Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-04-21 / 17. szám

1835. április 21 PÍPIl ÉS VIDÉKE 3 Áli a szobor, áll magában, két fának az árnyékában. így kezdene zengedezni a nép csacska nyelvű dalosa az Esterházyút sarkán felállított 7-es honvédhuszárok emlékművéről. A líra nélküli s tárgyilagos újságíró sokkal prózaibb szempontból látja a feledés homályába merült és leleplezetlenül maradt emlékmű sorsát. Már az ősszel elkészült, úgy ahogy ez a szerencsétlenül elhelyezett és nem éppen szerencsés formát öltött emlékmű. Az elhelyezésért ugyan senki izlése nem kritizálható, mert a helyet a dombormű készítője, a modern szobrászművészet egyik legkimagaslóbb reprezentánsa, Manno Miltiades választotta ki. Az ő kiváltságos izlése követelte, hogy az igazán stílusosan sikerült domborműve, mely bár elég kisméretű, ennyire elrejtett helyen díszelegjen. Tekintve azonban, hogy mégis csak egy emlékműről — mely kizárólag csak pápai vonatkozású — lévén szó, a város illetékes hatóságának oda kellett volna hatni, hogy a már ennyire kisméretű emlékmű sokkal szembetűnőbb helyen legyen, az esztétikai hatás érdekében. Ma már minden kis falucskában van a világháború vérzivatarában elesettek emlékére állított szobor. Pápa, a maga 23 ezer lakosával nem tudott monumentálisabb, impozánsabb emlékművet állítani. Ami a legszomorúbb a dologban, ez is már vagy félesztendeje áll az alapzatán leleplezetlenül, sőt befejezetlenül, szerényen meghúzódva a két fenyő fedezéke mögött, a kíváncsiskodók szeme elől részben vagy egészben eltakarva. Nem utlságosan hizelgő ez a városra nézve, az esetleg betévedő idegenek előtt. Igaz, hogy a létesítésére nem történt nagyobb társadalmi megmozdulás, csupán „elhatároztatott és véghezvitetett". Nem valószínű, hogy a város minden polgára egy véleményen lenne az emlékmű ilyen méretű és ilyen arányú kivitelezésében, mert a hetes huszárok háborús viselt dolgai és hőstetteiken keresztül, sok aranyat érő, drága magyarvér elhullatása hatásosabb és monumentálisabb megnyilatkozást kivánt volna. Nem kívánatos az ilyen közérdekű dolgokat csupán hatóságilag kezelni, mert visszatetszést vált ki és mert ehhez a köznek is van csak némi köze. A lublini nagy huszárroham él még annyira emlékezetünkben, hogy bárki, a szerény anyagi képességeihez mérten, megnyilatkozott volna az ügy hazafias érdekében. De ha már mindez megtörtént, még pedig úgy, hogy változtatni a dolgon nagyon bajos lenne, akkor már sürgőssé válik az emlékmű mielőbbi befejezése és leleplezése. Nem tűr további halasztást annál is inkább, mert közej lít a nyár s reméljük, hogy egy-két idegen mégis csak felkeresi városunkat, ha mindjárt nem is a gráci műút mentén fekszik. K. F. Az üzletek zárórája húsvétkor. A kereskedelemügyi miniszter elren- [ melyek e napon kivételesen reggel delte, hogy húsvét vasárnap az ösz- \ 7 órától délután 1 óráig tarthatnak szes üzletek zárva kötelesek tartani, í nyitva. Húsvéthétfőre a törvényes kivéve a drogériák és illatszertárak, | munkaszüne nem terjed ki. Országúti szerencsétlenség. A fledö t hordó a fuvaros láföáf törte. Április hó 15-én súlyos szerencsétlenség történt Kísszőilős és Vid között az országúton. Ifj. Tóth János 30 éves p

4pai fuvaros járt szerencsétlenül igen különös módon. Az egyik közismert pápai vendéglős Somlón volt borért. Mivel a borra megalkudni nem tudott, a felfogadott két fuvaros, Téringer József és Tóih az üres hodókkal megrakott szekereikkel hazafelé indultak. Téringer ment elől és öt követte Tóth. Kisszőllős után Tóth megunta a lassú tempót és az elre akart vágni. Téringer ezt észrevéve nem akart kitérni, sőt rnég inkább a szűk út kellős közepére hajtotta lovait. A nagy lendülettel érkezett Tóth már nem tudta lefékezni állatjait és a szük úton nem tudott előzni, az árokba fordu t. A felborult kocsiról Tóth János kiesett, s a kocsiban levő 500 literes üres hordó ráesett. A földön fekve maradt fuvarost a mezőn dolgozó munkások, az arra dolgozó útkaparó és fuvarosfársa felrakták a kocsira és bevitték Alásonyba. Ide azután kihívták Pápáról a mentőket akik behozták Pápára az irgalmasok kórházába. Kiderült, hogy Tóth János súlyos lábtörést szenvedett a ballábán. A nyomozás megindult, hogy a történtekért terhel-e valakit felelőség. A stresai tanácskozás eredménye hat pont, két ünnepélyes nyilatkozat és három folytatólagos konferencia: Genfben, Londonban és Rómában, Kevesebb, mint amit a túlzott reménykedők vártak és több, mint amennyit az aggodalmaskodók reméltek. Mégis egy lényeges lépés a népek között szükséges kibékülésjútján. A kisantant* nak és a szovjetnek azonban ez is sok, nem bírják, de nem is akarják megemészteni, különben nem mesterkednének azon, hogy amit három nagyhatalom egymásközt megbeszélve helyesnek tartott Stresában, azt kicsinyes szempontjaik miatt elgáncsolják Genfben. Bármily rövid is az út Stresától Genfig, nehezen jut el a jó elhatározás a jó cselekedetig. És szomorú volna, ha az egyetértő Olaszország, Anglia és Franciaország ezután is mindig csak tervezne és a szovjet meg a kisantant végezne, ahelyett, hogy egyszer már végre az ő okvetetlenkedésükkel végeznének. Nincs olyan statisztika, melyből — az egyes számadatokat különböző J szempontokból csoportosítva —, ne lehetne más és más eredményt kimutatni és nem egyszer aritmetikai bűvészkedések nélkül is ellentétes következtetést levonni. Ezért éppen nem meglepő, hogy az elmúlt választás a statisztika tükrében a valóságnál is nagyobb győzelmet mutat, a kormánypárti statisztikus összeállításában, szemben az ellenzéki kimutatásokkal és mégis mind a kettő igaz. Mert tény, hogy — eltekintve az 1920. évi titkos választást — az utóbbi évtizedekben, ezen a szavazáson esett a legnagyobb szavazattömeg és a szavazásra jogosultak legnagyobb százaléka a kormánycenturió, -— kérdezte a másik, de az hallgatott, gondolkozni látszott s szeme a kereszten függött. Az Isten ember elkínzott teste megvonaglott a kereszten, láztól kicserepesedett ajkait felnyitotta és azt mondta: „szomjúhozom". — Adjatok neki inni — parancsolta az egyik katonának a centurio. A katona egy ízsopszálon ecetbe mártott spongyát nyújtott fel a szomjazónak. Az Istenember megnedvesítette ajkát ecettel. A déli hőségben most hirtelen hűvös szél támadt és a nap egyszerre sötétedni kezdett. — Lásd, milyen hatalma van az ő Istenének, — mondta az első decurio — eljött, hogy bizonyságot tegyen mellette. A másik decurio zavartan kémlelte az eget s a bámész csőcselék arcán is megfagyott a mosoly. Ilyedten szorították magukra a meglazított ruháikat az erősödő szélben. A nap teljesen elsötétült. A szel vész felkavarta a puszták homokját és rőt fellegben úszott a homokfergeteg az éj kárpitján. Iszonyatos villámok cíkkáztak a lángbaborult égen és a látványosságra összesereglett sokaság mellét verve rohant haza hanyathomlok bukfencezve a domboldal sziklái között. Az Istenember iszonyú kínok között, a szomjúságtól gyötörve egyedül, elhagyottan haldoklott a keresz- • ten, csak néhány asszony és jóbarátja maradt a közelében és a három katona. Most ismét felnyílt az Istenember kiszáradt ajka és végső erőfeszítésében hangos szóval kiáltotta: „Beteljesedet". És kilehelte lelkét. Most vakító villám szakította át az eget, iszonyatos dördülés kíséretében megmozdult a föld és a sziklák kettéhasadtak. Igazad volt, szólt a második decurio — ez az ember halálával fogja meggyőzni a világot. A centurio pedig ég felé emelte karját és fennszóval kiáltott: „Dicsőség az ő Istenének, mert valóban Isten fia volt!" liii és ÜOÍ úmízmmMm, Hői harisnyák} keztyük, habselyem nadrágod, comblnék, retíkülök, divat p yamák és pipere cikkek rendkívül nagy választékban. Férfi ingek és nyakkendők, zoknik, sportharisnyák, séftabotfik és sapkák a legolcsóbb árban kaphatok. Férfi kalapok s nyúlszőr és gyapjú, Oyiakits, Picfiler, Panizza, Frankéi, Bossi és Ita márkás árúk minden szinben és olcsé árban.