Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)

1936-05-10 / 19. szám

lasztikus filozófia a létnek három réte­gét ismeri fel és azt mondja, hogy van anyag, szerves élet és szellem, ennek megfelelően a történelemnek is három alkotó tényezője van, a gaz­dasági élet, a biológia vitális élet és a szellemi élet. És, t Ház, azok az új áramlatok, amelyek megakarják oldani Európa kultúrájának ezt a válságát, a bolsevizmus, a hitleriz­mus és a fasizmus, szemmel látha­tólag divergálnak és más-más törté­nelmi alapra helyezkednek. A bolse­vizmus alapja kétségtelenül az anyagi világ, a gazdaság, a technika, a gép, a hitlerizmusé a biológiai, a vitális alap, a fajelmélet, mig a fasizmusé a szellemi világ, a heroizmus. Ki tudja hol fognak ezek találkozni, ki tudja fognak-e egyáltalában talál­kozni és ki tudja, hogy ez a nép, amelynek egyszerre kell küzdenie ezeréves határai visszaszerzéséért és meglévő birtokállománya megtartásá­ért, négyszázéves mulasztások pót­lásáért, meg fogja-e tudni emészteni ezeket az új áramlatokat, tudja-e eze­ket hasznossá tenni saját életére. A magyar úgynevezett törzsöknemzet, törzsöknemzet annyiban, hogy olyan tulajdonságai vannak, amelyek Európa egyetlen más nemzetével sem roko­nok, egyedül és külön állanak egész Európában. Minden, amit a magyar­ság kultúrájában meg akar valósítani, csak akkor használ ennek a nemzet­nek, ha a törzsöknemzet tulajdonsá­gaival nem ütközik, ha azoknak nem árt, ha azoknak a szellemében van feloldva. Idegen minták, külföldről beplántált receptek szerint itt nem le­het megújhodást csinálni. A magyar törzsöknemzet, amelyet saját karakte­réből kisarjadó reformokkal lehet meg­menteni. (Egy hang balfelől: Nem nyilas rögeszmékkel 1) És, ha most ezeknek a feladatoknak gyakorlati megoldásával foglalkozom, néhány átfogó szempontra legyen szabad rá­mutatnom, amelyek a jövőben feltét­lenül kell, hogy figyelmünk tárgyát képezzék. Ki csinálja ezt az átala­kulást ? Noha az átalakulás irányzata világszerte a szociális ellentétek le­faragására irányul, a mai történelem karakterét nyugaton már nem az arisztokrácia, nem is a nagypolgár­ság, hímem a kispolgárság és a pro­letáriátus adja meg és ez az irányzat nálunk is így fog haladni, mégis vé­leményem az, hogy a középosztály­nak kell ennek az átalakulásnak az élére állnia, mert ha nem teszi, ha hivatását nem ismeri fel, akkor az átalakulás és vele együtt nemzetünk jövője hamis vágányra siklik. Legjobbjaink elvesznek számunkra. Egy másik szempont, amire itt rá kell mutatnom a magyar ifjúság prob­lémája. Sajnálattal kell mgállapítanom azt, hogy az ország legnagyobb ex­portcikke ez idő szerint a tehetség. Nincs egyetlen ország, ahonnan any­nyi ember szóródna szét a világba, mint éppen Magyarország. A világ minden táján megtalálhatjuk a ma­gyar mérnököket, kereskedőket és fel­találókat, akik nem találják hónukat e hazában, kénytelenek külföldre ván­dorolni és ott boldogulni. Pedig tud­nánk mi a tehetségeket itthon is használni. Tegyük csak kezünket a szivünkre, nézzünk körül ebben a hazában és mondjuk meg őszintén, becsületünkre, vájjon nem lehetne-e itt néhány tucat igazán tehetséges embert használni s vájjon nem vol­na-e ezekre égetően szüksége a ha­zának. De ha akár ezt a területet, akár más területet nézünk, akár a középosztály területét is nézzük, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedjük magunknak azt a luxust, hogy legjobbjaink szétszóródjanak a szélrózsa minden irányában, amikor akárhányszor nincs megfelelő ember a megfelelő helyen. Felekezeti kérdés. T. Ház 1 Még a felekezeti kérdés­sel kell foglalkoznom. A felekezeti kérdés ennek a nemzetnek egyik leg­kényesebb kérdése. Nem lehet azzal segíteni rajta, hogy létezését egy­szerűen letagadjuk, mert van ez a kérdés. Véleményem szerint a fele­kezeti kérdés megoldása abban ke­resendő, (Gróf Festetics Domonkos: Nincs felekezeti kérdés.) hogy az ország lakosságának 67'5 %-át ké­pező katolicizmusnak nagyobb sze­repet kell adni az ország életének az irányításában. A katolicizmusnak eddig csak azok az elemei jutottak vezető szerephez, akik katolikus mi­voltukat másodrendűnek tekintették, holott azokat kellene, sőt kell az első vonalba állítani, akik ezt az érzé­süket nem rejtik véka alá és nyu­godtan megvallják katolicizmusukat. T. Ház ! Foglalkoznom kell a zsi­dókérdéssel is. Én az antiszemitiz­must helytelenítem és elitélem. El­ítélem azért, mert inhumánusnak tar­tom. Nem igaz, hogy ennek a fajnak csak rossz tulajdonságai vannak. Hi­szen ennek a fajnak az emberiség legalább annyit köszönhet, mint bár­mely más fajnak. Mondom, elítélem az antiszemitizmust ebből a szem­pontból is, de elítélem azért is, mert nem tehetjük meg azt, hogy 500.000 embert elengedjünk a nemzet orga­nizmusából, azokat kitaszítottaknak tekintsük. Azt az antiszemitizmust pe­dig, amely jobbkezével nagyot üt a szegény zsidó fejére, balkezével pe­dig elfogadja a sápot, megvetem. A miniszterelnök el­mulasztotta a kellő tör­ténelmi pillanatot. T. Ház I Foglalkozni kívánok még — most már egész röviden, mert csak öt percem van hátra — azzal, hogy ezeknek a nagy nemzeti szem­pontoknak megoldására miért nem tartom én a Gömbös-kormányt al­kalmasnak. Gömbös Gyulának a sors egészen különös lehetőségeket biz­tosított. Ha ő abban a pillanatban, amikor kormányra került, megalkotja a titkos választójogot, rátér a becsü­letes és fenntartás nélküli népi po­litikára és választást rendel el, az ország 90°/o-a mögötte áll és ő a magyar történelem legnagyobb alak­jai közé emelkedik. Ezt a lehetőséget azonban elmulasztotta. Elmulasztotta a nép legszélesebb rétegeire való támaszkodás politikáját és ma annak pótlására olyan surrogatumokra van szüksége, amelyek megmérgezik az egész magyar közéletet. A történelmi pillanatnak ez az elmulasztása vonja maga után azt, hogy ma halottakat kell leszavaztatni azért, hogy Meizler Károly ne kerüljön be a parlamentbe, ma olyan választási trükkökkel kell élni, amelyek szégyenére vannak egész Európának. Ez a magyarázata annak, hogy Gömbös Gyula kénytelen ma­gát olyan vezérkarral körülvenni, amely ugyan tűzön-vízen keresztül támogatja, de amelynek erkölcsi meg­bízhatósága az ország szempontjából nem mindig makulátlan. Ez az oka annak, hogy még így sem tartja ma­gát elég erősnek, állandóan enged­ményeket kell tennie és ezért min­den reformja félmegoldás. Ennek az országnak címerébe ma leghelyeseb­ben a nagyszalontai csonkatornyot lehetne beállítani, mert mindenünk, amit alkotott, félbenmaradt alkotás, félmegoldás. Ennek magyarázata az, hogy a kormány nem támaszkodik a legszélesebb néprétegekre, nem a népben, hanem egy szűk kamarillá­ban bírja támaszát. Ha azt kell érzékelhetővé tennem, hogy mi ennek a kormányzatnak a legnagyobb hibája, akkor ezt talán azzal tudnám megmagyarázni, hogy a mai kormány egész kormányzása úgy viszonylik a mai viszonyok kö­zött szükséges és helyes nemzeti kormányzáshoz, mint a giccs a mű­vészi alkotáshoz. Ebben is megvan minden külső elem; nem lehet azt mondani, hogy nem dolgozik, mert dolgozik, nem lehet azt mondani, hogy nem alkot, mert alkot, de hiány­zik a lélek, amely a giccsel szemben a művészetet művészetté teszi, lélek nélkül pedig nem lehet új ezerévet kezdeni. Ennélfogva nem vagyok bi­zalommal a kormány iránt és a költ­ségvetést nem fogadom el. Képviselőnknek színvonalas, ko­moly és átgondolt beszéde általá­nosan nagy sikert aratott, a képvi­selők nagy része sietett neki gratu­lálni az alapos felkészültségről ta­núskodó beszédért. Ezen parlamenti beszéde is biztatást nyújt arra, hogy Sulyok Dezső rövidesen a parlament egyik legkimagaslóbb szónokává növi ki magát. WWWWi^sWmíWWWWWWW Harcszerű éleslövészet. A pápai honvédhuszár osztály május hó 16­án a Tevelhegyen harcszerű éles lő­gyakorlatot tart. A lövészet ideje reg­gel 6-tól d. u. 6 óráig. A veszélyez­tetett terület a lövészet napjain biz­tonsági őrökkel és figyelmeztető zász­lókkal le lesz zárva. A katonaság által lezárt, tehát veszélyeztetett te­rület átlépése, illetve az abban való tartózkodás életveszéllyel jár. Legszebb, legolesiibb névje­gyet, levélpapírt, üzletiés egyéb iiyomtatvAnyt sz&Illt a Keresz­tény Nemzeti Nyoznda, Piípa, Cs&ky-u. 31. Heti kritika. Az olaszok győzelmes hadjáratuk befejezéseként bevonultak az Abesz­szin fővárosba. A magyarság osztat­lan örömmel vette az olaszok ezen végső g> őzeimét és aztlreméli, hogy ezzel vége szakad ezen háborúnak, ismét béke lesz az egész világon. A mi örömünk kettős, mert nemcsak azért örülünk, hogy Olaszország győ­zött, hanem azért is, mert így remél­hetjük, hogy Olaszország figyelmét, ami eddig el volt vonva, ismét vissza irányítja Európára. Megnyomorított hazánk egyedüli támasza az olasz nemzet volt, eddig, hogy az el volt foglalva, nem ért rá a mi éidekeink­kel törődni, de most sorra jöhetnek a magyar nemzet jogos törekvései is, mert pártfogónk ismét teljes erő­vel itt állhat mellettünk és nem le­szünk kiszolgáltatva a bennünket körülvevő s állig felfegyverzett ellen­ségeink kénye-kedvének. Az olagz fegyverek győzelme hozhatja meg egész Európa felzaklatott békéjét és a magyar remények vaiőra vállasát. * * * A Balkán államok Belgrádban ér­tekezletre jöttek össze. A kiadó t hi­vatalos értesítések teljes összhangról adnak számot, ^azonban ezekből a hivatalos értesítésekből is kitűnik, hogy a balkáni értekezleten minden volt, csak összhang nem. Érthető is a megnemértés a kisantant államok­nál, mert hisz az ő szövetségüket nem az igazság, a jog hozta létre, ha, em a Konchoz való ragaszkodás és az igazságtól való félelem. Nem lehet összhangban a kisantant, amig mindegyikük csak a saját falatjáért aggódik, de az igazság érdekeben szívesen feláldozna a másik ugyan­olyan jogtalan szerzeményét. Az élet kerekét megállítani nem lehet, hiába minden szövetség, hiába a sok ta­nácskozás, az igazság napfényre ju­tását megakadályozni nem lehet. Előbb-utóbb meg kell válni a zsák­mánytól és majd akkor lehet össz­hangot teremteni a tekintetben, hogy együttesen adják vissza azt, amit jogtalanul elveitek, akkor majd nem lesz ok a félelemre és nem lesz szükség Balkán szövetségre sem. HÍREK. Kánoni látogatás a ferencesek­nél. A ferencesen július első napjaira összehívott nagykáptalanjának elő­készüleiekép P. Schrotty Pál O. F. M. generális definitor Rómából Magyar­országra érkezett és a dunántúli fe­rences kolostorokban végzi az egyházi törvényekben eiőirt látogatását. A pápai kolostorba 13-án, szerdán este érkezik és előreláthatólag több na­pot tölt ott. Birói kinevezés. Mint értesülünk, dr. Kohányi Imrét, pestvidéki törvény­széki jegyzőt Tab somogymegyei köz­ség járásbirójává neveztek ki. Kohányi Imre, egykor városunk lakója, a ben­cés főgimn. kiváló tanulója volt, aki szerénysége, szeretetre méltó egyéni­sége foiyián közkedvehté vált. Ki­nevezésének őszintén örülünk. Eljegyzés. Farkas Margit Jolán Pápa es Brenner János Mihaiy Zala­egerszeg jegyesek. „Créme d, Ulvio" Biztoshatású szeplő és fényvédőkenőcs. Kizárólag kapható a: 190 „KRRCZBQHY iilatszertárban."

Next

/
Thumbnails
Contents