a nemzet karakteréhez át­idomítva egy vagy más formában, de nekünk is állást kell foglalnunk azokkal a politikai szellemi áramla­tokkal szemben, amelyek most Euró­pát keresztül-kasul járják. Ha már most ezeket a feladatokat egyenkint veszem bírálat alá és kü­lönösen az ezeréves határok vissza­szerzésére irányuló mozgalmakkal foglalkozom, akkor az idevonatkozó feladatokat a következőképen tud­nám csoportosítani. A mi feladatunk csak az lehet, hogy összehalmozzuk, összegyűjtsük itt azokat a maximá­lis potenciális energiákat, amelyek ebben a nemzetben erre a nagy tör­ténelmi célra egyáltalában kifejthetők. Olyannak kell lennie a mai magyar­ságnak, hogyha a nemzetközi at­moszférában enyhülés áll be, hogyha a viszonyok alakulása olyan lesz, hogy lehet rajtunk segíteni, akkor nekünk a potenciális energiák bir­tokában kell lennünk. Egy lerongyolt, tévelygő, a mindennapi megélhetés eszközéért küzdő nemzet erre nem alkalmas. A másik feladatunk az, hogy itt minden tekintetben olyan állapotokat kell teremteni, amelyek szegénységünk mellett is kívánatossá teszik az idegravitálást. Az ember boldogságát az jelenti, ha az egyé­niségét kiélheti, ha azzá lehet, ami­nek Isten őt teremtette, ha ebben nem akadályozzák. Olyan állapotok­nak kell tehát itt lenni, hogy az egyé­niségnek ez a kiélése, az Istenterem­tette ember sajátmagának kiképzése, öncélú élete lehetővé tétessék. Ahol több a szabadság, ahol több az em­beri méltóság, oda történik az áram­lás, oda vonzódnak a tömegek. Ha azonban ez a magyarság odaát azt látja, hogy az itteni viszonyok rosz­szabbak, mint az ottaniak, akkor na­gyon nehezen fog ez a gravitáció erre, felénk megindulni. Ezeket az akadályokat tehát el kell tüntetni az útból. Harmadik feladatköie ennek a te­rület-visszaszerzésre irányuló moz­galomnak az, hogy egyelőre nekünk meg kell tartani a határokon kívül rekedt magyarságot nemzeti birtok­állománya birtokában. A magyarság odaát egyre fogy. Egyre többen kény­szerülnek saját egyéni boldogulásuk érdekében magyarságukat megta­gadni. Nekünk tehát azon kell len­nünk, hogy ezt a megpróbáltatások­nak, sanyargatásoknak kitett, elsza­kított magyarságot nemzeti birtok­állományában erősítsük és ostobaság, sőt bűn a nemzet ellen minden olyan gesztus itt bent, amely okot vagy ürügyet ad az utódállamoknak arra, hogy a magyarság bilincsein egyet szorítsanak. Köttesse könyveit a Ke­s*esztény Nemaceíi Jtfyomdá­ban, Püp» 9 Csáky-u, 31. Germán és szláv törekvések. Foglalkoznom kell most a ma­gyarság mai államiságának exiszten­ciális kérdésével. Külön tragédia reánknézve az, hogy a mi történelmi összeroppanásunk egybeesik Euró­pában két világtörténelmi folyamat­tal, amelyek közül az egyik a ger­mánságnak kelet felé fordulása, a másik pedig a szlávságnak nyugat felé fordulása. Ma már kétségtelen az, hogy a mai német generácró le­számolt a nyugatra törés gondola­tával, ellenben a „Drang nach Osten" olyan nagy erővel nyargalt, mint 600 év óta soha a német történelemben. Ezzel egyidőbe esik a szlávságnak Nyugat felé való fordulása. A szlá­vok poroszai, a csehek 1918-ban — páratlanul a történelemben, hiszen ennek aligha van példája — pusztán propaganda alapján, önálló államot nyertek. Ez az önálló állam, úgy, ahogy konszolidálódott napjainkig és megtalálta a kapcsolatát az új nacio­nalizmus jegyében imperialistává lett Oroszországgal. Tévedés azt hinni, hogy Oroszországban a bolsevizmus valami internacionális vonás. Nem, ez az orosz nacionalizmusnak egy egészen bizarr és a mi szemünkben szinte megérthetetlen, de mégis sa­játlagos kiélése. A bolsevizmus a leg­tisztább orosz nacionalizmus és im­perializmus. S amikor a bolsevista Oroszország ezekre az imperialista magaslatokra eljutva, összetalálkozott Csehszlovákiával és már építi ki a maga bázisait a magyaroktól elsza­kított Felvidéken, akkor világnézeti ellentétek is fűtik egymással szemben a germánságot és szlávságot. Ennek a két hatalmas néptömegnek csata­tere a Duna völgye lenne. S ez a történelmi pillanat akkor következik be, amikor Európában minden tó­tágast áll. nviiBinii Gyermekeknek nyári zoknit i 4 8 30 38 52 fill. 471 O F L E kesztyűsnél i. Belpolitikai rendszer következményei. kell tenni. Ne legyenek itt kedvez­ményezettek és kitaszítottak. Ne le­gyen itt egy keskeny és vékony réteg, amely hitbizományosként tartja ke­zében az országot és fölöz le és vesz el mindent. Itt minden legyen a népé, de becsületes, őszinte, tisztességes és halálig menő komolysággal. An­nál inkább sürgető ez, mert már a fizikai elkorcsosulás veszélye fenyeget bennünket. Kozma György főispán legutóbbi nyilatkozatára utalok, aki már arról panaszkodik, hogy a nép kezd csenevésszé, satnyává silányulni. Hol vannak a Kinizsi-erejű magya­rok ? Ha végignézünk egyes magyar vidékek lakosságán, ha végignézünk egy gyakorlatról bevonuló magyar bakaszázadot, meg kell állapítanunk, hogy már testileg is kezdünk elkor­j csosulni. A táplálkozás hiánya és a népbetegségek teszik ezt. Ezen nem lehet vitatkozni, ez így van és ha hallgatunk róla, sokkal rosszabb, mintha beszélünk róla. Ezen segí­tenünk kell. T. Ház I A magyarság nagy társa­dalmi és gazdasági problémáinak T. Ház 1 Áttérve most már a bel­politikai problémákra, ha azzal kí­vánok foglalkozni, amit elmulasztot­tunk és amit pótolnunk kell, akkor mindenekelőtt meg kell állapítanom azt, hogy ez a mai Magyarország úgy ahogy van, a maga 9 millió népéből 4 milliónak nem tudja biz­tosítani az emberi élet lehetőségét. Kétségtelen tény az t. Ház, hogy az ország 9 millió lakosából közel 4 millió nem él olyan életet, amelyet emberinek lehetne nevezni. Mi ebből a tanulság? Ebből a tanulság az, hogy itt a rendszerben van a hiba. Elismerem, hogy a kor­mány a legnagyobb jószándékkal próbál itt-ott helyi kezeléssel nyese­getni, javítani, foltozgatni az álla­potokon. Ez azonban nem segít t. Ház, nekünk egészen más gazdasági rendszerre kell áttérnünk. Ez a más gazdasági rendszer nem lehet más, mint az őszinte, tisztességes és fenn­tartás nélküli népi politika. Minden, de kivétel nélkül minden gazdasági, kulturális és politikai intézkedést a legszélesebb néprétegek érdekében tavaszi felöltő és oitönyujdonságok csak LOliltlCiZ uriszabónál készülnek. Pápa, Deák Ferenc-u. 1. Fővárosi munka! 9 4 Szolid árak! Kíméletesen és* a la­posan mosta ki a 1 Huttér ABC-szappan q szövedékből a piszkot, nem csoda, ha utána ragyog a tisztaságtól. Ragyogó fehérre mos megoldását nehézzé teszi az, hogy egész Európa szellemi és gazdasági élete éppen napjainkban óriási kon­vulziókon megy keresztül. Mi okozta az európai kulturának az összeom­lását ? Szerintem ugyanaz, ami a magyarság tragédiájának is a magja, a benső őszinteség, a meggyőző hit hiánya. Egy kultúra akkor omlik össze t. Ház, amikor az annak csú­csán, élén állók kezdenek nem hinni abban, amit tesznek. Hazudni lehet ideig-óráig, még részleteredményeket is lehet veje elérni, de ha egy kultura kirúgja maga alól az igazságot és bázisává a hazugságot teszi, akkor annak a kultúrának arcán meg fog­nak jelenni a lelki hullafoltok. Van itt egy másik jelenség, amely szintén megdöbbentően hasonlít az antik kultúra összeomlásának a mai viszonyok között is tapasztalható je­lenségéhez, ez a modern pogányság. Ha az oroszországi modern pogány­ságot, vagy a német új pogányságot, a Walpurgis lángjának fellobogását látjuk, ha azt látjuk, hogy nálunk a fehér ló áldozatát mutatják be elté­velyedett és józan keresztény lélekkel meg sem érthető szektákat valló em­berek, ha azt látjuk, hogy az Alföld­nek önmagában való hitét is elvesz­tett népségé összetódul kótyagos, betegagyu szektákba és elfogad min­den tanítást, csak a józan keresztény­tant tagadja meg, akkor eszünkbe jutnak a haruspexek, akik éjnek ide­jén kilopóztak templomaikból és el­mentek áz Ázsiából importált vallások templomaiba, hogy ott szégyenteljes babonáiknak áldozzanak. Ha most azt nézzük, hogy milyen irányzatok' kívánnak ebből a romból kiemelkedni és követelnek maguknak polgárjogot az európai kultura újjá­teremtése terén, akkor azt kell lát­nunk, hogy itt is a legnagyobb zavar és diszharmónia uralkodik. A sko­Tartós ondolálás Línczender és Szeberénpél Pápa, Márton I.-utca 10. _ Hoffer ruhaáruház mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents