Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-04-21 / 17. szám

előkelő gppi cég­nél wi; helyen törlésit, veszi Igényije, Központi iroda : Győr, Deák Ferenc utca l. sz. Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Pápa és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala nb. előfizetőinek, ol­vasóinak és hirdetőinek. Sz istentiszteletek sorrendje a pártra és ugyanazon idő alatt, míg egyes ellenzéki pártok egyharmad­dal, sőt ennél jóval nagyobb hányad­dal veszítették el szavazóikat, a nem­zeti egység pártja csaknem meghá­romszorozta a ráeső szavazatok szá­mát. De igaz az is, hogy a tényle­gesen leadott szavazatokból még 50°/o-ot sem szerzett meg a kormány­párt, ez mégis elég ahhoz, hogy 70°/o-os mandátumtöbbséget bizto­sítson számára. Ha pedig csak a tit­kos szavazási! kerületeket veszik fi­gyelembe, kitűnik, hogy itt a szava­zatok nem is egyharmada esett a kormánypártra, viszont ennek meg­felelő a mandátum eloszlás is. Hogy ez a hetven százalékos mandátum­többség igazságos-e, nem-e és híven tükrözi-e az ország hangulatát, lehet vitatni, de jelentősége csak elméleti. Most bármit beszélnek is egyes szá­mok, a 170 kormánypárti mandátum, 170 a 245 közül, bármily szerepe is van ebben a mai választási rend­szernek ez tény, mellyel számolni kell. Ez a nagy többség s még hozzá a kormány intentiói szerint kiválasz­tott összetételű többség nyilván el­hárítja azt a sokszor emlegetett aka­dályt, mely a kormány reform cél­kitűzéseit a mult parlamentben gá­tolta s most már semmi sem áll út­jában annak, hogy az Ígéretek bevált­tassanak, az általánosságban annyi­szor elhangzottakat a részletek kö­vessék s a reformok megszülessenek. A tevékenységi naptárban öt évre előre lefektetett tervek bizonyára bír­nak azzal a rugalmassággal, melyre a mai rendkívül súlyos, bizonytalan és minduntalan változó belső és nem­zetközi helyzetben szükség van és keretei a szükségparancsolta módon, esetleges változtatásokkal és az adódó viszonyokhoz alkalmazkodó módon tölthetők meg tartalommal, de nem maradnak figyelmen kívül a ma leg­égetőbb problémái sem, melyeknek megoldása biztosítja a holnapot és csak azon keresztül a jövőt. Fizessen sio a „PáPií ÉS VIDttÉ"-K! Nagypénteken délelőtt 9 órakor passió-szertartások és csonkamise, mely után szentbeszédet mond Msgr. Németh József apát-plébános, — Dél­után 3 órakor lameníáció. Éneklik: Marion karnagy, dr. Tóth István ügyvéd és a főtemplomi vegyeskar. Utána szenísírlátogató körmenet in­dul a főtemplomból a kálvária ká­polnába, onnét a ferencrendiek temp­lomába és. a Szent Anna templomba, maid visszatér a főtemplomba, hol 6 órakor litánia és szentségeltétel lesz. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétel, íűzszentelés, húsvéti­gyertya- és keresztkútszenteSés és 9 órakor szentmise. D. u. 5 órakor a Szent Anna templomban, este fél 7 órakor pedig a főtemplomban ünne­pélyes feitámadási körmenet. Húsvétvasárnap hajnalban 4 óra­kor a kálvária kápolnában fel táma­dási körmenet, majd szentmise és utána hússzeníelés. A főtemplomban 7 órakor csendes szentmise, fél 9 órakor diákmise. D. e. 10 órakor szentbeszédet mond és utána ünne­pélyes szentmisét celebrál Msgr. | Németh József apát-p'ébános. Szent­| mise alatt a főtemplomi vegyeskar Franc Schöpf „F"-dúr miséjét énekli Marton karnagy vezetése és Hor váíh László tanító o gonakísérete mellett. Fél 12 ,órakor csendes szent­mise, mely alatt Nagy Ferenc táro­gatón húsv ti énekeket játszik, orgo­nán kíséri Marton karnagy. Délután 3 ó a vor ünnepélyes vesperás. Húsvéthétfőn reggel 7 órakor csen­des szentmise, fél 9 ó akor d ák­mise. D. e. 10 órakor szeitbeszédet mond Benke L^ijos káplán, utána ünnepélyes szentmisét celebrál Ms»r. Németh József apát-plébános. Fél 12 árakor csendes szentmise, mely alatt a főtemplomi vegyeskar éne­kel. D u. 3 órakor ünnepélyes ves­perás. Dr, Porubszky Elemér, vár me­gyei főjegyző, a vármegye törvény­hatóságának tagja, április hó 12-én délelőtt 10 órakor 47 éves korában Veszprémben meghalt. Porubszky Elemérben a vármegye egy é tékes vezető tisztviselőjét veszítette el, ki közvetlen és uri modorával sokak szeretetét megnyerte magának. Mint közigazgatási tisztviselő a közigaz­gatásban való jártasságának és ottho­nosságának több ízben élénk tanújelét adta különösen kitűnt ebbeni jár­tassága azon idő alatt, míg mint alispán helyettes főjegyző működött, az egész vármegye legteljesebb meg­elégedésére. A gyilkos kór már fiatal korában megtámadta és élete virá­gában ragadta el szeretteitől és a vármegye közönségétől. Földi tete­mét Veszprémben helyezték örök nyugalomra. Nyugodjék békében! Új iparfelügyelő. A kereskedelem­ügyi miniszter a győri iparfelügyelői kerület vezetésével Halmay István győri kir. iparfelügyelőí bizta meg. A magyar közéletnek egyik rák­fenéje a gombamódra gyarapodó egye­sületek. Nap-nap után mást sem hal­lunk, minthogy itt is, ott is egy egye­sület alakult. Ha három ember össze­jön valahol,.azok már egyesületet al­kotnak, nem fontos a cél, nem lé­nyeges az elérhető eredmény, a lé­nyeg az, hogy legyenek elnöki, tit­kári és egyéb cimek. Tiszteletreméltók mindazok a törek­vések, melyek valamely hazafias, val­lásos, vagy jótékony célt egyesület keretében tömörülve kívánnák szol­gálni, ha ez a törekvés tényleg ma­gát a célt tekinti irányadónak, nem pedig azt, hogy egyeseknek módot adjon a közszereplésre, a szindara­KERETEZTESSEN: lé tere® EMELI A KÉPET. tGl 13 iidában PÁPA, CSAKY-UTC A 21. SI bokon és táncmulatságokon való tün­döklésre. Ha a gombamődra szapo­rodó egyesületek során végignézünk, úgy sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy csak nagyon kevés áll hivatása magaslatán és azt a célt, amire lét­rehozták, csak nagyon kis mérték­ben szolgálják. A baj lényege azonban nem is itt van, hanem főként az a hiba, hogy a gazdasági viszonyok romlása foly­tán napról napra kevesebben vannak olyanok, kik az évi egypár pengős tagdíjakat meg tudják fizetni, így az egyesületek tagjai folytonosan csök­kennek. Azok a kevesek pedig, kik akár anyagi helyzetüknél fogva tehetik, vagy hivatali állásuknál fogva erre szinte kötelezve vannak, a sok egye­sület miatt csak egy kis vidéki he­lyen is 18-20 helyre kénytelenek tag­díjat fizetni. Ez pedig lassacskán oda­vezet, hogy megunják a dicsőséget és egymás után építik le az egye­sületeket. Dobrovits Sándor miniszteri taná­csos a statisztikai társaság előadó­ülésén isrertette az országban létező egyesületek statisztikáját. Az ismer­tetett adatok szerint Magyarországon 1932. év végén 14 358 társadalmi egyesület működött, nem számítva a levente egyesületeket, cserkészszövet­ségeket és ifjúsági önképzőköröket. A külömböző célú egyesületeknek mintegy 3 millió tagja van és ezek összesen 6 5 millió tagdíjat fizetnek be. Az egyesületek jövedelmei leg­nagyobb részben itaimérésekből, kár­tyapénzekből, adományokból áll elő. Az együttes kiadások Összege 83 millió pengőt tesz ki, körülbelül any­nyi, mint az állami fogyasztási adó jövedelme. Országos fejátlagban 10 pengő esik egy lélekre. Az egyesü­letek jövedelmeinek csak a fele megy a cél megvalósítására, mig a inásik felét az adminisztráció emészti fel. Ezek a száraz számok mindennél többet mondanak. Ezekből látható, hogy a közönség túlságos mértékben agyon van terhelve ilyen irányú kö­telezettségekkel, ami végeredményben csak azt eredményezheti, hogy ki­ölik az eddig áldozatra kaphatókból mindazon nemes törekvéseket, ame­lyek egyesületi keretben kívánnak va­lamely vallásos, hazafias, vagy jóté­kony célt megvalósítani. Városunkban is körülbelül 50-60 egyesület működik. Alig van ember, kinek erre pénze van, vagy egyéb­ként érzi kötelességének, hogy 7-8 egyesületnek tagja ne legyen és az eredmény az, hogy minden egyesü­letben lényegében ugyanazon arcok­kal találkozunk, csak legfeljebb az elnökök, titkárok s egyéb vezetők személyében van változás. Ezek az állapotok nem jóra vezet­hetnek, nem szabad megengedni, hogy maguk az egyesületek legye­nek minden nemes törekvésnek meg­ölői. Igen kellenek egyesületek, azon­ban csak mértékkel. Örömmel üdvö­zölnénk minden olyan törekvést, amely a túlságosan felszaporodott és ha­sonló célú egyesületek eggyé olvasz­tását célozná.

Next

/
Thumbnails
Contents