Pápa és Vidéke, 33. évfolyam 1-52. sz. (1936)
1936-04-26 / 17. szám
POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefonszám: 199. Kiadóhivatal: Csókv-Jtca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill_ Megkondulnak a magyar harangok... A magyarság nemes barátja Rothermere lord ismét hallatta az egész világot bejáró hangját a revizió érdekében. Nagy angol barátunk ez alkalommal látnoki képességével jóslásba bocsájtkozik és megjövendöli, hogy Magyarország rövidesen visszanyeri régi határait. Nemes angol barátunkkal egyetemben sokan külföldiek, de mi magyarok is soha nem veszítettük el a reményt és mindig bíztunk a magyar igazság győzelmében. Rothermere volt az elsők egyike, ki a magyar igazságokat megismerte és azokért már évekkel ezelőtt, amikor még a magyar követelések hangoztatása majdnem nevetség számba ment, felemelte szavát. Az akkor még elvesző szó mindjobban erőre kapott, ma már menydörgésszerűen tölti be az egész világot. Bármennyire is kellemetlen ez a hang egyeseknek és akarják fülüket előle eldugaszolni, ez a hang terjed és addig hallatszik míg kívánságai meghallgatásra nem találnak. Rothermere lord politikai tájékozottsága már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy Németország ujjá fog születni. Öt évvel ezelőtt látta már a német nép szunnyadó erőit, amely előbb-utóbb ki fog törni és jogait követeli. Ez a folyamat megy végbe mindenhol, a békeszerződések pontjai szakadoznak és lassacskán mindenhol lerázzák a kényszerű bilincseket Rothermore politikai éleslátása már előre látja, hogy Magyarország feltámadásának is rövidesen be Jcell következnie. A zsarnokság nem győzedelmeskedhetik az igazság felett, ha azt ideig-óráig háttérbe is szorítja. A világ közvéleménye nap-nap után mindjobban belátja azon tévedéseket, amiket a békeszerződések utján rajtunk elkövettek. Uj erők törnek fel Európában és ezen uj erők egyike lesz a magyar igazság ereje. Több mint 3 milló elszakított magyar keserves jajgatása az ég felé tör és kéri felszabadítását a rákényszerített járom alól. Magyarország már nagyobb szenvedéseket is átélt és népünk életereje mindig legyőzte a ránk nehezedő bajokat. Ez alkalommal sem hagyja el szívünket a remény, és igazságunk tudatában küzdünk a szebb magyar Jövendőért, ami reméljük be is következik. < í Pápai Hét, Lapunk hasábjain már több izben hozzászóltunk a pápai Ipartestület félszázados jubileumával kapcsolatos nagyszabású ünnepélyekhez. A megrendezendő ünnepségek fő vonzóereje az ipari és mezőgazdasági kiállítás lesz. A kiállítások megrendezésére a bzottságok Szabadhegyi Eiemér gazd. főtanácsos elnökletével megalakultak és abba belekapcsolódtak az összes vármegyei gazda- és ipari érdekeltségek. Az elkészitett tervek szerint a kiállítás nagyszabásúnak Ígérkezik és különböző részekre tagozódik, úgymint kisipari, gyáripari, háziipari, állat-, gyümölcs-, növény-, mag-, bor-, szőlészei-, baromfi stb. kiállításokra. A rendező-bizottság ápr. 23-án Hamuth János polgármester elnökletével ismét összeült és megállapította a kiállítással kapcsolatos irányelveket és ! megbeszélte a megvalós tás módját. Értesülésünk szerint a Pápai Hét fényét még emelni fogja a kiállításon kivül a tervbe vett gyermekszépségverseny, tüzoltóverseny, lovaspolómérkőzés és országzászló felavatás. Az egyes tervek megvalósítására a munka megindult és az előjelek szerint a Pápai Hét mindenben valóra váltja tervezőinek szép reményeit. Megvalósítás felé közeledik az Országzászló kérdése. Két évvel ezelőtt a pápai szellemi munkanélküli ifjúság egy nemes akciónak vetette meg az alapját, amikor gyűjtést indított egy Pápán felállítandó Országzászló létesítéséhez szükéges pénz előteremtésére. A pápai ifjúság ezen akciója egy régi mulasztást akart pótolni, mert már szégyene a városát szerető és hazafiasan érző pápainak, hogy Pápán sem hősi emlékmű, sem országzászló nincsen. Az ifjúság nemes intencióját azonban sajnos kevesen értették meg, ugyanis a megindított gyűjtési akció nem hozta meg azt az eredményt, amire a nemes célt figyelembe véve méltán mindenki számithatott. A személyes és levél utjáni gyűjtés eredménye 400 P körül volt, ez pedig annyira kevés, hogy egyenlőre megvalósításához hozzá sem lehetett kezdeni. A város jobban áttérezte polgárainál az Országzászló szükségességét és egy nemes gesztussal 500 peng r vei járult azonnal hozzá az akcióhoz, amit későbben ujabb 500 pengővel toldott meg. A gyűjtés eredménye és a város adománya még m ndig nem elégséges a terv megvalósítására, mert egy művészi kivitelű országzászló, ami a városnak mindenben megfelel, több ezer pengő költségbe kerül. A város polgármestere, ki a közönség megértésének hiánya miatt meg nem valósítható nemes gondolatot magáévá tette, több művészi ! kivite ü tervet és költségvetést kért be, melyek csak megvalósításra várnak és nem hagyta a tervet feledésbe menni, hanem várta az alkalmat, amikor a legalkalmasabb lesz az idő a megvalósításra. Ez az alkalom most kínálkozott is, mikor a pápai Ipartestület 50 éves jubileumával kapcsolatosan egy pápai hét megrendezésének terve vetődölt fel, ami szeptember első hetében lesz megrendezve és ezen pápai hét keretében illeszkedne be az országzászló felavatási ünnepélye is. Soha kinálkozóbb alkalom egy ilyen elgondolás megvalósítására nem volt, mint most, mikor a tervek szerint nagyobb idegen forgalmat remélhetünk. A tervbe vett és a megvalósítás felé közeledő pápai hét tette ismét aktuálissá az országzászló kérdését és ezért a polgármester sugalmazására egy ujabb gyűjtési akció indul meg és ezen gyűjtés egyik formája lesz a pápai hazafias ifjúság által megrendezendő május 2. táncmulatság. Az ifjúság a táncmulatság sikere érdekében mindent megtett, most már a város és környékének polgársága megértésén múlik, hogy az országzászló hosszú vajúdás után megvalósuljon és ezzel egy régi mulasztást pótoljunk. Bízunk benne, hogy a város lakossága megérti a gondolat nemességét és örömmel siet a nemes terv megvalósításának segítségére. Egy-két szó a szépség nem kedvelőkhöz. Évekkel ezelőtt napirenden voltak a panaszok, hogy városunk piszkos, poros, a porfelhőktől egy kis szélben már látni sem lehet, a város sivár, nincsen ami hangulatossá tenné stb. Hamuih János polgármester hivatalba lépése után maga is étérezve a panaszok jogosságát megakarta szüntetni ezen anomáliákat és egy merész gondolattal hozzá kezdett a város parkosításához és csinosításához, hogy ezzel városunkat kiemelje a maradiságból. A megkezdett munka eredménye rövidesen mutatkozott is, az utcán megjelentek az Ízléses és szép virágágyak, itt-ott ho! hely kínálkozott kisebb parkok is létesültek s ezzel nagv részben, ha nem is egészben elősegítették a város portalanítását, mert a virágos kertek és parkok növényei az utca porát nagyban lekötik. A város fáradságot nem kiméivé kevés anyagi áldozattal létrehozta az utcai virágos kerteket és parkokat, azonban egyesek nem értékelik ezek szépségéi és hasznosságát. Sajnálattal kell tapasztalniok mindazoknak, kik a szépségre és egészségre valamit is adnak, hogy egyesek kéjjel használják átjáróul az utcai virágágyakat, azok virágait és füvét le* tapossák, akkor, amikor egy két lépéssel odább is elérhetik céljukat. Ugyanilyen megbecsülésben részesü nek az utcán és a parkokba ülte ett fák, amiket éretlen utcai gyerekek, sőt sok esetben elemi, vagy középiskolai tanulók nyesdesnek öszsze, vagy tördelik le ágaikat. A jármüvek sem a legkiméletessebbek a kis virágágyakkal szemben, mert számtalan esetben tapasztalhattuk, hogy egyes lelketlen emberek előszeretettel hajtanak kocsijukkal azon keresztü', mikor kényelmesen van az úttesten is helyük. > Hol van Pápa kulturváros jellege ha lakosságától ennyi megértést a szép és hasznos iránt nem tapasztalhatunk. Városunk nagy része versenyez, hogy utcáit minél csinosabbá tegye és így mindenhol fokozottabb erővel törekednek az utcák parkosítására. Több városban szebbnélszebb parkokat látunk, hol a lakosság maga is féltő gonddal vigyáz azokra és mindent elkövet azok szebbé tételére. Hol van a sokat em-