Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-03-31 / 14. szám

XXXSL évfolyam, U. szám. JF POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MIHDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő utca 21. Telefonszám : 199. Kiadóhivatal: Cséky­utca 21. Telefonszám: 157. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Főszerkesztő: GRÁ7ZER JÁNOS. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilimé'er a hirde­tések között 4 fii]., a szöveg között 5 fill. Gömbös mondotta Jzegeden » Szabad magyaroknak, szabad akaratnyllvánulása kell ftogy ez a választás legyen." 9 Sikertelen liisérlef az iparosság megbontására. Az évekkel ezelőtt volt áldatlan helyzettel szemben sikerült az Ipar­testület vezetőségének az egész ipa­rosságot egységessé tenni és ennek áldásos eredménye minden vonalon érezhető is volt. Ezen egység nyil­vánult meg akkor is, mikor a pápai iparosság egy em bérként csatlakozott dr. Su­lyok Dezső táborához. Történtek kísérletek a múltban is, de különösen most a választások so­rán, hogy ezt a tömör tábort széjjel ugrassák és az iparosság köré ismét éket verjenek. Kárba veszett eddig tninden ilyen irányú kísérlet, az ipa­rosság elszántan ment a maga helyes útján tovább. Hétfőn, március 25-én délutánra v. Karcsay Béla ny. ezredes hívta Össze az iparosokat a Levente-Ott­honba, hogy ezen választások során kialakult állásfoglalásuk megváltoz­tatására bírja őket. Körülbelül 100— 200 iparos meg is jelent a meghí­vásra, azonban az egész gyűlés le­folyása bebizonyította azt, hogy az iparosság érett és saját dolgaiban is tud a maga lábán járni. A Pápán eddig szokatlan formá­ban megtartott gyűlésen a rendőrség is tekintélyes számú karhatalommal jelent meg. V. Karcsay Béla nyitotta «ieg a gyűlést és szemrehányást tett az iparosság vezetőinek, hogy a ke­reskedelemügyi miniszter fogadása nem lett kellően előkészítve. A jelen volt iparosság ez ellen hevesen tiltakozott és lelkesen tünte­tett dr. Sulyok Dezső mellett A tisztán Sulyok-párti iparosokból álló gyűlés már-már botrányba ful­ladt, mert az iparosok nem engedték vezetőségüket bántani és a gyűlés •hangulatából ítélve politikai állásfoglalásukban is törhetetlen akarattal to­vábbra is megmaradtak. Az egész gyűlés mindvégig dr. Su­lyok éltetésével tellett el, úgy hogy avatatlan azt hihette volna, hogy itt •nem Barcy, hanem Sulyok párti gyű­lés van. ww Laptársunk, a Pápai Hírlap ezen cím alatt ünnepli külön­kiadásában azt a tényt, hogy a választási biztos vitéz Barczen aláírásaiból 5027 darabot talált jónak, dr. Sulyok Dezsőéből viszont csak 2351-et és ebből győzelemre következtetnek. Fatális dm, kisértetlei emlék! Ugyanez a lap ugyanezen cím alatt jelentette be 1922. júniusában az ő szempontjából örvendetes hírt, hogy dr. Antal Géza aján­lásai körülbelül ugyan­olyan számban halad­ták meg dr. Paupera ajánlásait, mint ahogy most a Barczen-félék a Sulyok pártét meg­haladják. Hej, pedig hol volt akkor még az ajánlási rendszer egész er­kölcstelen korruptságát kihasz­náló magasabb kortestudomány a mai magas állásától. Pedig már akkor sem volt nehéz a kortesvezéreknek a hivatalos jelölt ajánlásait feltornászni és a nem hivatalos jelölt ajánlá­sait lenyomni. És mégis mi történt: a biztos győzelem útján a nagyharanggal kon­gató párt odajutott, hogy a szavazásnál csekély 1300 szóval kisebbségben maradt. Ha az események megismét­lik magukad, akkor ez a szám most is be fog következni, amint a levegőben lóg és a lelkekben ég a Paupera válasz­tás minden eseménye, azzal a különbséggel, hogy a helyi ember iránt fennálló személyes lelkesedés megtízsze­rezi az akkori erők hatalmát. Csak rövid órák kérdése és az elsők utolsókká, az utolsók elsőkké lesznek, mert nem lesz meg a lehetősége annak, hogy az egyszerre benyújtott ívek ábécé sorrendre utalt átvizsgá­lása folytán, valódi és jó ajánlásokat ezrével töröljenek az alfa­bitumban hátrább álló jelölt ívéről és ugyanakkor a Várkert falán 50 fillérért tömegesen hamisí­tott ajánlásokat a törvény fogya­tékossága miatt jónak kelljen nyilvánítani az ábécé elejére sikerült név boldog tulajdono­sánál. Az ilyen trükk két napig hat és az ilyen öröm órák alatt el­sorvad. Épp úgy nem segít ez, mint nem segít a szegény, de női önérzetükben azért a világ első dámájával egy rangon álló do­hánygyári munkásnők durva, női szemérmüket beszennyező megsértése, amely csak arra jó, hogy ezekben a lelkekben fel­korbácsolja a becsüle­téhez ragaszkodó egy­szerű ember mindenre elszánt indulatát. Lehet a törvényes hatalom sze­líd elnézése mellett egész mun­kásosztályokat legkényesebb női érzésükben bocskorral besároz­ni, durván megrugdosni, de ezek a gesztusok azoknak a fejére hullanak vissza, akiknek kiko­pott fegyvertárában már nincs különb fegyver, mint ez az utolsó, amelyhez férfi a nővel szemben soha nem nyúlhat és amely szempontról a gentleman sohasem felejtkezhet el, még akkor sem, ha bár társadalmi­lag alacsonyabb osztályban álló, de mégis csak női ellenfelekkel áll szemben. Mit várhat a munkás­osztály attól a párt­tól, melynek élhar­cosai a szenvedély viharában meztelenül mutatjákamagukigazi énjét, ennyire nem kí­mélik ennek az osz­tálynak legféltettebb kincsét, a női szemér­met sem? Ez után ugyan nem sokat ér a munkate­remben elhangzott híva-

Next

/
Thumbnails
Contents