Pápa és Vidéke, 32. évfolyam 1-53. sz. (1935)

1935-03-31 / 14. szám

tainoki kortesSieszéil sem, mert ki kiváncsi az ilyen meg­rendelésre készült szónoklatra, amikor a lelke legmélyén ott viharzik, hullámzik a szégyen soha el nem muló, ki nem en­gesztelhető és bosszúért kiáltó lángja ? A diák, akinek a tanárja meg­hagyja, hogy apját figyelmez­tesse arra, hogy a jó, vagy elégséges bi­zonyítvány ára a lelki­ismeret eladása, az iparos, akit a pénzügyi hi­vatalnok emlékeztet adójának rendezetlen voltára, a nyugdí­jas, akit sorstársa az utcán meg­állít és figyelmeztet, hogy a nyugdíj redukálható is, a keres­kedő, akit bizonyos közszállítá­saiflak megvonásával fenyeget­nek, minél mind abban a lelki­állapotban sínylődnek, mint a gyári munkás, akit rúgással fenyegetett meg úr. Vigasztaló ebben a szomorú, a züllöttség fenekéig hatoló el­járásban csak egy lehet: mindez nem felülről jön, . minde-z itt terem Pápán, annak a néhány pénzért hevülő al­vezémek az agyában, akik havi háromszázért, vagy napi százért vailják magukat a Nemzeti Egy­ség felkent hőseinek. Innen indul ki az a sok apró terror, mentől osak a selejtes lelkek ijed­nek meg, az erősek vísz­szaiitnek, mert hiszen csak a döglődő barom nem kergeti el magáról a maró legyet, az erős, a fiatal, az élni akaró állat elűzi testéről a vérét szívó élősdi undok faj­táját. Nem tart soká, addig kitartás, vége lesz a fiavi bárom­száz és a napi száz pen­gős fizetéseknek, mert útban vagyunk a biztos győzelem felé. Választópolgár! Ha városodat, kerü­leted népét, csalá­dodat, gyerekeidet szereted, úgy csak dr. Sulyokra szavazol! Sikálják a Fő-utcát. Városunkban mindig az volt a pa­nasz, hogy az uícák porosak, pisz­kosak, télen az eltakarítatlan hóra, nyáron a mindent ellepő poifelle­gekre panaszko itak. Most, úgy látszik, ezen áiiapot meg fog szűnni, mert bizonyos jótékony kezek maguk vet­ték a kezükben a pápai utcák tisz­títását. Örömmel tapasztalhat a csü­törtökön délelőtt minden városát sze­rető pápai polgár, hogy a Fő-utcát sikálják, mert egy izmos fiatalember fáradsá­got nem kímélve, izzadságtól gyön­gyöző homlokkal, egy seprővel de­rekasan nekilátott a Varró-féle étte­rem előtt, hogy a poros utcát tükör­fényesre sikálja. Szereljük a tisztaságot, de mégis csodálattal töltött el mindenkit ezen szokatlan tisztaságszeretet, aminek okait is igyekeztünk megállapítani és rövid nyomozás után jöttünk rá, hogy a sikálást tulajdonképpen az tette szükségessé, hogy az úttestre isme­retlen kezek szép fehér betűkkel rápingálták: „éljen dr. Sulyok Dezső u most divatos jelszót és ezek a vakító betűk úgylátszik egyesek szemében nem voltak szívesen látottak s így vállalkoztak arra, hogy az áldatlan tisztasági állapotok javítóivá csap­tak fel. Szeretnék, ha ez a tisztaságszere­tet nemcsak egy pár négyszögöl te­rületre terjedne ki, hanem egyformán szeretnék a sikáltatók a város min­den részét és a többi utcákon is elejétől-végig láthatnánk az úttest sikálókat, legalább valami látható eredménye lenne ennek a válasz­tásnak. Visszaélt a barátsággal. Március 25-én eszméletlen leányt hoztak a mentők az Irgalmasok kór­házába Tapolcafőrői. Kis Krisztina 23 éves leány lugkőoldattal megmérgezte magát. A dolognak igen érdekes előz­ménye volt. Kis Krisztina igen jó barátságban volt már rég óta Kis József molnár feleségével. A két nő napról-napra találkozott egymással, mégpedig úgy, hogy Kis Krisztina el ellátogatott a molnárnéhoz. A mult héten azután küiönös dolog történt. Kis Krisztina valami ürüggyel elkérte a molnáráé kulcsait, majd egy nap múlva visszaadta azokat. Megint elmúlt egy-két nap s már a dolog feledésbe is került, mikor Kis Krisztina barátnője elé állott azzal, hogy szeretne látni már egészben egy 100 pengőst. meri életében még nem látott egy­ben annyi pénzt. A mitsem sejtő Kis Józsefné bevezeti a szobába barátnőjét, kinyitja a szekrényt és megmutatja a bankjegyet. Kis Krisz­tina elégedetten megköszöni a szí­vességet és eltávozik. Később, mikor a lakás őrizetlen maradt, visz­szament és a lemásolt kul­csok egyikével kinyitotta a felfedezett „100«-as rejtek­helyét. Pillanatnyi keresgélés után rá is akadt és a 100 ast másik két társával együtt elviszi. Természetesen, mert nagyon tetszett. — A történtek után Pápára jött és bevásárolt. Mindent vett, ami szép és drága. Mikor már csak egy pengője volt, hazament falujába. Odahaza kel­lemetlen hir fogadta. Ugyanis észre­vették a tolvajlást s mivel ő került gyanúba és a csendőrség ő utána tudakozódott, felhajtott egy pohár lugkő­oldatot. Most a kórházban várja egészsége helyreálltát, hogy utána számot ad­hasson törvényellenes cselekedetéről. I@¥é§papirS, SeMSilezőSapof, el­kártyát, névjegyet, , b^riféíol, Elsieti-, és jegyzőé nyomtat­ványt, paszpart&irát, dobozt, irómappáf, lés képtartót, kép­keretet és kSnyviáblákat a ESZTEMY NEMZETI HYOMDÍÍBPH ahoi mindenféle nyomdai, könyvkötészeti szakmunka és képkeretezés gyorsan, pontosan és Ízlésesen készül. Ide figyeljetek! Még fülünkben cseng a miniszter­elnök szegedi szózata, hogy ez al­kalommal nem engedi befolyásolni a nép szabad akaratának megnyilvá­nulását, mert e komoly időkben tiszta választást akar és a nép igazi par­lamentjével akarja a nemzetmentő reformokat megvalósítani. Ez az elő­kelő gesztus illik a Vezérhez, aki érzi a történelmi felelősség súlyát és né­pének hivatott vezére akar lenni. A legfelsőbb rendelkezés úgy látszik hatástalanul maradt a Nemzeti Egy­ség pápai élharcos gárdájánál, mely régi munkapárti stílusban kezdi sorba venni a választók gyenge oldalait és a legkülönbözőbb oldalakról próbálja ennek a választókerületnek hangula­tát befolyásolni. Pedighát lássunk tisztán, miről is van szó, ide figyel­jetek ! Jelölt Budapest és jelölt ennek a választókerületnek hatalmas többsége. Ez a többség is bízik a magyar miniszterelnök jószándékában és kép­viseletére a miniszterelnök segítő­társául dr. Sulyok Dezső személyében tehetséget és ismert férfijellemet je­lölt. Milyen nevetséges tehát, hogy dohánygyári munkásoknál a minden­napi kenyér elvesztése és az állam tisztviselőinél felsőbb akarattal tör­ténő szembehelyezkedés még szóba is kerülhet, hogy iskolai bizonyítvá­nyok már előre vethessék a szekun­dák árnyékát, ha ez a nép a miniszter­elnök zászlója alatt a maga akaratát és nem a budapesti Esterházy-utcai Központ akaratát akarja érvényesíteni. A magyar miniszterelnök mondja, hogy csak gerinces, meg nem alkuvó, tántoríthatatlan, eszméihez és meg­győződéséhez hü magyarság tud a nemzetmentésre vállalkozni, őt követi tehát minden igaz magyar, ha észre sem veszi* a helytelen utakon járó kisvárosi élharcosok akarnomságát és szent meggyőződéssel siet diadalra vinni a nép legszentebb és legtisz­tább meggyőződését. A nemzet egy­sége szent fogalom, melyet nem pla­gizálhat Pápán egy törpe, de annál erőszakosabb kisebbség a választó­kerületben dr. Sulyok Dezső zászlója alatt megteremtődött lelkes egységgel szemben, melynek tagjait nem érdek, nem hatalomvágy, nem pártdiktatúra, nem kicsinyes egyéni szempontok, hanem a lelki közösség és a multa­kon történt szomorú okulás hozta össze. A fent említett erkölcstelen kortes­fegyverekre még jól emlékszünk a legutolsó Ángyán választásból és a nép nem felejt, tudja, hogy akkor is falnak vitték és nem ülhet fel még egyszer a hangzatos megfélemlítés­nek, mely Pápán hivatalokban, gyá­rakban, sőt sajnos, legutóbb iskolá­ban is újra divatba jött és ismét kí­sérteni akar. Mutassa meg ennek a választókerületnek dacos magyarsága március 31-én, hogy kilöki soraiból a magyar közélet parazitáit és szenfc meggyőződésében nem hagyja meg­félemlíteni magát, mert a zászlóra, melyet e kerületben dr. Sulyok Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents